PINTÉR JÓZSEF (FKgP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én a 981-es számon rendelkezésre álló törvényjavaslathoz két mondatot kívánok hozzátenni: az egyik egy módosító indítvány, amelyet 1126-os szám alatt képviselõtársaim megkaptak, a másik egy véleménynyilvánítás az önkormányzati igazgatással kapcsolatban. Az ide vonatkozó törvényjavaslat 82. szakaszát két pontban kívánom módosítani: az egyik, hogy az építésügyi hatósági feladatokat az önkormányzatoknál a jegyzõ lássa el, a másik pedig, hogy az építésügyi hatósági jogorvoslati és építésfelügyeleti feladatokat a megyei építésügyi hivatal lássa el. Az építésügyi hatósági engedélyezés az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a települések funkcióját és arculatát befolyásolni lehet. Az engedélyezés egyfelõl hatósági szolgáltatás, másfelõl magasabb szintû speciális szakértelmet igénylõ tevékenység. A döntések hosszú távon meghatározzák a települési környezet színvonalának az alakulását, a települések életét. Ezért az engedély kiadása vagy az engedély kiadásának a megtagadása, illetve általában a szabályozó tevékenység túlnõ a helyi közügy jellegén, hiszen az építészeti, mûemléki beavatkozások mindenütt a települések határán túlnövõ közügynek számítanak, és általános érdeklõdésre tartanak számot. Az építésügyi hatáskör címzettje a jegyzõ, aki gazda szerepkörében eljárva hivatott önkormányzati felelõsséggel dönteni többek között építési ügyekben is, továbbá döntéseivel ágazati közérdeket képvisel. A jelenleg túlságosan decentralizált építésügyi hatáskör a társulások önkéntes jellege miatt alig csökkenthetõ. Jelenleg 900 ilyen elsõ fokú építésügyi hatóság van. A döntés- elõkészítésben részt vevõ szakemberállomány képzettségi színvonala, elsõsorban a községekben, nem kielégítõ. A széles körû önkormányzati tulajdon és a helyi érdekeltség következtében félõ, hogy az építésügyi hatáskörrel járó szabályozó, ellenõrzõ és szankcionáló jelleg háttérbe szorul, ami végsõ fokon az építési fegyelem további lazulásához vezet, és a települések építészeti, mûemléki érdekeit szorítja háttérbe. Olyan szakmai háttér biztosítása szükséges, amely egyensúlyt képes teremteni és fenntartani a helyi és az ágazati érdekek, az eljárásjogi és a szakmai szabályok alkalmazása között. Ebben a tekintetben a környezetvédelmi bizottsághoz be is érkezett az Építéstudományi Intézetnek és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak az egyetértõ véleménye, hogy ez nagyon fontos szakmai kérdés. A közterületi felügyelõk bevonása építési szakképzettség hiányában az engedély nélküli építkezés tényének a megállapításán túl sem vezethet eredményre. Az építési felügyelet intézményének a fenntartása, a hatóságot segítõ, ellenõrzõ jellege és az építõnek nyújtható szakmai támogatása vezethet rendezett, szabályos építkezésekhez. A javaslat elfogadása, vagyis megyei építési hivatalok létrehozása és mûködtetése lehet az a biztos szakmai háttér, amely a helyi önálló hatáskör ellátását hatékonyan segíti, jogorvoslati és építésfelügyeleti munkájával az építésügyet elõbbre viheti. A hivatalok munkáján keresztül közvetlenül érvényesülhet a Parlament által elfogadott 1990. évi XLVIII. törvényben és a 43/1990. Korm. számú rendeletben a környezetvédelmi és településfejlesztési miniszter ágazati felelõssége. E szakasz indokolására való tekintettel kérem majd igen tisztelt képviselõtársaimat, hogy az 1126-os szám alatt levõ módosító indítványomat szíveskedjenek elfogadni. A második rész, amelyrõl véleményt kívánok nyilvánítani, a törvény 95. és 98. §-aiban fogalmazódott meg. A törvényjavaslat szerint a megyei önkormányzatok lényegében közlekedési hatáskörrel nem rendelkeznek, hiszen a települési önkormányzatokhoz és az állami költségvetési szervekhez tartoznak az úthálózat üzemeltetésével és a forgalmi rend megállapításával kapcsolatos feladatok, a hatósági feladatokat pedig az e célra létrehozandó közlekedési felügyelet látja el. Most folyik a megyei önkormányzatok megalakulása és az önkormányzatok szervezeti és mûködési szabályzatainak összeállítása. A megyei önkormányzatok közgyûlésein a képviselõk várhatóan a körzetükben fennálló gondjaikról, tapasztalt feszültségekrõl - tehát gondjaik megoldására kérnek majd segítséget. A közgyûlések tervezett napirendjei is elsõsorban a területeken több települést érintõ kérdések tárgyalására hivatott, melynek elõkészítése és végrehajtása, szervezése az adott kérdésekhez értõ szakapparátust kíván meg. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy a lakossági panaszok, a lakosságot érintõ fejlesztési és ellátási kérdések döntõ része a közlekedést, annak minden ágazatát érintik, tehát a közlekedéssel a területeknek, illetve a közgyûlés hivatalának mindenképpen foglalkoznia kell. Véleményem szerint szükséges a hatásköri szabályok, illetõleg a tervezetek áttekintése, a megyei önkormányzat hatáskörének törvényszintû megállapítása minden olyan közlekedési feladatot illetõen, amely túlnõ egy-egy település ügyén, és térségi szemléletû megoldást kíván. Térségi feladatnak ítélem a közlekedési ágazatok megyei szintû összehangolását és koordinációját, elsõsorban a közlekedés szakmai szempontjai érvényesülése és a lakossági panaszok orvoslása szempontjából. A fentiek alapján a megyei önkormányzat közgyûlése és hivatala hatáskörébe tartozónak és feladatainak tartom a következõket. Az önkormányzati utak forgalmi rendje megállapításának, az országos szakmai szempontoknak az érvényesülését elsõsorban a kis települések vonatkozásában, szakmai koordináció keretében, szakmai továbbképzés rendszerében. Számítógépes útnyilvántartás megyei összehangolása és hasznosítása. Több települést érintõ közlekedési - út, vasút, tömegközlekedés - kérdések koordinációja, regionális közlekedésfejlesztési tervek készítése, végrehajtás szervezése, a fejlesztési tervekben érintett szervek közötti koordináció. Részvétel például a téli hóeltakarítási munkálatokban, posta- és hírközlésfejlesztés, a szolgáltatás területi feladatainak ellátása. Több megyét érintõ és megyén belül több települést érintõ tömegközlekedési járatok menetrendjének koordinációja, menetrendi irányelvek és értekezletek szervezése. A helyi tömegközlekedést érintõ koncessziós pályázatok kiírása, elbírálásukban és szerzõdések megkötésében való részvétel. Területi áruszállítási feladatok koordinációja. A megye területén a helyközi tömegközlekedés tarifájának összehangolása, területi elvek érvényesítése. Jármûvezetõ-képzés biztosítása, intézményirányítás. A megyei önkormányzatok közlekedési hatáskörének hiányában a feladatok megoldására az illetékes minisztériumnak kellene vállalkoznia, mert a települési önkormányzatoktól a saját érdekeltségét meghaladó hatékony területi érdekképviselet nem várható. Az utóbbi képviselet kis területének esetében szakemberek egyébként sem lehetségesek. Kérem, szíveskedjen, Miniszter Úr, majd véleményemet figyelembe venni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)