RÁCSKAY JENÕ (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt válaszadó Államtitkár Úr! Interpellációmat már közel másfél hónappal ezelõtt, december 5-én benyújtottam, de sajnos aktualitását azóta sem vesztette el. Interpellációm jogosságát alátámasztja, hogy Botos Katalin 1990. június 12-én elhangzott kérdésemre azt a pozitív választ adta, hogy hat új határátkelõhellyel kapcsolatos tárgyalások kezdõdnek meg az osztrák féllel, és ezeket a tárgyalásokat az osztrák fél is kezdeményezi. Ezek a határátkelõhelyek még a mai napig sem nyíltak meg, bár Bozsok és Szentpéterfa határátkelõk esetében az eltelt idõben történtek lépések, de nem jutott tudomásomra azóta sem pontos idõpont ezen határátkelõhelyek megnyitásával kapcsolatban. 1991 végét, 1992 elejét emlegetnek, ezek a távoli idõpontok azért is problémásak, mert az osztrák fél a legújabb információm szerint már májusra a maga oldaláról ki tudná építeni a határátkelõhelyhez szükséges teljes infrastruktúrát. Kérdezem azért, hogy a magyar fél által kezdeményezett határátkelõhelyekkel kapcsolatban miért az osztrák fél részérõl folytatódott ez a kezdeményezési lehetõség, és hogy áll a magyar fél ezeknek a határátkelõhelyeknek a kialakításával kapcsolatban? Ez azért is aggályos, mert hogyha a nyári turistaszezon elõtt nem nyílnak meg ezek a határátkelõhelyek, egyenesen kaotikus állapotok alakulhatnak ki az ország ezen területén. A turistaáradat mellett még elgondolkodtató az, hogy a pápa augusztus 19-i szombathelyi látogatásakor is ez a két, Vas megyében lévõ határátkelõhely, vagy három, Vas megyében lévõ határátkelõhely egyenesen képtelen ezeknek a területeknek a kezelésére. Ezért összefoglalásképpen feltenném azt a kérdést, hogy milyen nemzetközi szerzõdéseket kötöttek a külügyi és a vámhatóságok az államtitkárnõ elhangzott ígéreteinek megfelelõen, esetleg, ha nem sikerült közös álláspontot kialakítani, kinek a hibájából történt ez. Kérem államtitkár úr válaszát.