DR. KÁTAY ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy országgyûlési képviselõnek itt a Ház falai között általában nem kell megmagyaráznia, hogy miért jelentkezik szólásra. Sokkal inkább néha a választópolgárai elõtt, akik úgy érzik, hogy az az országgyûlési képviselõ a legjobban dolgozó, aki a legtöbbet szól hozzá akkor, amikor a Magyar Televízió kamerája veszi. Most én mégsem ezért szólok. Sokkal lényegesebb indokom van, hogy szóljak, és engedjék meg, hogy ezt ismertessem Önökkel. Elég lenne, ha azt mondanám, hogy az ország egyötödét meghatározó fõváros. Hát ebben az országban lehet vitatkozni azon, hogy ez jó, vagy nem jó. Azt hiszem, valamennyien azt mondjuk, hogy nem jó. De hogy meghatározó, azon nem lehet vitatkozni. Lehet vitatkozni azon, hogy augusztus elején, amikor megalkottunk egy törvényt, jó törvényt alkottunk-e az önkormányzatokról vagy helyenként hibás törvényt. Ha mi õszinték akarunk lenni, én azt hiszem, hogy helyenként hibás törvényt alkottunk. Most azt tudom, hogy itt a lehetõsége, hogy egy jó fõvárosi önkormányzati törvényt alkossunk. Ha én csak arra hivatkoznék, hogy a Magyar Demokrata Fórum XI. kerületi szervezetének volt ügyvezetõ elnökeként állok itt, az is elég indok lenne arra, hogy szóljak, hiszen ez a kerület az itt állandóan - és most szándékosan fogalmazok ily pontatlanul, az itt állandóan ideiglenesen - tartózkodó lakosokkal együtt 200 ezer fõ. A fõváros egytizede, az ország egyötvenede. És én mégsem ezért szólok. Én azért szólok, mert ebbõl a kerületbõl hárman vagyunk országgyûlési képviselõk, Csapody Miklós, Perjés Gábor barátom és én. Nagyon nagy ez a kerület. De ennek a kerületnek a polgármesterétõl, dr. Bánhegyi Emil úrtól a tegnapi napon postai futárszolgálat útján megérkezett hozzám az az indítvány, amelyet most természetesen nem kívánok részleteiben ismertetni, amely egyes részeiben tökéletesen megegyezik azzal, amit Magyar Bálint úr elmondott, ami a 22 kerületi önkormányzat álláspontja, és ahogyan ezt Wekler Ferenc úrtól megtudtam. És ezért kérem az önkormányzati bizottság segítségét, itt most a plenáris ülésen Józsa Fábián úr segítségét, mert a jövõ héten külföldi tartózkodásom miatt nem lehetek itt. Ez a megállapodás magában foglalja minden pártnak az álláspontját, beleértve valamennyi parlamenti pártot és parlamenten kívüli, de a kerületi önkormányzatokban meglévõ pártokat, mint amilyen van a XI. kerületben is, egy olyan közös konszenzus jött létre, amelyet legjobb tudomásom szerint ma már - hadd nevezzem így, hiszen bizottsági elnököm volt a nemzetbiztonsági bizottságban, tudomásom szerint a fõvárosi közgyûlés vezetõje, Demszky fõpolgármester úr is támogat. Elõttem van egy olyan anyag is, amit csupán - és itt idézõjelbe teszem a "csupán" szót, a Magyar Demokrata Fórum kerületi frakciója állított össze. Összehasonlítottam. Egyezik azzal, amivel mindenki egyetért. Egy-két dolgot hadd emeljek ki ebbõl. Tisztelt Képviselõ Úr! A kerületi önkormányzatoknak az az álláspontjuk, hogy elengedhetetlen, hogy a fõvárosi törvény felhatalmazást adjon az önkormányzatokat megilletõ alapjogoknak a fõváros és a kerületek közötti feladatarányos megosztására. Itt fogom kérni bármelyik képviselõtársam, esetleg Salamon képviselõ úrnak a segítségét, mert jelzik a szakemberek, hogy ez esetleg kétharmados kérdéskör, de teljes konszenzus alakult ki. Teljes konszenzus alakult ki abban a kérdésben, amelyet Magyar Bálint úr elõttem is említett, hogy úgy kell megalkotni ezt a fõvárosi önkormányzati törvényt, hogy lehetõséget teremtsen arra, hogy a kerületek létrehozhassák - ugye emlékeznek rá, Képviselõtársak, mi az önkormányzati törvény 28. szakasz (3) bekezdésében - ha jó a számmemóriám - rendelkeztünk a városrészi önkormányzatok lehetõségérõl. Kétszáz városrész van - írják az összes kerületek - a fõvárosban. Én ezt nem tudom. Azt tudom, hogy ahol én országgyûlési képviselõ vagyok, ott Kelenvölgyöt, Õrmezõt, Gazdagrétet, Sas- hegyet - hogy az egyéb, Rupp-hegy és csatolt részeit ne említsem - nem lehet összehasonlítani. Ehhez, ha mi önkormányzati alapon gondolkozunk, akkor valóban városrészi önkormányzatok kellenek, és akkor egy kicsit a figyelem élénkítése érdekében hadd hivatkozzam nevekre. Van egy választópolgárom, akit ez érint. Ez a választópolgár országgyûlési képviselõ, jelen pillanatban a magyar Kormány elnöke, Antall József. Õt is érinti személyesen ez a kérdés. De nagyon sokunkat érint itt, és amikor én most szólok, akkor nem a mi szervezetünk nevében mondom, hiszen hadd ne hivatkozzam nevekre, akik egy bizottságban vannak velem, akár a szociális bizottságban, akár a nemzetbiztonsági bizottságban, pontosan tudják, hogy igyekszem megtalálni azokat az ésszerû kompromisszumokat (mozgás), amelyek pragmatikusan mindenkinek jók. Ne felejtsük el a régi kérdésre a választ, hogy kit képvisel a képviselõ. Teremtsük meg a regionális társaság lehetõségét ebben a törvényben - írják a kerületi polgármesterek. Teremtsük meg annak a lehetõségét, hogy a kerületi önkormányzatok gyakorolhassák a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét; teremtsük meg annak a jogszabályi hinterlandját még jobban, hogy átvállalhassák a fõvárosi önkormányzat egyes részeit; termtsünk meg sok mindent, ami nincs benne a törvényben: például a közterületek közvilágítása, az ide tartozó létesítmények fenntartásával, a köztisztasággal kapcsolatos kérdésekkel; teremtsük meg azt, hogy a fõvárosi közgyûlés meghatározott kérdésekben köteles legyen kikérni a kerületi önkormányzatoknak a véleményét vagy az egyetértését. Gondoljuk ezt közösen végig. Teremtsük meg azt, hogy a Kormány csak törvényi felhatalmazás alapján adhasson a fõpolgármesternek vagy polgármesternek bizonyos államigazgatási hatásköröket. Ezt a sort még lehetne folytatni úgy, ahogy az elõttem szóló képviselõtársam elmondta: a helyi adókról szóló bevételeknek, az A változatnak esetleg egy módosított formájával, a kerületek gazdasági alapjával, mert itt a lényeg. Egy fõvárosunk van, egy szemléletbeli kérdésrõl van szó, ami valamennyiünket érint. Nemcsak a most felálló Fodor képviselõtársamat, aki XI. kerületi lakos, nemcsak Deutsch Tamást, akivel együtt voltunk a XI. kerületi ellenzéki tömörülésben, nemcsak Mécs Imrét, aki ott indult képviselõjelöltként, valamennyiünket érintõ kérdés: milyen szemléletbõl közelítjük meg. Egy erõs fõvárost akarunk, vagy úgy akarunk egy erõs fõvárost, hogy erõs kerületekbõl jöjjön létre ez a fõváros. Ezt az utóbbit kéri tõlünk 22 önkormányzati testület. Teremtsünk meg még nagyon sok dolgot, mert ami most a törvénytervezetben van a használati jog átadásával, ez nem teljesen megfelelõ, ez olyan kezelõi jog intézményére hasonlító kérdéskör, úgy érezzük, úgy hisszük, hogy megvan a megfelelõ megoldás. A fõvárosnak alapvetõ érdeke, hogy a mûködési területtõl függetlenül tulajdonába kerüljenek a mûszakilag egységes egészt képezõ létesítmények és azok berendezései. Egy kicsit korrigáljuk a hirhedtté vált önkormányzati törvény 107. szakaszát, amenynyire lehet az önkormányzati törvény fõvárosi részében. Olyan javaslatok, ötletek is felmerültek, amelyeket tisztelettel javaslok majd az illetékes bizottságoknak végiggondolásra. Ilyen például, hogy a kerületi önkormányzatokat, illetõleg a fõvárosi önkormányzatot kölcsönösen elõvásárlási jog illesse meg az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyon teljes körére. Általános észrevétel - ez szerintem el fog még hangzani, s ez 22 önkormányzat észrevétele -, hogy gyakorlatilag ez a törvénytervezet nem rendezi teljes körben a tulajdonlás kérdését, s az is - ami már itt elhangzott -, hogy vagyonleltárt kellene készíteni. Én hiszek abban, tisztelt Képviselõtársaim, hogy ez egy olyan kérdés, ami valamennyiünk kérdése. Ez egy olyan kérdés, amelyet a Parlament ugyan a saját hatáskörébe vont, de egész egyszerûen a konszenzusnak nemcsak közöttünk, hanem a fõvárosi közgyûlés tagjai és a kerületi önkormányzatok tagjai között kell létrejönni. Úgy tudom Wekler Ferenc úrtól, hogy ma fél kettõkor létrejön egy sajtótájékoztató - amelyen sajnos nem áll módomban részt venni -, amely arról fogja tájékoztatni az ország népét, az embereket, akik tõlünk nem a veszekedést, hanem a megértést várják, hogy ez a konszenzus létrejött. Én azt tudom csinálni, hogy ezen anyag s a kapott egyéb szakértõi vélemény alapján, amely némileg jogi szempontból precizíroz, benyújtok egy legalább 30 pontra kiterjedõ részletes módosító indítványt, amely ugyan a nevemen fog futni, de nem az én érdemem lesz, legfeljebb annyi, hogy ezt megfelelõ formába öntöm. Kérem Önöket, ha a részletes vita a jövõ héten lesz, s ehhez nem lesz módomban hozzászólni, abban a szellemben gondolják végig, ahogy én most megszólaltam, s amennyire lehet, ami ebben szakszerû - vegyük figyelembe, s alkossunk pártsemleges, de a népet szolgáló jó törvényt. Én hiszek abban, hogy 168 évvel a magyar Himnusz megírása után, a Magyar Kultúra Napján a politikai kultúránk is ilyen magas szintûvé válik. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps.)