DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Nagyon örülök annak, hogy Fáklya képviselõ úr után szólhatok, és hogy a miniszter úr reagálása után szólhatok. Azt ugyanis minden szakember és a Házban jelen lévõ képviselõk is elismerik, hogy igen sok baj van a társadalombiztosítással, itt a vitában el is hangzott sok minden. Olyasmik, hogy túlzottan központosítja a jövedelmeket, hogy elértéktelenedtek a szolgáltatásai, olyan, hogy költséghatékonysága nagyon rossz, hogy nem választódik el igazából feladataiban pénzügyileg sem teljesen az állami költségvetéstõl és még jó pár ilyen. Abban is nagy az egyetértés, hogy a társadalombiztosításnak különbözõ alapokkal kell rendelkezni. Ezek közül néhányat meg is fogalmaztak képviselõtársaim módosító indítványukban. Abban is van egyetértés, hogy a bevételeket is meg kell esetleg osztani. Ilyen módosító indítványsorozat is megjelent az adott törvényjavaslattal kapcsolatban. Nekem az a véleményem, hogy elhamarkodottak ezek a javaslatok. A társadalombiztosításnak valóban kell alapokkal rendelkezni. De kinek kell azt eldönteni, hogy milyen alapokkal rendelkezzék? Elsõsorban azoknak, akik fizetik a járulékokat és a biztosítottaknak, magyarul a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a nyugdíjasoknak. Meg kell határozni azt is, hogy mi legyen a funkciója az alapoknak. Nyilvánvaló, el kell dönteni azt, hogy az alapok vajon a folyó fizetésekbe folyjanak be, ahhoz járuljanak hozzá, vagy pedig csak a szükségletek hullámzásait elégítsék-e ki. Meg kell határozni azt is, hogy mibõl származzanak ezek az alapok. Az is nyilvánvaló, hogy csak az állami vagyonból, állami tulajdonból származhatnak. De azt azért el kell dönteni, hogy a termelõ szférából mennyi jövedelmet lehet kivonni. Mennyit kell, és mennyit lehet kivonni. Tisztázni kell azt is, hogy legyenek-e ágazati alapok, legyen-e külön bányász nyugdíjas-alap vagy orvos nyugdíjas-alap és így tovább. Esetleg az egészségbiztosítást meg kell területileg is osztani. Ezeket a kérdéseket azért elõzõleg valamilyen koncepcióban össze kellene foglalni. Ugyanígy tudjuk valamennyien, hogy sok eltérõ sajátosságú területet foglal össze a társadalombiztosítás, és ezért a területei és a fõ feladatai szerint el kellene osztani, meg kellene osztani a bevételeit. Különbözõ ellátási szinteket kellene létrehozni. Abban nagyon egyetértünk, hogy nyugdíjas- biztosítást kell csinálni. De tovább is kellene lépni még, szintén koncepcionális szinten, ami azt jelentené, hogy biztosítási szinteket is meg kellene fogalmazni. A járulékmegoszlásra vonatkozóan vagy megosztásra vonatkozóan is vannak bent módosító indítványok, egész sorozat. Itt is azt lehet elmondani, hogy a járulékmegosztás nagyon fontos dolog, de elõször látnunk kellene, hogy milyen jövõje lesz a társdalombiztosításnak, hogy képzeljük el, hogyan épül bele ez a társadalombiztosítás egy szociális biztonsági rendszerbe, hogyan igazodik a gazdasághoz, hogyan igazodik a különbözõ más társadalmi szférákhoz. A legtöbb vita az egészségügy és a társadalombiztosítás kapcsolatáról zajlik. Arról tudniillik, hogy hol helyezkedjék el az egészségügy, ki vagy mi finanszírozza. A társadalombiztosításon belüli elhelyezkedése mellett és ellene is vannak érvek. Mellette szólókat igen ritkán szokás elõvenni, de azért ilyen is van, hiszen a társadalombiztosítás finanszírozza a táppénzt is, és amint hallottuk, és sokat vitatkozunk is rajta, a gyógyszertérítéseket. Nos, a táppénz, a gyógyszertérítések és rokkantsági nyugdíjak és így tovább nem választhatók el igazából az egészségügy mûködésétõl. Ellenérvek is természetesen vannak. Olyasmik, hogy az egészségügy költségvetése, költségigénye robbanásszerû, ezt nyilván nem tudják a járulékok követni. Továbbá azt is, hogy az egészségügyi ellátás állampolgári jogszerû. Ezekben a kérdésekben döntést kellene hozni, mielõtt különbözõ alapokra vonatkozó javaslatokat megfogalmazunk. Nagyon fontos kérdések ezek tehát, hogy járulékmegosztás, biztosítási alapok. Mindezek mögött ott áll az az imént két felszólalásban felvetett kérdés, hogy a társadalombiztosítás önkormányzata. Sürgõsen hozni kell néhány olyan stratégiai jellegû, stratégiai jelentõségû döntést, amely nélkül semmiféle struktúraváltás a társadalombiztosításban nem képzelhetõ és nem fogadható el. Az ilyen jellegû döntéseknek azonban nagyon széles társadalmi konszenzuson kell alapulni. Ezeket igenis végig kell vezetni különbözõ érdekképviseleti szervek tanácskozásain, és csak azután hozni javaslatként a Ház elé. Hogy minél elõbb ez megtörténjék, ezt két módosító javaslat is elõirányozná, és amint halljuk, a miniszter úr is egyetért vele, az tudniillik, hogy május 31-éig kötelezzük egy kicsit a Kormányt és magunkat is, hogy május 31-éig kerüljön ide a társadalombiztosítási koncepció elõzetes megvitatások után, kerüljön ide legalább elsõ olvasatban, ugyancsak kerüljön ide az önkormányzatra vonatkozó elképzelés. Én arra kérem a képviselõtársaimat, hogy ezeket a módosításokat szavazzák meg, de ne járuljanak hozzá azokhoz, amelyek most kívánják ezeket a bizonyos alapokat létrehozni és a társadalombiztosítási járulékokat megosztani. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)