SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, a külügyi bizottság titkára: A jegyzõkönyv miatt azt hiszem szerencsésebb, hogyha felolvasom. Tehát: A Magyar Köztársaság Országgyûlésének állásfoglalása. A Magyar Köztársaság Országgyûlése mélységes aggodalmát fejezi ki a tragikus vilniusi események miatt. Elfogadhatatlannak tartja és a leghatározottabban elítéli az erõszak alkalmazását, az ártatlan emberek életét követelõ katonai akciót, amelynek következményei a nemzetközi biztonságot és együttmûködést is veszélyeztetik. Követeli az erõszakos cselekmények azonnali megszüntetését, a szovjet fegyveres erõk egységeinek haladéktalan visszavonását. Kifejezi szolidaritását a litván néppel, és támogatásáról biztosítja Litvánia törvényesen megválasztott államhatalmi testületeit. A Magyar Köztársaság Országgyûlése ismételten megerõsíti azt az álláspontját, hogy biztosítani kell a litván nép jogát az önrendelkezéshez. Emlékeztet az 1990. május 3-i határozatára, amely kimondta: elfogadhatatlannak tartja kényszerítõ eszközök alkalmazását, és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését. A történelmi tapasztalatok 1956 és 1968 tanulságait bizonyítják, hogy az ilyen problémák erõszakos eszközökkel nem rendezhetõk. A Magyar Országgyûlés felhívással fordul a Szovjetunió Népi Küldötteinek Kongresszusához, hogy mindent tegyen meg a fegyveres beavatkozás megszüntetése, és a konfliktus tárgyalásos úton történõ politikai rendezése érdekében. Az Országgyûlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy további diplomáciai erõfeszítésekkel segítse elõ a válság békés rendezését, Litvánia önrendelkezésének érvényesülését, és a magyar társadalmi szervezetekkel karöltve nyújtson humanitárius segítséget Litvánia népének. (Nagy taps.)