DR. WEKLER FERENC, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásomnak csak egy részét szeretném bizottsági elnökként elmondani, a másik részét az SZDSZ frakciójának a nevében mondom el. Az elsõ rész az 1349-es számú táblázathoz kapcsolódik, amit a Háznak azon az oldalán+ (a jobb oldal felé mutat) +szétosztottak, mi még nem kaptuk meg a tegnapi nap folyamán. Ezért a bizottsági elõadónk nem tudta elmondani, hogy ez mit takar. Szeretném pontosítani: az 1349. számú táblázat, amelyen az szerepel, hogy bizottsági módosító javaslat, egy tájékoztató jellegû táblázat, nem külön módosító javaslat. A módosító javaslat része ebben a csomagban hozzáfûzött szövegszerû módosító javaslatokat tartalmazza. A táblázat azt mutatná, hogy az önkormányzati bizottság mit szeretett volna, mit támogatott volna a költségvetésben elfogadásra az önkormányzatok számára. Sajnos, csak a harmadik oszlopnak van - úgy tûnik - realitása a költségvetési bizottság tegnapi tájékoztatása alapján, a harmadik oszlop az az ötmilliárd forint, amit tegnap a költségvetési bizottság elõadója és a pénzügyminiszter úr is bejelentett. Ezenkívül arra is szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy az 1349-es módosító javaslathoz, a táblázathoz csatolt módosító javaslatok közül az egyik - ez most nincs nálam - szövegszerûen nem 1582 millió forintra történõ kiegészítést jelent, hanem 1582 millió forinttal történõ felemelését javasolja az egy állandó lakosra jutó fejkvótának. Ennyit kívántam elmondani bizottsági elnökként. Engedjék meg, hogy áttérjek a mondandóm másik részére, az SZDSZ-frakció által benyújtott módosító indítványok értékelésére, megindoklására. Frakciónk, mint ahogyan Soós Károly Attila már tegnap és korábban is elmondta, kizárólag olyan módosító indítványokat nyújtott be e kiadásként, amelynek a fedezetét is megjelölte. A Gál Gyula által 1193-as számon benyújtott módosító javaslatcsomag tartalmazza azokat a helyeket elsõsorban, amelyek a frakció véleménye szerint a megtakarításokat szolgálnák, illetve többletbevételt jelentenének. Ennek a csomagnak a részletes tárgyalását Soós Károly Attila tegnap elvégezte. Annyit tennék hozzá, hogy az 1193. számú Gál Gyula-féle javaslatban szerepelnek kiadások is, illetve olyan jellegû módosító javaslatok, amelyek átcsoportosításokat helyeznek kilátásba, illetve javasolnak. Ezek az átcsoportosítások egyértelmûen arra törekszenek, hogy a központi kiadások helyett az önkormányzatokhoz helyezzünk olyan pénzeket, amelyeket ott kell elkölteni. A többi módosító indítvány, amelyeket most fölsorolok, 1197., 1198., 1204., 1205., 1206., 1207., 1208., 1210. és 1211. számon Kóródi Mária és az én aláírásommal került a tisztelt Ház asztalára. Ezek a frakció nevében kerültek benyújtásra. Ez a javaslatcsomag elsõsorban az önkormányzatok támogatását kívánja biztosítani. Ma reggel Werner József barátommal, képviselõtársammal beszélgettünk, és azt mondta nekem, hogy tegnap egy MDF-es képviselõ azt kérdezte tõle, hogy az SZDSZ-frakció és az ellenzék miért küszködik azért, hogy néhány apró módosító javaslatot elfogadjon a Ház, amikor a nagyobbakat, a többit úgyis le fogják szavazni. Mi ez a nagy küszködés, mi ez a nagy erõbedobás? Szeretném azt mondani, hogy nem azért küzdünk, hogy néhány módosító javaslatunkat elfogadja a Ház, hanem azért, hogy ezzel a költségvetéssel, illetve ezzel a költségvetésen belül is a lehetõségekhez képest megpróbáljunk az ország helyzetén, az ország lakosainak helyzetén annyit javítani, amennyit a lehetõségeink megengednek. Lehetõségünk annyi, hogy ezeket a javaslatokat kidolgozzuk, végiggondoljuk, megpróbáljuk pozitívan jelölni, és a realitások talaján járva meghatározzuk azokat a területeket, amely véleményünk szerint átcsoportosítható, megtakarítható és ezt a Tisztelt Ház elé tenni. A többi már nemcsak rajtunk múlik, hanem Önökön, a tisztelt Házon, a tisztelt kormánypárti többségen múlik, amennyiben elfogadják érvelésünket, akkor törvényként fogunk megjelenni. Amennyiben leszavazzák, valóban úgy tûnik, hogy hiába való erõlködés volt részünkrõl e módosító javaslatok felvetése. Azonban, ha a gondolatmentet el tudjuk indítani, meg tudjuk gyõzni a tisztelt Ház másik oldalát arról, hogy nem pártpolitikai okokból nyújtunk be módosító javaslatokat, hanem azért, mert az ország sorsáért mi is felelõsséget érzünk. A benyújtott módosító javaslatok is ilyen szellemben készültek. A benyújtott módosító javaslatok egységes csomagot képeznek, bár külön-külön számon kerültek beterjesztésre, hogy a tisztelt képviselõtársaim külön-külön is mérlegelhessék ezeket a javaslatokat. Kiindulópontunk az önkormányzati törvény volt, az önkormányzati törvényben megjelölt feladatok. Az önkormányzati törvény két feladattípust sorol fel az önkormányzatok számára, egyet a különösen fontos feladatok kategóriájában és egyet a kötelezõ feladatok kategóriájában. Kóródi Mária az általános vita során elmondta, hogy ez a költségvetés sajnos nem nyújt lehetõséget arra, hogy az önkormányzatok a kötelezõ feladataikat elvégezzék. Nem azt vitattuk, hogy a 30 000 forint általános iskolai fejkvóta elegendõ-e vagy sem, azt vitatjuk, hogy a 10 kötelezõ feladat ellátására adandó országgyûlési, illetve állami támogatás nem fogja fedezni a kiadásokat, nem elegendõ arra, amit az önkormányzati törvény elõír, hogy a kötelezõ feladatok ellátásához biztosítani kell az Országgyûlésnek a fedezetet. Arról már nem beszélek, hogy a különösen fontos feladatokra mennyi és milyen pénz jut, mert ebbõl logikusan következik, hogy természetesen azt sem tudják ellátni. Sokan, az ellenzék oldalán is ülnek olyanok, akik az önkormányzatokat nem egészen pontosan definiálják. Az önkormányzat nem elvont fogalom, szeretném, ha megértenék. Az önkormányzatok azok az állampolgárok, akik a városokban, falvakban élnek, és az önkormányzat köteles biztosítani számukra minden feladatot, köteles biztosítani az oktatást, az óvodai ellátást, a szociális alapellátást, az utat, a vizet, a villanyt és sok minden mást, az infrastruktúrát is. Ezt azért mondtam el, mert sok módosító indítvány került beterjesztésre különbözõ csoportoktól a Parlamenten belül. Például a pedagógusok terjesztettek be módosító javaslatot, a sporttal foglalkozók stb. Szeretném az õ figyelmüket is felhívni arra, hogy amennyiben az önkormányzatok általános finanszírozása biztosított, akkor mindazok a feladatok, amelyeket külön módosító indítványban beterjesztettek - általános iskola, gimnázium stb. - megoldhatók lesznek, ugyanis az önkormányzatok egységesen gazdálkodnak azzal az állami támogatással, amit megkapnak. A költségvetés ugyanúgy kerül összeállításra, hogy megjelöli a kormányzat, óvodára, iskolára mennyi fordítható. Ennek azonban csak tájékoztató jellege van, semmiféle kötöttsége nincs az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok szabadon döntenek az önkormányzati törvény értelmében arról, hogy a leadott pénzösszegeket mire fogják felhasználni. Azzal, hogy az önkormányzati törvény kötelezi õket bizonyos feladatok ellátására, biztosítva van az a kör, amelyet el kell látniuk. Úgy gondolom, az önkormányzatok pontosan tudják, mik azok a gondok helyben, és elsõsorban azokra a területekre koncentrálnak, amelyek a helyi érdekeket hivatottak ellátni. Természetesen nem kívánok az ellen szólni, hogy a gimnáziumi, általános iskolai, napközis támogatásokat csökkentsük, az ellen sem kívánok szólni, hogy egy milliárd forintot fordítson az ország a közmûvelõdés támogatására. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez fejkvótaszerûen kerül elosztásra, és egyáltalán nem biztos, hogy valóban közmûvelõdésre fordítódik. Az viszont biztos, hogy az önkormányzatokhoz kerül, és ezért a mi csomagunk elsõsorban az önkormányzatok és ezen belül a hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatását helyezi kilátásba. Áttérve a módosító indítványokra:a 10 módosító indítvány közül 5 olyan, amely nem tartalmaz költségvetési kiadási többletet, hanem vagy átcsoportosítást, vagy pedig a kötelezõ önkormányzati hozzájárulások eltörlését. Ezek közül az 1197. a 10%-os kötelezõ önkormányzati hozzájárulást javasolja eltörölni a vízmûtársulatok és vízbázis- fejlesztésekhez a céltámogatásban. Ez ugyanis ellenkezik az önkormányzati törvénnyel, mely kimondja, hogy a kötelezõ feladat az egészséges ivóvíz biztosítása és a kötelezõ feladatok ellátásához az Országgyûlés biztosítja a fedezetet. Ezért véleményünk szerint a 10%-os kötelezõ hozzájárulást el kell törölni, ennek költségvetési kihatása nincs. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok önként vagy más forrásból nem járulhatnak hozzá a vízmûfejlesztésekhez. A javaslat másik részre 500 millió forintot kér az önkormányzatok számára, illetve az egészséges ivóvíz biztosításához a céltámogatási keretbe beépíteni. A költségvetési tervezet 750 millió forintot tartalmaz. Úgy véljük, ez elenyészõ azokhoz az igényekhez képest, ami Magyarországon az egészséges ivóvíz fejlesztése érdekében szükséges. Tegnap a környezetvédõ Rott Nándor szájából már elhangzott, most én is megerõsítem, hogy több mint ezer településen nincs egészséges ivóvíz. Ehhez képest a 750 millió forint nagyon- nagyon kevés még akkor is, ha tudjuk, hogy az önkormányzati törvény értelmében négy éven belül kell ezt a feladatot megoldani. Következõ az 1205. számú javaslatunk, amelyet idõközben visszavontunk. A Kormány ugyanis saját maga beterjesztett egy helyesbítést a költségvetéshez, amelyben eltörli a sajátos pénzügyi helyzetben lévõ települések kötelezõen kivetendõ helyi adóját. Ugyanis ehhez kötötte a korábbi elképzelés azt, hogy ezek a települések az 5 milliárd forintos keretbõl valamilyen kiegészítésben részesüljenek. Ezt nagy örömmel vontuk vissza, és így ez a költségvetésben már nem szerepel. A következõ, 1208. számú javaslatunk a tanácsi alapítású vállalatoknak a privatizációból visszaszármazó 20%-ával szemben 50%-ot javasol. Ezt több frakció is javasolta, és úgy hallottam tegnap a költségvetési bizottság elõadójától, hogy a költségvetési bizottság is támogatja ezt a javaslatot. Ezek után gondolom, a javaslatot a tisztelt Ház is támogatni fogja. Szintén nem pénzügyi kérdés az 1210-es számú javaslatunk. Ez arra vonatkozik, hogy ne történjék megkülönböztetés a különbözõ intézmények támogatása között. Ne legyen az, hogy az önkormányzati fenntartású, illetve egyházi iskolákat az Országgyûlés, illetve az állam 100%-kal támogatja a költségvetéshez képest, ezzel szemben az alapítványi és más szervezetek által fenntartott iskolákat lényegében kevesebb pénzzel. Úgy gondolom, semmi nem indokolja ezt a különbséget. Nagyon indokolt viszont, hogy ezek az alapítványi iskolák ugyanazt kapják, amit az egyházi és önkormányzati iskolák. Nincs költségvetési vonzata az elmaradott térségek fejlesztésére javasolt 1500 millió forintos kötegünknek. Ebbõl 1 milliárd már eleve erre a célra szánt, az 500 milliót átcsoportosítani javasoljuk. Az 500 millió forintot a költségvetés munkahelyteremtõ beruházásokra szánta. Úgy gondoljuk, 1 milliárd forint nagyon kevés arra, hogy Magyarországon az elmaradott térségeket fel tudjuk zárkóztatni. Természetesen nem azt mondjuk, hogy a munkahelyteremtõ beruházásokat ne támogassuk. Úgy gondoljuk, ezt a foglalkoztatási alapból lehet biztosítani. Következik az 1211-es számú javaslat, amelynek szintén nincs költségkihatása. A Kormányt szerettük volna kérni arra, hogy a Parlamentet tájékoztassa a céltámogatási rendszer kidolgozásáról. Ezt az önkormányzati bizottság más formában megtette. Ha a Parlament az önkormányzati bizottság javaslatát támogatja, az is elfogadható számunkra. Ezek után szeretnék áttérni azokra a tételekre, amelyek a költségvetésben kiadásként jelennek meg, és szeretném mégegyszer jelezni, hogy a Gaál Gyula által aláírt csomagban ezeknek a fedezete szerepel. Ebbõl a csomagból azt hiszem, hogy világosan kitûnik, a szándékunk az volt, hogy elsõsorban a gazdaságilag, pénzügyileg hátrányos helyzetû településeket próbáljuk meg segíteni, próbálja meg a költségvetés segíteni. A költségvetésbõl és információim szerint nemcsak a költségvetésbõl, hanem más mutatókból sem állapítható meg egyértelmûen, hogy Magyarországon melyek azok a települések, amelyek hátrányos pénzügyi helyzetben vannak. Egyetlen egy megfogható mutató van, ez a lakosság által befizetett személyi jövedelemadó, amelynek a visszajuttatását a költségvetés úgy gondolja, hogy 50%-ban juttassa vissza ebben az évben, illetve az elkövetkezendõ évben az önkormányzatokhoz. Anélkül, hogy vitatnánk ennek az 50%-nak a jogosságát, mindenképpen vitatnunk kell azt az elvet, ami úgy tûnik számunkra, hogy sajnos a múltnak a továbbfolytatása, mégpedig az, hogy a személyi jövedelemadó-kiegészítésben a költségvetés és a kormányzat különbséget tesz állampolgár és állampolgár között, település és település között. A kistelepüléseknél, a községeknél a személyi jövedelemadó kiegészítését 2500 forintban kívánja a költségvetés biztosítani, ezzel szemben a városokban és a nagyvárosokban 5000 Ft-ra történik meg a személyi jövedelemadó kiegészítése. Én úgy gondolom, hogy ez az elv önmagában sem tartható, és ezért mindenféleképpen ezen az elven változtatni kell. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ennek mekkora a költségkihatása. Abban az esetben, ha Magyarország összes településén 5000 forintra kívánja a költségvetés kiegészíteni a személyi jövedelemadó 50 %-át, ennek a költségkihatása 9,5 milliárd forint. A mi csomagunkban mi az önkormányzatok és az önkormányzathoz kapcsolódó oktatási intézmények támogatására összesen 12,5 milliárdot javasoltunk volna.Ebbõl logikusan következik, hogy nem tudjuk ezt az összeget jó szívvel, illetve teljes felelõsségünk tudatában mind idecsoportosítani, azonban különbözõ rangsorolások és a Belügyminisztériummal közösen végzett számítások után úgy tûnik számunkra, ha a kistelepüléseken és a községekben 4400 forintra egészítjük ki a személyi jövedelemadót, ennek a költségkihatása 6 milliárd forint, akkor már közeli az 5000-es és a 4400-as határ; és elsõsorban azokat a kistelepüléseket tudjuk támogatni, amelyekben a lakosság jövedelme kicsi, a lakosság teherbíróképessége alacsony. A csomagnak egy másik alapvetõ javaslata: - és ezt az önkormányzati bizottság is egy az egyben átvette - a kistelepülések számára juttatandó 2 millió forintos támogatást a költségvetés csak a 200 fõnél nagyobb településeknek biztosítaná. Véleményünk szerint minden olyan településen szükséges ennek a biztosítása, amelyik a szeptemberi választásokon önállsághoz jutott, illetve önállóan választott képviselõt. Javasoltuk ezen kívül az óvodai ellátottságra jutó fejkvótának az emelését, sajnos csak 2000-rel a mi csomagunkban is, ez körülbelül az 50%-a a fajlagos költségeknek, amelyet az óvodákban biztosítani kell. Javasoltuk a gimnáziumi ellátottságra jutó összegnek 5000 Ft-tal történõ növelését. A gimnáziumot azért emeltük ki az oktatási intézmények közül, mert a demográfiai hullám következtében valószínûleg a gimnázium lesz az elsõ, illetve most már az, amelyben a feszültségek a legerõsebben jelentkeznek, és ez lehet a következõ év egyik legnagyobb problémája. Javasoltunk még egy csomagot, ami szintén nem az összes önkormányzatot érintené, az inaktív lakosságra jutó támogatás megemelését, ez megint azokat a településeket, városokat érintené, amelyek hátrányos helyzetben vannak, illetve nagyszámú szociális ellátottal, nagyszámú gyerekkel rendelkeznek. Egyetlen tétel, amely minden önkormányzatot kivétel nélkül érintene, ez az önkormányzati fejkvótának a megemelése. Javaslatunk azt tartalmazza, hogy 2100 forinttal történjen ennek az emelése. A tegnapi vitából az tûnt ki számomra, hogy tulajdonképpen az önkormányzati bizottság javaslata plusz kiegészítve azzal az egymilliárd forinttal, amelyet közmûvelõdési célra a kormányzat biztosít, körülbelül fedezi a 2100 forintot; nagyjából elérjük azt, hogy az önkormányzatok számára ilyen módon 2 milliárd és 600 millió forint körüli összeg, plusz összeg kerüljön szétosztásra, kerüljön juttatásra. Mégegyszer szeretném aláhúzni, csomagunknak az a lényege, hogy egyrészt egy minimális szintre minden önkormányzatnak juttassunk a tervezetthez képest többet, másrészt az önkormányzatokon belül - figyelembe véve a hátrányos helyzetûeket, azokat szeretnénk támogatni, elsõsorban azokat kívánjuk támogatni. A javaslattal kapcsolatban szeretném azt is aláhúzni, hogy az önkormányzati bizottság által Önökhöz eljuttatott táblázatok a mi javaslatainknak a struktúráját követik.Az önkormányzati bizottság elsõ menetben az összes javaslatunkat, amelynek költségkihatása van, támogatta, természetesen ha kevesebb pénz áll rendelkezésre, akkor kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy az önkormányzati bizottság a harmadik oszlopot fogja favorizálni, és azt támogatja a költségvetési vitában, amely struktúrájában hasonlít a mi elképzelésünkhöz, de összegszerûségében lényegesen kevesebb. Nem beszéltem még egyetlen egy témáról, és ez az önkormányzatok feladata, szintén kötelezõ feladata: a nemzeti és etnikai jogok érvényesítése. A költségvetésben néhány tétel szerepel a nemzetiségiek számára, úgy vélem, hogy ez sajnos a minimumra sem elegendõ. Nagyon örülök annak, hogy például az általános iskolai nemzetiségi oktatást támogatja a költségvetés, viszont nem tudom megérteni, hogy miért nem támogatja ugyanilyen logikával a nemzetiségi óvodákat, amelyek Magyarországon az iskolaelõkészítõ funkcióját látják el, azonkívül a családból hozott nemzetiségi nyelvû ismereteket tudná továbbvinni addig, amíg a gyermek az általános iskolába kerül. Amennyiben ezt a hat évet kihagyjuk, és a nemzetiségi óvodákat nem támogatjuk, a gyereknek a családból hozott nyelvi ismeretei a hat év alatt kikopnak, és az elsõ osztályban teljesen elölrõl kell kezdeni. Ezért a mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy a nemzetiségi óvodai férõhelyek után a költségvetés biztosítson plusz 5000 forintot gyerekenként. Ez nem egy nagy összeg, ennek az összes kihatása a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatása szerint 70 millió forintot tenne ki. Én úgy vélem, hogy ezt gesztusként is meg kell tenni, ezért a mi csomagunkból én ma reggel kiemeltem ezt az egy tételt, és csatlakozó módosító indítványként az elnök úrhoz eljuttattam, azért, hogy ne csomagban kelljen errõl a tisztelt Háznak szavazni, hanem lehetõsége legyen ezt a tételt külön megszavazni. Természetesen azzal a célzattal is, ha ez nem kerül megszavazásra, ebbõl a megfelelõ konzekvenciát én a magam számára mint magyarországi nemzetiségi kénytelen leszek levonni. (Szórványos taps a jobb oldalon.) A másik hasonló jellegû tétel a 150 millió forintos céltámogatás, ami a nemzetiségi óvodai férõhelyeknek a biztosítását lett volna hivatott szolgálni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek azért, hogy egy kicsit hosszasan beszéltem, de hangsúlyozom ismételten, hogy az SZDSZ-frakció nevében beszéltem, és az SZDSZ frakciójának a nevében próbáltam meggyõzni Önöket még egy utolsó nekirugaszkodással arról, nem azért küszködünk, hogy látványos eredményeket érjünk el, nem azért küszködünk, hogy azt bizonyítsuk, hogy itt vagyunk a Parlamentben, hanem azért, hogy egy rossz költségvetés belsõ feszültségeit próbáljuk meg segíteni, feloldani oly módon, hogy ezek a feszültségek oldhatók legyenek, illetve ezek a feszültségek ne legyenek olyan élesek. Ez természetesen - lehetõségeink korlátait figyelembe véve - csak bizonyos mértékig lehetséges, semmiképpen nem elegendõ ahhoz, hogy a költségvetés egyértelmûbben jobbá váljon, vagy egyértelmûen jóvá váljon, de javítható. A javíthatóság határait, azt hiszem, az általunk jelzett javaslatok is mutatják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Az SZDSZ padsoraiban taps.)