PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Öt képviselõtársammal közösen 1187-es számon benyújtottunk egy módosító indítványcsomagot, amelyik nullszaldós csomag, mind kiadáscsökkentést, mind bevételcsökkentést tartalmaz, és véleményünk szerint együtt kezelve a Parlament számára tárgyalási alapot képezhet. Ennek a csomagnak a felhasználási céljairól képviselõtársaim már részletesebben beszéltek, én ezt nem szeretném megismételni, csak alá szeretném húzni azt, hogy a felhasználási célok a magyar kultúra fejlesztését, a mûvelõdésügy problémáinak bizonyos fokú rendezését és a nemzetiségi, etnikai kisebbségek gondjainak bizonyos fokú rendezését tartalmazzák. A kiadáscsökkentési oldalon két kérdéskörrel foglalkoztunk. Az egyik az egyház támogatásának a kérdése, errõl szintén nem szeretnék részletesebben beszélni, hiszen éppen Németh Zsolt képviselõtársam az általános vitában ehhez a kérdéshez részletesen hozzászólt és vele egyetértek. A csomag másik része az igazgatási kiadások csökkentésének a lehetõségét tartalmazza, és errõl szeretnék egy kicsit többet beszélni. Amint elmondottuk itt a Parlamentben sokan, szinte nincs olyan területe a magyar társadalmi életnek, a magyar gazdaságnak, amelyet ne szorítana ez a költségvetés; addig elnézést kérek a csúnya fogalmazásért, meg kell hogy mondjam, hogy van egy terület, ez a magyar igazgatás, a kormányzati igazgatás területe, amelyik ezen a költségvetésen enyhén szólva jól járhat. Miért mondom ezt? Engedjenek meg, tisztelt képviselõtársaim, elmondani néhány adatot, amelyek sajnos nem ellenõrzött adatok, hiszen nem vehettünk részt a szervezés jelen megoldásai miatt valamennyi bizottság vitájában, fõleg nem ismerhetjük meg azt a vitát, amely a költségvetési bizottságban jelenleg is folyik, tehát a lövészárokban talán jobban tudják a képviselõtársak, hogy mi is a valós tartalom, úgyhogy ismereteim bizonyos fokig lehetnek felületesek, de azt hiszem, hogy az eddigi tárgyalások alapján nem alaptalanok. A Pénzügyminisztérium munkatársaitól kapott, méghozzá bizottsági ülésen kapott tájékoztatás szerint három számot mondanék el. 1990-re a kormányzati igazgatás számára körülbelül 9,2 milliárd forintot tervezett és hagyott jóvá az akkori Parlament. A kormányzati igazgatás várható idei felhasználása, amely valamilyen mértékben, nem egy az egy arányban természetesen, körülbelül 13,4 milliárd forint. Tehát lényegesen magasabb, mint az a szám, amit jóváhagyott erre az évre a Parlament. És hadd mondjam el, hogy szintén a Pénzügyminisztérium munkatársaitól kapott tájékoztatás szerint a jövõ évre 16,5 milliárd forint körül van a kormányzati igazgatás költségvetésének az elõterjesztett változata. Nagyon nehéz ezeket a számokat kisilabizálni az anyagokból, hiszen így nincsenek kigyûjtve, a sok-sok táblázat között kérdés, hogy ki, mit, hova ért. Természetesen úgy tudom, hogy mindkét szám a honvédelmi és a belügyi tárcának a fegyveres testületekre vonatkozó része nélkül van számítva. Tisztelt Képviselõtársaim! Ha ez a tájékoztatás helytálló, abban az esetben 80 %-kal magasabb a jövõ évi elõirányzata a kormányzati igazgatásnak, mint az 1990. évi. Ez a 80 % olyan magas szám, hogy remélem, a költségvetési bizottságban nagyon komolyan tudnak ebbõl alkudni. Nem hiszem, hogy a kormányzásnak ezt az árát vállaltuk akkor, amikor a többpárti parlamenthez a felelõs Kormányt megválasztottuk. Hadd mondjam el, hogy jelentõs problémám és lelkiismeret-furdalásom van, hiszen nem tudtam megtárgyalni valamennyi tárcával az emögött levõ adatokat, létszámokat. Itt már valamelyik képviselõtársam megemlítette az igazgatás létszámának és jutalmazásának a kérdéseit. A mi bizottságunkban folyó egyeztetések során rendkívül ellentmondó képet kaptunk a különbözõ minisztériumoktól. Nem kívánok egyetlenegy miniszter urat sem megsérteni, ezért nem nevezem meg a minisztériumokat, de megnevezem azokat a számokat, amelyek egy-egy konkrét minisztériumot illetõen létszám vonatkozásában különbözõ szájakból elhangzottak. Például az államtitkár 450 fõre becsülte minisztériumának létszámát, a költségvetési csoport vezetõje 750 fõre. Ugyanarról a minisztériumról és ugyanolyan magyarázatról volt szó. A két létszám közötti különbség ha csak átlagbérben számolnánk, azt jelenti, hogy 27 ezer helyett 55 ezer forint/fõ lenne az átlagbér ugyanannál a minisztériumnál. Gondolom, valamelyik adat fantomadat. Egy másik minisztériummal folytatott beszélgetésben az egyik szájból 850 fõs aktuális létszám, a másik szájból 630 fõs aktuális létszám hangzik el. Melyik az igazság? Nem tudom. Az a baj, hogy feltételezni lehet, hogy nemcsak én nem tudom. Nem tudják esetleg azok sem, akiknek az egyeztetéseket le kell folytatni. Szintén a kormányzati költségekhez tartozik a hivatalok kérdése. Felhívom a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy jó néhány hivatalt most emelünk törvényre. A Kormány döntött bizonyos hivatalok felállításáról, a Parlament ezekkel a kérdésekkel nem feltétlenül foglalkozott, de a költségvetésben ezek a hivatalok megjelennek. Hogy mekkoráknak kell lenniük ezeknek a hivataloknak, én nem tudom. Az anyagok, amelyeket kaptunk, nem elég meggyõzõek. A viták azonban a bizottságokban, amelyekben én vettem részt, szintén nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, úgyhogy a bizonytalanság óriási. Néhány példát említenék: Kárpótlási Hivatal, itt emeljük törvényre, nyomozóhivatalok, a Nemzeti Szakképzési Intézet és Intézmény. De mondhatok más példát is: az Állami Vagyonügynökség. A létszámát és a költségeit több mint négyszeresére kívánjuk emelni ebben a költségvetésben. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Parlamentet arra, hogy amikor tárgyaltuk a Vagyonügynökség szabályzatát néhány hónappal ezelõtt, akkor több képviselõ hívta fel a figyelmet arra, hogy olyan privatizációs módszereket fogadunk el, amelyikhez rendkívül nagy központi apparátusokra lesz szükség. Most már a Vagyonügynökség költségei valahol 150-170 millió forintra rúgnak az 1991-es évben. Valahogy úgy vagyunk vele - elnézést a hasonlatért -, ez olyan mint a házasság, amely egy olyan szövetség, amely olyan problémák megoldására jön létre, amelyek nélküle nem lennének. (Derültség.) A Vagyonügynökség is valahogy így néz ki. De van más hivatalunk is. Ilyen hivatal például a Tartalékgazdálkodási Intézet. A szükségességét én nem vitatom. Két tárca között éppen most van átadás-átvétel alatt, az egyik már nem tudja, hogy pontosan miért ilyen, a másik még nem tudja, miért ilyen, a harmadiknak nem tudták megmagyarázni. A Tartalékgazdálkodási Intézet olyan készletekkel gazdálkodik, amelyek lényegesen csökkennek a korábbiakhoz képest, a forgalma az elõirányzatok szerint töredéke a tavalyi vagy idei év forgalmának. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy hasonlóan az angol Gyarmatügyi Minisztériumhoz, éppen most kezdjük növelni a létszámát, kb. 130 fõ létszámnövekedést irányoz elõ a költségvetés tervezete. A költségvetés tervezetében, szintén az igazgatási környezetben olyan rovatok vannak, ahol az erdõtõl nem látjuk már a fát. Ezt azt hiszem a felszólalása során valaki már használta, akkor a plágiumért bocsánatot kérek. Egy általános mondat van odaírva, hogy "újtipusú szakmai szervezeti formák kidolgozására 540 millió forint" valamelyik minisztériumunknál. Örömmel hallottam, hogy a minisztériumot tárgyaló bizottság 140 millió forintot már lealkudott ebbõl. Valahogy ez hasonlít a háziasszonynak a költségvetéséhez, aki a három forintos - most már ilyen nincs -, illetve a 10 forintos tételeket rögzíti, s utána az utolsó rovatba odaírja, az ember nincsen fából. 540 millió forint egy ilyen rovatra, azt hiszem, egy kicsit soknak tûnik. Az igazgatáshoz tartozó megjegyzés még a következõ. A tartalékok kérdésében teljesen egyetértek azzal - s ezt valamelyik képviselõtársam már elmondotta -, hogy egy 800 milliárd forintos nagyságrendû költségvetéshez hét milliárd forint nagyságrendû központi tartalék teljesen indokolt. Felhívom a figyelmet arra, hogy a tartalék az egy olyan dolog, ami tárcánként változik. Nem tudom, a Pénzügyminisztérium milyen irányelveket dolgozott ki a tervezéshez, de ha van olyan tárca, amelyik nulla tartalékkal dolgozik, s van olyan, amelyik több száz millió forintos tartalékot irányoz elõ, s nem tudja megindokolni, mely feladatok azok, amelyeket nem tervezett be, akkor nekem ez az ügy nem tetszik. Ha nem tudjuk megmagyarázni, miért tettük félre ezt a tartalékot, növeljük inkább a központi tartalékot, ha egyáltalán muszáj, de ne csináljunk ilyen véletlenszerû, tárcánként eltérõ mértékû tartalékképzést. Ezen az ügyön egymilliárd forint biztos összehozható. Még egy kör, amelyrõl beszélni szeretnék - látom, nagyon sok idõm van még, úgyhogy nyugodtan beszélhetek, áll az órám (az eredményjelzõ tábla órája 0.00- át mutat) -, az igazgatási bevételek oldala, amellyel sokat nem foglalkoztunk eddig, a Parlament plenáris ülésén talán még nem is nagyon hangzott el. Én is dolgoztam hivatalban, én is alkalmaztam a módszert, ezért áttérek a rablóból a pandúrba, hadd mondjam el, minden tárca, vagy majdnem minden tárca becsülettel alátervezi a várható bevételeket. A várható bevételek az igazgatási rovatokon arra utalnak, hogy a magyar nép adófizetési moráljával s egyéb morális kötelezettségeinek teljesítésével egyik napról a másikra tökéletesen megjavul. Kiemelhetnék példákat, de csak egyetlenegyet emelnék ki - nagyon nehéz volt ugyan megtalálni a költségvetési tervezetben -, ez az APEH. Már említette valamelyik képviselõtársam, hogy 1990-ra az APEH várható bevétele 3 milliárd forint, 3 millió forint híján. 1991-re a költségvetés 2 millió forintot tervez be az APEH bevételei között. Gyorsan megmagyarázta nekem valaki, hogy ezt más tételek között kell keresni. Elolvastam, más tételek között nem találtam, de akadt valaki, aki az egyéb bevételek rovatba bele tudta magyarázni, hogy benne van az APEH is. Tegyük fel, hogy elhiszem, de ott is csak két milliárddal van benne. A magyar adófizetési morál rendbe fog jönni, jövõre az APEH ne tervezzen többet. Ilyen típusú apróságokat hadd mondjak még el. Az igazgatási bevételek között milliárdos eltérés a földhivatalok tevékenysége. Megszünt a földforgalmazás, az ingatlanforgalmazás? Töredéke - bocsánat a szóért - nem töredéke, lényegesen kisebb volumenû pénz az, amit elõirányoz a költségvetés. A felsõoktatás a jövõben már nem fog bevételre dolgozni, úgy tûnik ebbõl a költségvetésbõl, a kiadási oldalon azért még sok minden szerepel, dehát tõle nem sajnálnám. Zárolt Állami Vagyonkezelõi Intézet: lényegesen megnövekednek a kiadásai, valami 700 millió nagyságrendû dologi kiadás kerül elõtérbe. El tudom képzelni a magyarázatot. Miért nem sokkal nagyobb a ZÁVKI-nak a forgalma, nem találom a magyarázatot a költségvetésben. A bevételi oldalon úgy látom, a költségvetési intézményeink - elnézést a kifejezésért - spájzolnak, a biztonságra játszanak, s majd ezt õk szép lassan meg fogják enni. Ne haragudjon a tisztelt Országgyûlés, ugyanarra a spájzolásra nincs joga és nincs módja az ország lakosságának, nincs módja rá, mert velük szemben a költségvetés rendkívül kemény, nincs módja az egészségügynek, az oktatási intézményeknek, a sajtónak, a tv-nek és sok más szervezetnek, nincs módja a tudománynak, a mûszaki fejlesztésnek. Azt hiszem, hogy a kölcsönös terhekbõl a kormányzatnak, az igazgatásnak is hasonlóképpen kellene vállalnia. Még egy legeslegutolsó megjegyzést szeretnék tenni.Van egy óriási tartalék sajnos ebben a költségvetésben, amelyik körül elég nagy a hallgatás. Ez óriási tartalék, úgy hívják, hogy infláció. Számolunk mi ezzel a 35 %-nyi árinflációval s a hozzá tartozó 28, illetve 23 %-os adóalapot képezõ bérinflációval. Remélem, hogy igaz, s a 35 % nem lesz ennél magasabb, de nem bízom benne. A különbözõ számítások hiányoznak ahhoz, hogy az inflációra mennyire lesz érzékeny ez a költségvetés. Különösen hiányoznak a számításaink - ezt még nem tárgyaltuk, majd fogjuk a napokban - a személyi jövedelemadó-táblák megállapításánál, de felhívom a szíves figyelmet arra, hogy a különbözõ táblák megállapítása esetén a bérinfláció egy-két százalékos növekedése 4-8, esetleg több milliárd forintos plusz személyi jövedelemadó-bevételt fog eredményezni a kormányzat számára, legalábbis a költségvetés számára, és sajnos még az egy- két százalékot sem tartom reálisnak. Én azt hiszem, hogy a bérinfláció magasabb lesz ennél a tervezett 23 %-nál, még akkor is, ha az árinfláció nem haladja meg a 35 %-ot, s ez önmagában is egy nagyon jelentõs költségvetési tartalékot képez. Félek, hogy kétszámjegyût. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP részérõl.)