BÁNFFY GYÖRGY (MDF): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Hatéves politikai pályafutásom során nem elsõ alkalommal szólalok föl a Parlament plénuma elõtt a közmûvelõdés területén dolgozók védelme érdekében. Bízom benne, hogy e mostani Parlamentben elsõ alkalommal elmondott szavaim ennek a Parlamentnek a gondolkodására másképpen és jobb irányban fognak hatni, mint azt az elõzõ Parlamentben sikerült elérnem. 1310-es számmal egy módosító csatlakozó javaslatomat fogják olvasni, akik e terület után érdeklõdnek, amelyben Vitányi Iván, Tóth Sándor, Varga Zoltán képviselõtársaim által benyújtott módosító javaslatokhoz terjesztek be csatlakozó javaslatot. Ez a most tárgyalt költségvetés, ami elõttünk fekszik, mindössze 10 %-kal növeli a széles értelemben vett mûvelõdési intézményrendszer úgynevezett mûködtetési támogatását. Tehát a bizonyos dologi költségeket. És csupán 20 %- os - az oktatás dolgozóinál 30 %-os - központi bérfejlesztést tervez. Ez azt jelenti, mélyen tisztelt Képviselõtársaim, hogy a települési önkormányzatok nem kapnak elegendõ költségvetési hozzájárulást feladataik ellátásához. Ennek hiányában pedig elõfordulhat az, hogy elõbb-utóbb be kell záratniuk egy-két óvodát, iskolát, könyvtárakat, múzeumokat, mûvelõdési otthonokat, mûvészeti intézményeket, tudományos mûhelyeket, levéltárakat a településeken, a vármegyékben. Mûködésképtelenné válhatnak ugyanis ezek az állami és önkormányzati intézmények, amelyek eddig ingyenesen vagy alacsony összegû térítés ellenében közvetítették az egyetemes és a magyar helyi kultúrát. Vannak olyan összegek a költségvetésben, ebben a tervezetben, amelyeknek töredékeit ha átcsoportosítjuk, akkor a mûvelõdés költségvetési támogatásának mintegy 2 %-os emelésével ezek a tevékenységek, intézmények és ezeknek a mûködõképessége megõrizhetõ, fenntartható. Részt vettem vasárnap, 23-án az Országgyûlés költségvetési bizottságának egyetlen ülésén, ahol ezen az egyetlen ülésen több mint tízmilliárd forinttal csökkentették a költségvetés tervezett különbözõ kiadásait. Ha a többi napon is hasonló szigorral járt el ez a bizottság, akkor reményünk van arra, hogy nemcsak ez a tízmilliárd, hanem esetleg húsz, vagy netán annál is több milliárd forint állhat rendelkezésre az átcsoportosításhoz. Az Országgyûlés kulturális bizottsága, a pedagógus képviselõcsoport, valamint néhány egyéni képviselõi módosító javaslat és az azokhoz tartozó csatlakozó módosítások - már az elõbb említett Vitányi Iván, Tóth Sándor, Varga Zoltán és Varga János-féle javaslatok - ennek a megtakarításnak nem jelentéktelen, de az összes kiadást tekintve mégiscsak igen kicsiny hányadát indítványozzák az oktatás, a mûvelõdés, a tudomány és a mûvészetek számára biztosítani. Igen tisztelt Képviselõtársaim, gondoljuk végig, hogy ezeknek a kis összegû javaslatoknak a megszavazásával elkerülhetõ lenne, hogy a települések kulturális szolgáltatások nélkül maradjanak. A javaslatom a következõ. Mindössze, a központi bérrendezésen felül a mûvészeti, közmûvelõdési és közgyûjteményi dolgozóinak további 10 %-os bérfejlesztést szeretnék indítványozni, ennek költségvetési kihatása mintegy 350 millió forint. Indoklásul hadd említsek meg néhány számot. Az átlagbér ezen a területen 9780 forint. Ugyanezen felsõfokú végzettségû dolgozók átlagbére vállalatoknál 15 500 forint. Mindebbõl láthatják képviselõtársaim, hogy nem olyan terület számára kérem ezt a 10 %-os többletbérfejlesztést, amely nem érdemelné meg ezt, vagy nem volna rászorulva. Itt is ki kell jelentenem, határozottan, hogy az azon a területen dolgozók a béren kívüli egyéb jövedelemforrással - kivételt képez a mûvészeti dolgozók néhány csoportja - nem rendelkeznek. Itt az átlagos jövedelemelmaradás 22-25 %-os. Még egy pontja van módosító javaslatomnak, nevezetesen az, hogy a költségvetési intézmények számára javaslom a dologi és bérköltségeket 1991-ben is mindkét irányban szabadon, szükség szerint átcsoportosítani. Ez a javaslat gyakorlatilag csatlakozik Csehák Judit képviselõtársam hasonló szellemû javaslatához. Ne feledjük el, hogy az úgynevezett tervutasításos rovatgazdálkodás szigorúságával rendelkezõ gazdasági életnek az egyik legtöbbször kifigurázott és helytelennek ítélt megoldása volt az, amikor minden egyes összeg fölpántlikázva került a fölhasználók elé. Így fordulhatott elõ az, hogy év végén gyorsan vásároltak a színházak száz darab széket, bár nem volt rá szükségük - föltették a padlásra -, mert ha erre nem költötték el a pántlikázott összeget, akkor az a következõ évben már elveszettnek számított. Mélyen Tisztelt Képviselõtársaim! Vitányi Iván, tisztelt képviselõtársam, tudományos érvekkel támasztotta alá módosító javaslatának lényeges pontjait - engedjék meg nekem, hogy egy érzelmi momentummal zárjam ennek a módosító javaslatomnak az elfogadást kérõ indokolását. Bennünket, azon a bizonyos, egyre kevésbé emlegetett szabad választáson többek között azért küldtek a magyar nép milliói ennek a háznak a padsoraiba, hogy évtizedes lemaradásunkból a fejlettebb világhoz igazodjunk. Ennek pedig a szellemi igazodás alapvetõ lépése. Ezért bízom abban, hogy - pártkülönbség nélkül - a fölszabaduló összegekbõl a közmûvelõdésre ez a képviselõház azon minimális javaslatokat, amelyek erre a célra befutottak, el fogja fogadni. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)