MÉSZÁROS PÉTER (MDF): Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A részletes vita mûfajának megfelelõen egy témakörrel és néhány kapcsolódó kérdéssel szeretnék foglalkozni. A környezetvédelem területének költségvetése több tekintetben nehezen kezelhetõ volt számunkra és bizottságunk számára. Bár most nem bizottságunk nevében beszélek. Az eredetileg benyújtott költségvetés a korábbi minisztériumi struktúrát tükrözte, így azzal érdemben nem tudtunk foglalkozni. Sajnos több módosító indítvány is ezekre a gyakorlatilag már érvénytelen és módosított fejezetekre, a 13-asra és a 20-asra hivatkozik. A módosított 907/1- es számú költségvetési fejezetekkel pedig a dolog természetébõl fakadóan vannak, voltak gondok, nevezetesen a funkcióelosztást az 1990-es bázisra visszamenõlegesen érvényesíti ez a javaslat, és ezek a számok így természetesen képzettek, bár elvi jelentõségük nagy. Gondolok itt a két minisztérium igazgatási kiadásaira az 1-es cím alatt, illetve a vízügyi igazgatóságokra a 13/9-es cím alatt, valamint a környezetvédelmi felügyelõségekre a 20/6-os cím alatt. A környezetvédelem ügye a fejlett országokban mindenütt a programokban, a törvényhozásban és a végrehajtásban egyaránt a három leghangsúlyosabb téma között van. Mi még mindig a felismerés kezdetén vagyunk, ez tükrözõdik ezekben a fejezetekben is. A másik gond itt az, hogy a szétválasztás - a környezetügy és a vízügy szétválasztása - több tekintetben rendezetlen, utalok itt a hatósági jogkörök keveredésére, tisztázatlanságára. Közvetlenül ezzel a témával Ráday Mihály két javaslata foglalkozik, az 1254-es és 1255-ös számú, illetve ezek újabb változata, az 1320-as, 1321-es számú, amelyek a két minisztérium igazgatási költségek és a felügyelõségek, illetve vízügyi igazgatóságok közötti aránytalanságokat próbálják feloldani. E javaslatokat én a magam részérõl támogatom, bizottságunk nevében az elnök úr fog majd nyilatkozni holnap reggel, de ezúton is arra kérem Ráday képviselõ urat, hogyha majd szóhoz jut, adjon még további információkat a Ház részére e javaslatokat illetõen ebben foglalt számadatokról. A hatásköri rendezetlenség egyik oka véleményem szerint a szeptember elején módosított vízügyi törvény bizonyos félreértelmezhetõsége, illetõleg homályossága. Annak módosítása tisztázná a helyzetet, és megszüntetné a vitákat és mindkét fél jogos sértettségét. Ezért ezúton is tájékoztatom a Házat, hogy a közeljövõben kezdeményezni fogom vagy fogjuk több képviselõtársammal a vízügyi törvény ilyen irányú módosítását, akár egyéni, akár bizottsági szinten. Ezzel együtt ez az átcsoportosítás, amit Ráday képviselõ úr javasol, sokat javítana a környezetvédelem helyzetén, különösen ha arra gondolunk, hogy a környezetvédelemre, a környezetvédelmi felügyelõségekre elõirányzott összegben a természetvédelmi szervezetek támogatása is benne van. A természetvédelem ezzel a mai helyzettel, ezzel a mai támogatással, amit legfeljebb csak idézõjelbe tett támogatásnak nevezhetünk, kritikus helyzetbe kerülhetne. A vízügytõl elvont pénzek viszont arra késztethetnék az illetékeseket, hogy most már valóban helyére kerülhetne a vízügy hatósági, szolgáltatási, üzemeltetõ és gazdálkodási, kivitelezõi tevékenysége. Utalok itt Illés Zoltán mai Népszabadság-beli interjújára az OVH restauráció-veszélyével kapcsolatban. A további módosító javaslatok közül megemlítem és támogatom Papp Sándor indítványát 1239-es számon, aki a környezetvédelmi beruházások alapjait a Pénzügyminisztériumból a Környezetvédelmibe javasolná áttenni; áttételesen kapcsolódik a kérdéskörhöz Zimányi Tibor 1174-es számú javaslata is, amely a társadalmi szervezetek támogatását szándékozik növelni; érdekes módon ezzel ellentétes elõjelû javaslatok is vannak, például Pintér József képviselõ úré, aki csökkentést javasol. Úgy gondolom, hogy a civil társadalom kiépítésének stádiumában vagyunk akkor, amikor számos országos és helyi társadalmi szervezet, egyesület, különbözõ rétegeket, szakmákat, érdekeket képviselõ szerv van alakulóban, amelyek támogatásra érdemesek, közöttük egy jelentõs kör a környezetvédelem és a városvédelem célzatát szolgáló szervezeteké. A magam részérõl támogatom ezt a javaslatot, megértve Pintér képviselõ urat is, aki nyilván a pártállami fiókszervezetekre, azok sok száz milliós korábbi támogatására gondolt. Végezetül kitérésképpen az alaptémától, a felsõoktatás elõirányzatára hivatkoznék néhány szóval, mégpedig az azt módosítani javasoló 1203-as Rab Károly-féle javaslatot támogatnám. Többen vagyunk itt, akik a felsõoktatásban dolgozunk, dolgoztunk és tanúsíthatjuk a helyzet tarthatatlanságát, azt, hogy most már nemcsak saját magunk, hanem intézményeink eltartásáról, mûködési költségeirõl is gyakran magunknak, az oktatóknak, kutatóknak kell gondoskodnunk. Befejezésül kérem az elnök urat és a házbizottságot, hogy a szavazásnál, majdan a módosító javaslatok elõterjesztésénél ne csak az alkotmányügyi és költségvetési bizottság véleménye, hanem az adott tárgykörben, témában érintett és az indítványokat tárgyaló többi bizottság véleménye is hangozzék el. Az adótörvények tárgyalásánál legalábbis és a szavazásnál furcsa volt, hogy több olyan kérdésben, amely teljesen szakkérdés volt, az alkotmányügyi bizottság véleménye hangzott el egyedül. Köszönöm szépen. (Taps.)