DR. BOTOS KATALIN tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Önök elõtt fekszik az idézett határozat, az indoklással egyetemben. A közelmúltban volt a Ház elõtt hasonló jellegû feladat, amikor a felhatalmazást adtuk meg az aláírásra, most pedig a kihirdetésre adnánk meg a felhatalmazást. Nagyon röviden ismertetem a tartalmi hátterét. Mint tudják, a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezményrõl van szó. Az államok a területükön lakó vagy ott tartósan tartózkodó természetes és jogi személyeknek nemcsak a belföldi, hanem az azon kívüli, külföldrõl származó jövedelmét is megadóztatják. Erre a jövedelemre az az ország is kivethet adót, amelybõl a jövedelem származik, így az egyezmény hiányában az adóalanyoknak két államban is kell adót fizetniük ugyanazon jövedelem után. Az egyezmények tehát azt tartalmazzák, hogy az egyes jövedelmeket melyik szerzõdõ állam adóztatja meg, hogy a kétszeres adóztatás elkerülhetõ legyen. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesedése ugyanis egyre inkább fokozza azt az igényt, hogy a jövedelmek csak egyszeres adóterheket viseljenek. Nem azt jelenti tehát, amit most aláírtunk, amit kihirdetünk, és amelyhez az Önök hozzájárulását kérjük, hogy valamiféle jövedelmeket kivonnának az adózás alól, hanem azt rendezik, hogy melyik országban legyen adóköteles. Az ilyen egyezmények jelentõsége elsõsorban az adófizetõk szempontjából nagy, mert a versenyképességüket alapozza meg esetleges külföldi vállalkozásban. Szeretném ismertetni a tisztelt Házzal, hogy az ilyen típusú egyezmények általában azonos rendszerre épülnek, amelynek az alapja egy, az OECD által kidolgozott, majd késõbb továbbfejlesztett modell-egyezmény, természetesen az egyes országok adórendszerének sajátosságaiból és az adózók körébõl fakadó változtatásokat mindig a konkrét egyezmény tartalmazza. Magyarországnak már a második világháború elõtt is voltak hasonló egyezményei, jelenleg húsz hatályos egyezménye van. A Pénzügyminisztérium szakértõ gárdájának elég nagy rutinja van az ilyen típusú szerzõdések elõkészítésében. A magyar-luxemburgi parafált egyezmény lényegében a hasonló, korábbi egyezményeknek megfelelõ rendelkezéseket tartalmazza, itt is figyelembe véve a két ország sajátosságait az adórendszerben. Kérem - a pénzügyminiszter felkérése alapján - a Parlamentet, hogy a tárgyalások eredményeként a véglegesített és aláírt egyezményt hagyja jóvá, és kihirdetését tegye lehetõvé. Köszönöm szépen. (Taps.)