HORN GYULA, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Engedjék meg, hogy a külügyi bizottság nevében a következõket ismertessem. Az Országgyûlés külügyi bizottsága áttekintette a Magyar Köztársaság és a szomszédos országok kapcsolatának alakulását. Ennek keretében behatóan vizsgálta a magyar-román viszony kérdését. A bizottság kifejezte aggodalmát a magyar-román viszonyban továbbra is érzékelhetõ feszültségek miatt. Sajnálatosnak tartja, hogy az egy esztendõvel ezelõtt Romániában végbement fordulat, a Ceausescu-diktatúra megdöntése nem igazolta a jogos várakozásokat, nem mozdította elõ a magyar-román kapcsolatok vitás és megoldatlan kérdéseinek rendezését. Az évforduló kapcsán a külügyi bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy 1989 decemberében hazánk lakossága azonnali és széles körû anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott Románia állampolgárainak a fordulat sikerre vitelében, a súlyos megpróbáltatások leküzdéséhez. A Magyar Köztársaság Kormánya elsõként ismerte el a Nemzeti Megmentés Tanácsát Románia egyedüli törvényes hatalmaként, és erõfeszítéseket tett az új román vezetés nemzetközi elismertetése érdekében. A magyar közvéleményt bizakodással töltötte el, hogy 1989. december végén a magyar és a román kormány képviselõinek bukaresti tárgyalásain megállapodás született a magyar-román viszony új alapokra épülõ rendezéséhez szükséges tennivalókról. Sajnálatos, hogy a román kormányszervek elutasító magatartása miatt e megállapodások mindeddig nem teljesülhettek, sõt, Romániában újból felerõsödtek a nacionalista hangok, ismételten elõfordul a történelem meghamisítása, és aggasztó mértékûvé vált a szélsõséges elemek részérõl az uszítás a nemzeti kisebbségek ellen. A külügyi bizottság mélységes aggodalmát fejezi ki Tõkés László püspök és Sütõ András író ellen indított alaptalan támadások miatt. Emlékeztetni kívánja a román közvéleményt arra, hogy Tõkés László az 1989. évi decemberi fordulatban betöltött kiemelkedõ szerepéhez hasonlóan következetes erõfeszítéseket tett és tesz Románia nemzetiségeinek megbékélése, harmonikus együttélése, az ország demokratikus rendjének kialakítása érdekében. Ezért az ellene irányuló támadások Románia népeinek is károkat okoznak. A külügyi bizottság elodázhatatlannak, a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság mint nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek tartja a fõkonzulátusok mûködésének lehetõvé tételét, valamint a Romániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését. Ezt kívánják azon emberi jogi vonatkozású nemzetközi egyezmények elõírásai is, amelyeknek Románia szintén részese, illetve részese kíván lenni. Az Országgyûlés külügyi bizottsága a magyarromán kapcsolatok javításáért felelõsséget érezve kifejezi készségét arra, hogy tárgyszerû és konstruktív szellemû megbeszéléseket folytasson a román törvényhozás képviselõivel a két ország viszonyában meglévõ feszültségek megszüntetése érdekében. Ezzel összhangban javasolta Corneliu Manescunak, a román parlament külügyi bizottsága elnökének, hogy a két parlament külügyi kérdésekkel foglalkozó képviselõi 1991. január második felében találkozzanak Budapesten. Tisztelt Parlament! Kérem, hogy a külügyi bizottság állásfoglalását jóváhagyólag tudomásul venni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Általános taps.)