DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt köszönöm Önöknek, hogy a döntés tegnapról mára halasztásával lehetõséget nyújtottak a számomra, hogy nagyon röviden szóban is kiegészítsem a törvényjavaslatot. Ígérem, hogy nem fogok visszaélni a türelmükkel, valóban csak egészen rövid kiegészítésre szorul az írásban Önökhöz eljuttatott indoklás. Azzal kell kezdenem, hogy nem tartom szerencsésnek, amikor törvényeket aktuális politikai igényekhez igazítunk, egy aktuális helyzetben törvényt módosítunk csak azért, hogy könnyebbé tegyük a dolgunkat. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elmúlt évben, 1989-ben egy sor elõzmény nélküli törvény született meg és ebben a sorban az egyik legfontosabb törvény az 1989. évi XXXIV. törvény az országgyûlési képviselõk választásáról. Ennek a törvénynek igazán törvényhozási elõzménye csak a régmúltban volt Magyarországon, az elmúlt negyven évben nem volt hasonló törvényünk, így a törvény után bekövetkezõ gyakorlati tapasztalatok a törvény megalkotásánál még nem voltak ismertek. Ezért indokolt általában minden törvénynél - ilyen törvényeknél pedig különösen indokolt -, hogy a törvény elsõ gyakorlati tapasztalatai után számba vegyük ezeket a tapasztalatokat és a gyakorlati következtetéseit levonjuk. A jelenlegi helyzetben, amikor az Országgyûlésre óriási nyomás nehezedik a törvényalkotás szempontjából, nyilvánvalóan nem tehetjük meg, hogy átfogóan elemezzük a választások tapasztalatait, és ezen tapasztalatok alapján átfogóan módosítsuk az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvényt. Néhány tapasztalatot azonban - és a legfontosabb tapasztalatokat - már ez az év, azt hiszem, valamennyiünk számára megadott. Ez a tapasztalat a választásokon való alacsony részvétel tapasztalata volt. Ezt láttuk az általános választásokon, az országgyûlési képviselõi választásokon, de ez volt a tapasztalat a helyhatósági választásokon is. Láthattuk, hogy az a feltevés, hogy a törvényhozási úton lehet ösztönözni a választókat a választási részvételre, megdõlt. Így az a törvényi elõírás, amely az érvényesség, a választási forduló érvényességének és eredményességének feltételeit normatívan szabályozza, ez a feltevés ez csak bonyolultabbá, költségesebbé teszi a választási procedúrát, több fáradságot, több gondot okoz mindenekelõtt a választásokon részt vevõ polgároknak, de nagyon sok fáradságot okoz a választási bizottságok tagjainak is, azoknak az önkéntes segítõknek és hivatásos önkormányzati alkalmazottaknak, akik ebben az évben is több vasárnapjukat áldozták arra, hogy a választásokon vegyenek részt, és a választások lebonyolítását segítsék. Ebbõl a tapasztalatból adódik az, hogy egy nagyon szûk ponton, egyetlenegy paragrafusban, azon belül is egyetlenegy bekezdésben, javaslom, hogy módosítsuk az országgyûlési képviselõk választásának szabályait. Ez a módosítás is kizárólag az idõközi választásokra vonatkozik, amelyekbõl a közeljövõben néhányra sor fog kerülni, és hogyha ilyen intenzitással dolgozik az Országgyûlés, akkor azt hiszem, hogy a jövõben még több ilyen idõközi választásra kerül sor, hiszen több képviselõ meggondolja, érdemes-e egyáltalán képviselõnek lenni ilyen óriási munkateher mellett. De a törvényjavaslat csak arról szól, hogy az idõközi választások szabályainál egy enyhítést vezessünk be, az érvényesség feltételét ne szabjuk meg, tehát a választási forduló érvényes legyen, függetlenül attól, hogy mennyien vesznek rajta részt. Megítélésem szerint ez nem jogalkotási kérdés - még egyszer mondom, az, hogy ösztönözzük a választókat -, ez politikai kérdés, a választásokon részt vevõ politikai erõknek kell olyan propagandát kifejteniük, hogy az emberek elmenjenek szavazni. Az eredményesség feltételeit pedig olyan módon kívánom a törvényben szabályozni, hogy a szavazatoknak egynegyedét kapja meg legalább a képviselõ, akit megválasztanak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az így megválasztott képviselõ abszolút számokban több szavazatot kap, mint a második fordulóban a jelenlegi szabályok alapján megválasztott képviselõ. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy olyan országokban, ahol nincsen a hatályos magyar joghoz hasonló elõírás, nincs meg ez az 50%-os küszöb, ott is nagyon gyakori az, hogy 50% fölötti a választási részvétel, tehát nem a törvényi elõírás hozza ezt a magas részvételt. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Ez a törvény kétharmados többséggel elfogadandó törvény, tehát a Ház konszenzusát igényli. Az idõ sürget, a közeljövõben lesznek választások, ezért én tisztelettel arra kérem az Országgyûlés illetékeseit és különösen az alkotmányügyi bizottságot, hogyha van rá mód és lehetõség, a közeljövõben tárgyaljuk meg a bizottságban ezt a törvényjavaslatot. Ha a bizottsági ülésen kirajzolódik a konszenzus a pártok között, akkor ezt a törvényt szinte percek alatt el lehet fogadni az Országgyûlésben, még a jelenlegi feszített tempóban is szánhatunk egy kis idõt ennek a törvénynek az elfogadására. Egyben bejelentem, hogy amennyiben az alkotmányügyi bizottság ülésén ez a konszenzus nem jön létre, tehát úgy tûnik, a pártok nem értenek egyet az ilyeténvaló szabályozással, akkor én a törvényjavaslatomat vissza fogom vonni, hogy ne terheljem a Ház plénumát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps minden oldalról.)