DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt parlamenti képviselõcsoportja 1990. december 10-én délelõtt megtartott ülésén az ország sorsáért érzett felelõsségtudattól áthatva, a választópolgároknak adott ígéreteinek megfelelõen és a tõlük kapott felhatalmazás alapján úgy döntött, hogy a Kormány által 1020-as szám alatt "A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8. után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról " címen benyújtott törvényjavaslat napirendre tûzését és annak sürgõs tárgyalását nem támogatja, és annak az igen tisztelt Ház általi elfogadását ellenzi, mert a beterjesztett törvényjavaslatot egyrészt erkölcsi, másrészt politikai, végül pedig szakmai okokból is elfogadhatatlannak tartja. A képviselõcsoport megállapítása szerint a magyar parasztság évezredes történelmünk során mindig életét és vagyonát áldozta a hazáért, amikor arra szükség volt, és ennek az áldozatkészségnek köszönhetõ, hogy ez az ország közel tizenegy évszázad viharai után ma is fennáll. Hazánk most újabb sorsfordulóhoz érkezett, melyben minden döntésért felelnünk kell, mert ezek hosszú idõre meghatározzák országunk és népünk jövõjét. Soron kívüli állásfoglalásunk okai közé tartozik az a tény is, hogy a miniszterelnöki hivatal egyes munkatársai a közelmúltban kompetenciájukat meghaladóan olyan emlékeztetõt készítettek, és jogosulatlanul szivárogtattak ki, amely alapvetõen téves megvilágításba helyezte a miniszterelnök úrnál az 1990. november 26-án a három koalíciós párt elnöke és frakcióvezetõje által folytatott eszmecserét, olyan megalapozatlan feltételezéseket sugalmazva, mintha ott valamiféle konkrét megállapodások születtek volna, amelyek kapcsán a Független Kisgazdapárt eltért volna a koalíciós pártok által többszörösen elfogadott és a koalícióban részvételének alapját képezõ programjától. Ezért a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke, frakcióvezetõje, teljes képviselõcsoportja a már ismert álláspontját ez úton is megerõsíti, és kinyilvánítja, miszerint továbbra is ragaszkodik a föld és egyéb vagyontárgyak reprivatizációjához, tehát a vagyonuktól jogtalanul megfosztott állampolgárok tulajdonába való visszahelyezéséhez. A történelmi hitelesség kedvéért újólag rá kell mutatnunk arra, hogy már az Ellenzéki Kerekasztal elsõ és legfontosabb követelései közé tartozott a pártállam által elkövetett törvénysértéseknek, beleértve azok vagyoni kihatásainak is mielõbbi teljes körû felszámolására és az eredeti állapot helyreállítására való törekvés. Az európai házba történõ belépésünk is megköveteli ennek az igénynek mielõbbi teljesítését, mivel Európa jogállamaiba való integrálódásunk nemcsak jogokat ígér, hanem kötelezettségek teljesítéséhez is fûzõdik, mert a magántulajdon szentségét nem lehet a rablott holmik tetejérõl hirdetni. Ez a törekvésünk nem teszi lehetõvé azt sem, hogy fiktív megállapodások elérésére törekedjünk, és elhitessük, hogy jogállamiságot kívánunk teremteni, ugyanakkor pedig az elkövetett törvénytelenségeket látszatkártalanítással kívánjuk törvényesíteni. Ugyanis a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt parlamenti képviselõcsoportja kijelenti, hogy a beterjesztett kárpótlási törvénytervezetet a fent kifejtett okoknál fogva tárgyalási alapnak sem tekinti, mert ez a törvényjavaslat törvénytelenséget kíván a többpárti parlamenttel szentesíttetni. A beterjesztett kárpótlási törvénytervezet nemcsak erkölcsileg, jogilag és politikailag elfogadhatatlan, hanem az szemben áll a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum között létrejött megállapodásokkal, nevezetesen a választási szövetséggel, a koalíciós megállapodással, végül pedig a hárompárti megállapodással is. Az általunk kifogásolt törvénytervezet szakmailag is elfogadhatatlan, mert a privatizációtól várható gazdasági eredményeket nem fogja biztosítani, sõt egyenesen inflációgerjesztõ hatású lenne, és a magyar földeket többnyire olyan emberek tulajdonába adná, akiknek nem a föld megmûvelése és életfenntartó erejének biztosítása, hanem az azzal való üzletelés, megengedhetetlen haszonszerzés és mások munkaerejének jogtalan kizsákmányolása a célja. Végül nem hagyható szó nélkül az a tény sem, hogy az igazságügyi kormányzat elõterjesztése szemben áll a közös történelmi sorsunkat felidézõ szomszédaink reprivatizációs megoldásaival is, mert amíg Csehszlovákiában és másutt természetes törekvés az, hogy a pártállam által elrabolt javak visszakerüljenek a jogos tulajdonosaikhoz, a tisztelt Ház elé kerülõ törvénytervezet a pártállami tulajdonviszonyokat konzerválná, és a monolitikus államhatalom kedvezményezettjeit juttatná további megengedhetetlen elõnyökhöz. Köszönöm - igen tisztelt Képviselõtársaim - a türelmüket. (Taps.)