SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Mivel az interpelláció alapvetõen úthálózat-fejlesztési kérdéseket vet fel, engedjék meg, hogy a választ a pénzügyminiszter úrral egyeztetve én adjam meg, már csak azért is, mert az én kötelességem a felvetésekre válaszolni, mivel az útalap létrehozása óta a költségvetés közvetlenül nem vesz részt az országos közúthálózat fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak finanszírozásában. Az interpellációval is összefüggésben fontosnak tartom a tisztelt Házat arról tájékoztatni, hogy az 1991. évi útalap forrásképzésével és felhasználásával foglalkozó elõterjesztésünket a közeljövõben meg kell, hogy tárgyaljuk, annál is inkább, mivel a tervezett benzináremelésekbõl 1990. októberében kikerült az útalapra vonatkozó rész megemelése, megduplázása, amely finanszírozási alapot biztosíthatott volna a feltétlenül szükséges, elengedhetetlen munkák elvégzéséhez. Meg kell azt is mondanom, hogy amennyiben az útalap nagysága az idei évhez viszonyítva változatlan marad, a világbanki programhoz kapcsolódó munkánkon túl valamennyi folyamatban lévõ beruházást le kell állítanunk, és a már eldöntött és e helyen is megígért, elõkészített fejlesztések sem kezdhetõk el. E helyzetben tehát felelõtlenség lenne a részemrõl képviselõ úrnak azt ígérni, hogy a kérésére egy-két éven éven belül teljesíthetõ, még akkor is, ha a baleseti helyzet, a forgalomnagyság és a környezeti terhelés miatt a képviselõ úr által kért gyulai elkerülõ szakasz - amely tulajdonképpen tárcafeladat és nem önkormányzati, itt válaszolnék erre - mielõbbi megvalósítása mindenképpen szükséges lenne. Tisztelt Országgyûlés! Az elmúlt fél év alatt több alkalommal utaltam már rá, hogy az országos közúthálózaton a jelenlegi forgalomhoz viszonyítottan a fejlesztéseknél mintegy 250 milliárd forint értékû elmaradás halmozódott fel. A munkák helyes sorolása érdekében a jövõ év elején az Országgyûlés elé terjesztjük azt a tízéves fejlesztési programot, amely ennek a szinte már kezelhetetlen lemaradásnak a felszámolását lesz hivatott megalapozni. A program tervezete elkészült, és a közeljövõben megkezdjük az érintettekkel, így az önkormányzatokkal is az egyeztetést. A programtervezet szerint 144 helyen, közel 1200 kilométerhosszon és mintegy 70 milliárd forint értékben lenne szükséges a mielõbbi beavatkozás. Gyulához hasonló gondok is legalább húsz helyen jelentkeznek. Ezért úgy gondolom, a közlekedési tárca vezetése akkor jár el helyesen, ha a tízéves fejlesztési program valamennyi érdekelttel történõ országos egyeztetése és a javaslat országgyûlési megvitatása elõtt egyelõre sehol sem kötelezi el magát újabb beruházások megvalósításának idõpontját illetõen. Ami a Dunántúlt Kelet-Magyarországgal, tágabb értelemben Észak- Olaszországot Ukrajnával összekötõ autópályát illeti, a közlekedési tárca a javasolt autópályát a magyar autópálya-hálózatba is beilleszthetõnek tartja, és ezért annak elõkészítését támogatjuk, még akkor is, ha tisztán magyar szempontból fontosabbnak tartanánk az M0-s körgyûrû folytatását, és a törzshálózatot képezõ M1-es, M3-as, M5-ös és M7-es autópályák országhatárig történõ mielõbbi kiépítését. Ez a mintegy ötszáz kilométeres program mai árakon 150 milliárdba kerül. És az ország valamennyi térségét egyéb úthálózati kapcsolataival feltárja, a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózattal az összeköttetést biztosítja, ezáltal mind a gazdasági, mind az idegenforgalmat magas szolgáltatási színvonalon használja, szolgálja. Végezetül az autópálya-építési program és ezen belül a déli autópályagyûrû megvalósítását is döntõ mértékben az állami költségvetést tehermentesítve, az építést és üzemeltetést koncesszióba adva tervezzük. Az erre vonatkozó tender kiírásokat a jövõ évtõl fokozatosan megkezdjük. Kérem a tisztelt Országgyûlést, tisztelt képviselõ urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.)