DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Különös Nessus-inget szabott számomra a képviselõ úr. Ugyanis nem a Belügyminisztérium, hanem az Országos Rendõr-Fõkapitányság döntött ebben az ügyben, és ha nagyon megvizsgáljuk és utánanézünk az ügynek, akkor a nagyon szorgos, s hallatlan lelkiismeretességgel végrehajtott deregulációs hullám tulajdonképpen kiregulálta a belügyminiszter alól e vonatkozásban az Országos Rendõr-Fõkapitányságot. Ezért e vonatkozásban direkt utasítási jog +úgyhogy e vonatkozásban utasítási jogköre+ ezt majd a következõ interpellációban a képviselõ úr+ jogszabályi hivatkozásokkal természetesen. Következésképpen e vonatkozásban én utasítást az Országos Rendõr-Fõkapitányságnak nem adok, de mi a história egyébként? Kiderült az, hogy a két szám, két betûbõl és a négy számból álló kombinációs lehetõségek elfogytak, ki kellett írni pályázatot. Nem vitás, hogy a pályázat kiírásában szerepet játszott az is, hogy a régi rendszámtáblák meglehetõsen rossz minõségûek voltak. Az akkori gyártó, a Mezõberényi Szövetkezet a gyártási hibát nem tudta megszüntetni. Munkatársaim csatoltak egy táblát is. (A minisztter megmutat egy rendszámtáblát.) Ezt át fogom majd adni a képviselõ úrnak, amelybõl megállapítható, hogy milyen jellegûek voltak ezek a gyártási hibák. Ez a körülmény is többek között indokolta azt, hogy a jó minõségû gyártás érdekében az Országos Rendõr-Fõkapitányság - nem a Belügyminisztérium - pályázatot írjon ki a rendszámtáblák gyártására, majd ezt követõen a versenytárgyalást. A kiírás eredményeként beérkezett jelentkezõk között döntöttek. Nem a Belügyminisztérium döntött, hanem az Országos Rendõr-Fõkapitányság döntött, és a mindenki által ismert és az Ön által ismét kétségbe vont alaposságú és hitelû pályázó nyerte el a versenypályázatot. Ezzel kapcsolatban én kaptam jelzéseket, és a Belügyminisztérium, a belügyminiszter a rendelkezésére álló jogi eszközöket igénybe véve utasította - ezt idézõjelben mondom (derültség), mert nem utasíthatom -, felkérte az Országos Rendõr-Fõkapitányságot, hogy+ - utasítani a saját ellenõrzési rendszeremet utasíthatom természetesen -, felkértük, hogy vizsgálják ki. A megállapítás az, ha jól emlékszem, Ön is kapott ezzel kapcsolatban egy válaszlevelet, hogy az elbírálás során törvényellenességet nem észleltek. A mostani állapotot tekintve én úgy gondolom, nehezen képzelhetõ az, hogy egy emeletes ház építésekor minden emeletet más vállalkozó építsen. Ezért a mostani állapotot tekintve csak arra van lehetõség, hogy egy vállalkozó gyártsa le az összes rendszámtáblát. Felszeletelni a valódi piacgazdaság igényei szerint a rendszámtáblákat - most a gyártásra gondolok természetesen - nem lehet. Semmiképpen sem jelenthet piacgazdaságot és versenyhelyzetet, hogy ha egy gyártó helyett két gyártó lesz a következõk miatt: Azokon a helyeken, ahol kiadjuk a rendszámtáblákat, egy meghatározott mezõben adja ki az Országos Rendõr-Fõkapitányság illetékes szerve a rendszámtáblákat. Tehát csak azt tudnánk megcsinálni, hogy az X-sorozatú, úgynevezett X-mezejû rendszámtáblákat egyetlenegy vállalkozó gyártja, de az, hogy ugyanazon a mezõn belül több vállalkozó gyártson le rendszámtáblákat, a mostani infrastruktúrát és a számítógépes hátteret tekintve - arra mennek rá - gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Mostanában nagyon sokat foglalkoznak a rendõrség technikai helyzetével. Hát úgy, ahogy a Komondor Szolgálatnál tökéletlen és gyalázatosan rossz a golyóálló mellények állapota - ez nem vitás, aminek anyagi háttere van -, ugyanígy a rendõrkapitányságok igazgatásrendészeti szerveinél is rossz a számítógépes háttér, s ezért most csak arra képes a rendõrség és az igazgatásrendészet, hogy egy mezõben futtassa le az összes rendszámtáblát. Ennek az alapvetõ feltétele pedig az, hogy egyetlenegy gyártó legyen. Én ezt a magam részérõl természetesen nem tartom örökérvényû állapotnak. Abban a pillanatban, amikor az igazgatásrendészet olyan technikai háttérrel bír majd - számítógépekre gondolok, és erre itt a lehetõség meglesz -, nyilvánvaló dolog, hogy ezen az állapoton változtatni fogunk. Szeretném azonban egy-két dologra felhívni az interpelláló képviselõ úr figyelmét. Az információitól eltérõen nem 250 vagy 300 ezret, hanem körülbelül 800 ezer rendszámtáblát gyártottak, és eddig minõségi kifogások, legalábbis hozzám, nem jutottak el, nem észleltek az én ismereteim szerint. Én úgy vélem, hogy a gyártó kapacitásával nem függ össze az, hogy sorban állnak a rendszámtáblákért, avagy nem jutnak hozzá, hanem az elosztás rendszerébõl következik. Az elosztás rendszere pedig azért tökéletlen, mert az imént már hivatkozott számítógépes háttér a közlekedésrendészet, illetve igazgatásrendészet rendelkezésére nem áll! Ezért, ha úgy gondolja a képviselõ úr, mint belügyminiszter - de csak anyagi vonatkozásban tudom ezt megtenni - ismét megvizsgáltatom azt, hogy valóban ez a feltûnõ értékkülönbség, amelyet interpellációjában felsorolt, bizonyítható-e. Ha ez így van, akkor indirekt módon a belügyminiszternek lehetõsége van ezzel kapcsolatban lépni, de hangsúlyozni szeretném ismételten, hogy arra lehetõség nincs, hogy a beosztott mezõket külön-külön más vállalkozóknak adjuk ki. Köszönöm szépen. (Taps.)