PALKOVICS IMRE (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt évtizedek alatt a párt által irányított érdekvédelmi szervezetek segítségével a munkavállalók teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerültek sok helyen. Az ország mély gazdasági válsága, az átalakulással járó elkerülhetetlen munkanélküliség a helyzetüket tovább rontja. Mindannyian tudjuk, hogy csak az ország minden állampolgárának közös erõfeszítésével juthatunk át e rendkívüli válságon. Érzik ezt azok a munkások is, akik egyre több helyen mozdulnak, szólni és tenni akarnak érdekeik védelmében, közösségükért, a társadalomért. Mi itt a jogállamiság, az alkotmányosság, az európai értékek tisztelete alapján azt várjuk tõlük, hogy megértsék: az ígéretek ellenére nem lehet minden vállalat- és tsz-vezetõt egyetlen rendelettel leváltani. Miközben mi ezt itt hangoztatjuk, aközben a törvényesség okán a helyükön maradt, a bizalmat a diktatúrától kapott vezetõk egy része két lábbal tiporja az emberek alapvetõ jogait, a szabad szólás és szervezkedés jogát. A jogaival élni kívánó munkást átszervezés, létszámleépítés címén eltávolítják, vagy az elmúlt évtizedekbõl jól ismert módszerekkel lehetetlen helyzetbe hozzák társaik elõtt. (Közbeszólás a jobb oldalon: Így igaz!) Különösen elszomorító ez, hogy a másfél év alatt, amióta magam is átéltem hasonló helyzeteket a Herendi Porcelángyárban, az elsõ munkástanács megalakításakor eltelt idõ alatt parlamenti és önkormányzati választások voltak az országban, ezért különösen felháborító, hogy nap mint nap levélben és személyesen keresnek meg munkások sérelmeikkel, elmondják, hogyan alázzák meg a demokráciát, a törvényeket és õket magukat a fent említett urak. Tûrhetetlen, hogy fejlõdésre képtelen, kiváltságaikhoz tíz körömmel ragaszkodó vállalati vezetõk miatt kelljen lemondanunk a társadalom önszervezõ erejérõl, amely nélkül lehetetlen a demokrácia kialakulása. Itt nem kerülhetem el, hogy szóljak a volt állampárti szakszervezetek néhány vezetõjérõl, akik cinkosan, készséggel segédkeznek gátat vetni az új szervezetek kialakulásának. Eközben a legfelsõ vezetõk az Érdekegyeztetõ Tanácsban demokráciát és szakszervezeti pluralizmust játszanak. Az embereknek olyan érzésük támad, hogy az MSZMP visszavonult a SZOT-utód üzemi szakszervezetek sáncai mögé. Kérdéseim a következõk: mit óhajt tenni tisztelt Miniszter Úr az 1989. II. számú, az egyesülési jogról szóló törvény és a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények betartásának az érdekében. Kérem, közölje, hogy hova fordulhatnak jogorvoslatért a jogaikban sértettek, és milyen szankció illeti a jog gyakorlását gátló munkahelyi vezetõket. A miniszter úr válaszát figyelemmel várom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps középen és a jobb oldalon.)