DR. SZABÓ ERIKA, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Akkor egybe mondom idõtakarékosság céljából. Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Egy kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert Tóth Tihamér ugyan hosszan részletezte, hogy milyen módosító indítványok, illetve javaslatok kerültek a Ház elé, viszont az indoklásokat nagyon gyéren sikerült neki elmondania. Tekintve, hogy mind a 22 benyújtott módosító javaslatot a bizottság elutasította, így kénytelen vagyok a részletes indoklásra is kitérni, így elõfordulhat, hogy hosszabb leszek nála. A mindössze 11 szakaszból álló törvényjavaslat valamennyi paragrafusához érkezett módosító javaslat, kivéve a 4. §-t. Gondolom, ehhez is csak azért nem, mert az önkormányzati törvény is tartalmazza ezt a rendelkezést. Az 1. §-ról már volt szó, dr. Salamon László elmondta, hogy itt a képesítési elõírásokról folyt a vita. Sajnos nálunk az önkormányzati bizottságban ahhoz is másfél óra kellett, hogy meggyõzzük a bizottsági tagokat arról, hogy nem külön kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni a képesítést. Miután nagynehezen sikerült elfogadtatni a bizottsággal azt a követelményt, miszerint a köztársasági megbízott jogállásáról szóló törvényjavaslatban kell szerepelnie a képesítési elõírásoknak, így kerülhetett sor az ehhez kapcsolódó módosító javaslatok részletes megvitatására. Megjegyzem még ebben a kérdéskörben, hogy a Kormány a köztársasági megbízott képesítési elõírásairól ez év november 13-án egy kormányrendeletet adott ki, ismét kísérletet téve arra, hogy befolyásolja a Parlament késõbbi döntését egy ilyen, törvényi szintû szabályozást igénylõ kérdésben. Korábban is volt már rá példa. Például a helyi önkormányzatokról szóló átmeneti és kiegészítõ szabályok esetében, amikor a megyei küldöttek megválasztásának módját már körlevélben leadták, mielõtt még a törvénytervezet a Ház elé került volna. A módosító javaslatok: Dr. Kiss György módosító javaslata szerint jogi egyetemi végzettség és öt év szakmai gyakorlat lett volna szükséges, a mi javaslatunk Hodosán Rózával jogi szakvizsgát írt volna elõ. István József képviselõtársam szerint viszont felsõfokú végzettség is elegendõ lenne ehhez a tisztséghez. A Kormány és a kormánypárti képviselõk merevségét a vitában nem tudom megérteni, akik mereven elzárkóztak attól, hogy kizárólag jogi végzettségû személy láthassa el ezt a tisztet, fõleg azok után, hogy a jogi bizottság így foglalt állást, most már tudjuk. Ezért ezt a kérdést továbbiakban nem kívánom részletezni. A törvényjavaslat 2. szakasz (2) bekezdéséhez két módosító javaslat érkezett. Dr. Mezey Károly és dr. Szendrei László szerint, ha a köztársasági megbízott lehet pártnak tagja, viszont nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat pártja érdekében, ez az alkotmányos jogaitól való megfosztását jelentené, azonkívül nehéz elhatározási kérdés lenne azt eldönteni, hogy például egy, a párt összejövetelén való részvétel minek minõsül. Ezért õk a 2. § (2) bekezdésének második fordulatát elhagyni javasolják. Dr. Gál Zoltán képvsielõ differenciált módon kívánja szabályozni a kérdést, Tóth Tihamér ismertette részletesen az indokait, ezért nem ismétlem meg. A törvényjavaslat 3. szakaszához is három módosító javaslat érkezett. Valószínûleg szintén nem véletlenül, hiszen az önkormányzati törvény szerint, amelyet ez a törvényjavaslat is követni próbál, a köztársasági megbízott kinevezése a köztársasági elnök megbízatásának idõtartamára szól. Ezért a törvényjavaslat 3. szakasz a) pontja szerint a köztársasági megbízott megbízatása a köztársasági elnök megbízatásának megszûnésével szûnik meg. Igazodva az önkormányzati törvényhez. Ez a szabály viszont nem számol azzal a körülménnyel, hogy a köztársasági megbízott kinevezése idõt vesz igénybe. Ugyanis a miniszterelnöknek elõször javaslatot kell tennie, az Országgyûlés bizottságának meg kell hallgatnia a jelöltet, és a kinevezés csak ezek után következhet, ehhez viszont nélkülözhetetlen az új köztársasági elnök, akinek a megválasztása szintén idõt igényel. Ily módon a régiók feltehetõen egy-két hónapig a törvény erejénél fogva köztársasági megbízott nélkül maradnának. Ennek a helyzetnek a feloldására érkeztek a módosító javaslatok. A vázolt ellentmondás feloldásának szükségességét többen úgy látjuk feloldhatónak, ha a bizottság javaslatot tesz az önkormányzati törvény módosítására. Ugyanis hiába tettünk volna be akármilyen idõkorlátot, hogy 60 nappal utána vagy az új köztársasági elnök kinevezéséig tartson a köztársasági megbízott tisztsége, ellentétbe kerültünk volna az önkormányzati törvénnyel. Ezért szavazásra került sor: tízen támogatták a bizottságból azt, hogy módosítani kell az önkormányzati törvényt, nyolcan ellene szavaztak, és hárman tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy egy szavazaton múlott mindössze az, hogy az önkormányzati törvény módosítására javaslatot nyújtsunk be bizottsági szinten. Mivel erre a javaslattételre nem került sor, ezért most bejelentem, hogy mi Hodosán Rózával a 918/2-es számon benyújtott módosító javaslatunkat visszavonjuk, hogy ne legyünk ellentétesek az önkormányzati törvénnyel. A törvényjavaslat 5. és 10. szakaszában szereplõ államigazgatási kifejezés helyett István József képviselõtársam a közigazgatás kifejezés használatát javasolja. Indoklásában a szövegpontosítás célja az, hogy a törvényjavaslat fogalomrendszere összhangba kerüljön a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényjavaslat fogalomrendszerével. A bizottság ezt is elutasította. A törvényjavaslat 5. szakasza (1) bekezdésének módosítására két módosítási javaslat érkezett. Dr. Gál Zoltán képviselõ szerint maradjon ki a szövegbõl az a meghatározás, hogy a köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésbõl gazdálkodó szervezet. Az idézett szövegrész felesleges voltát azzal igazolja, hogy semmivel sem mond többet ez a rendelkezés, mint az önkormányzati törvény 98. szakasza. Az 5. szakasz (1) bekezdése még egy lényeges kérdést tartalmaz, mégpedig azt, hogy a köztársasági megbízott hivatalának mûködési költségeit a Belügyminisztérium költségvetésében kell-e biztosítani. A bizottság dr. Gál Zoltán képviselõ módosító indítványát elfogadta, miszerint a mûködési költségeket nem egyszerûen a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében, hanem azon belül elkülönítetten kell biztosítani. Ezzel szemben a Hodosán Rózával közösen benyújtott módosító javaslatunkban azt indítványoztuk, hogy az állami költségvetés külön fejezetében és ne a Belügyminisztérium költségvetési keretén belül rendezze a mûködéshez szükséges költségeket. Hiszen ez egy új, speciális feladatokkal ellátott szervezet lesz a magyar jogrendszerben. Törvényességi ellenõrzési jogköre és kinevezési körülményei is a kormányzattól részben különálló szervezeti felépítést feltételeznek. A bizottsági ülésen jelen évõ pénzügyminisztériumi képviselõ szerint ez azért nem lehetséges, mert a kiadások egyelõre nem tervezhetõek, viszont - és itt mondanak ellent önmaguknak - a Belügyminisztérium költségvetésén önálló fejezetként már tervezhetõek. A Belügyminisztérium képviselõje részérõl pedig az az érv hangzott el, hogy a szakmai irányítást is a belügyminiszter végzi. Ez az érv sem fogadható el, hiszen az irányítás önmagában nem jelent szervezeti alárendeltséget, és fõképp azt nem, hogy pénzügyi függõség is legyen. Az 5. § (2) bekezdésérõl is hosszas vita folyt. Alapvetõen azért, mert ellentétes az önkormányzati törvénnyel az, ha kötelezõ erõvel rendelkezik megyei hivatalok felállításáról. Az önkormányzati törvény 100. §-ának (3) bekezdése egyébként is a köztársasági megbízottra ruházza ezt a jogot, hogy a hivatal belsõ szervezetét meghatározza. Ezért a Hodosán Rózával együtt benyújtott módosító javaslatunkban az említett bekezdés elhagyását javasoltuk. Gál Zoltán képviselõ feltételes módban fogalmazta át ezt a bekezdést, és a köztársasági megbízott által létrehozható megyei hivatalokat kirendeltségnek nevezi. Ez a módosító javaslat már csak azért is támogatandó, mert - mint már említettem - az eredeti törvényjavaslat ezen a ponton ellentétes az önkormányzati törvénnyel, másrészt pedig ha Gál Zoltán javaslatát elfogadnák, amely területi kirendeltségekrõl beszél, akkor feloldható lenne az a zûrzavar, amely a megyei köztársasági megbízotti hivatalok felállítása esetén létrejönne. Ugyanis nem tudom elképzelni, hogy a hivatalok rendszerében hogyan tud eligazodni az ügyét intézni akaró állampolgár. Lenne a régióban székelõ köztársasági megbízotti hivatal, a megyében székelõ köztársasági megbízotti hivatal is. Ha még a nevében sikerül legalább változtatást elérni, hogy kirendeltségnek nevezzék, akkor talán javulna a helyzet valamelyest. A bizottság azonban ezt a javaslatot is elvetette. A következõ módosító javaslat, amelyet szintén leszavaztak, a törvényjavaslat 6. és 7. szakaszának elhagyására vonatkozik. Ezt szintén Hodosán Rózával együtt nyújtottuk be. Ugyanis ez a két szakasz a köztársasági megbízott hivatalvezetõjérõl rendelkezik. Sajnos ismételnem kell önmagam, hiszen véleményünk szerint ez a két paragrafus is ellentétes az önkormányzati törvénnyel. Az önkormányzati törvény 100. § (3) bekezdése - mint már említettem - a köztársasági megbízott jogává teszi, hogy a hivatal belsõ szervezetét megállapítsa. Az meg már teljesen elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdése szerint a belügyminiszter egyetértése szükséges a hivatalvezetõ kinevezéséhez. Sajnálatosnak tartom, hogy a törvényjavaslat érdemi kitöltése helyett egy olyan tisztségrõl rendelkezik két szakaszban is, amely ráadásul egy magasabb szintû kétharmados törvénnyel ellentétes. Az István József képviselõ által benyújtott módosító javaslat a hivatalvezetõre vonatkozik, véleménye szerint az erre a tisztségre vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Gál Zoltán képviselõ módosító javaslata a 8. § (1) bekezdés a) pontjára vonatkozik, amely a köztársasági megbízott törvényességi ellenõrzési jogkörének egyik eleme. Javaslata szerint a "szervezete" kifejezést törölni kell a javaslatból, az önkormányzat szervezetére ne terjedjen ki a törvényességi ellenõrzési jogkör, hiszen az Alkotmány 44/A. § (6) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat önállóan, a törvény keretei között alakítja ki szervezetét. Dr. Mezey Károly és dr. Szendrei László módosító javaslata a 8. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozott. Véleményük szerint a köztársasági megbízottnak törvényességi ellenõrzési jogkörében azt is vizsgálnia kell, hogy az önkormányzat mûködése, rendelete, határozata nem sérti-e más önkormányzatok jogos érdekeit. A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdés b) pontjának az elhagyását javasoljuk a Hodosán Rózával közösen benyújtott módosító javaslatunkban. Ez a pont olyan általánosságot tartalmaz a törvényességi ellenõrzés körén kívüli határozatokra, ami csak növelné a jogbizonytalanságot. A 9. §-t is elhagyni javasoljuk. A Kormány ugyan módosította eredeti beterjesztését, de véleményünk szerint még abban a formában sem illeszthetõ be az önkormányzati törvény 98. §-ában meghatározott köztársasági megbízotti feladatok közé. Figyelmüket köszönöm - ezzel a kisebbségi vélemény ismertetését befejeztem, és ha engedélyt kapok, folytatom a részletes vitában az elõadásomat. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségben maradt módosító javaslataink részletes indoklását már az elõzõekben kifejtettem, ezért most néhány általánosságban megfogalmazott kritikát szeretnék kifejteni a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ha õszinte akarok lenni (Az elnök közbeszólása: Felhívom szíves felszólalónk figyelmét, hogy a részletes vitában szól!), akkor meg kell mondanom, hogy ez a törvényjavaslat alkalmatlan a Parlament általi tárgyalásra (MSZP padsoraiban derültség), ugyanis nem tudja betölteni azt a feladatát, miszerint részletes szabályokkal kellene kitölteni az önkormányzati törvény keretjellegû szabályait. Ismét keret jogszabály- tervezettel állunk szemben. Még azt is csak hosszú küzdelem után sikerült elérni, hogy legalább a képesítési elõírások e törvényben szerepeljenek. Nem ad választ a törvényjavaslat arra, hogy milyen konkrét ügyekben van elsõfokû hatósági jogköre a köztársasági megbízottnak és melyekben gyakorol jogorvoslatot. Az államigazgatási eljárási törvénnyel való összhang igényérõl már nem is beszélek. A bizonytalanság feloldására azt az egyszerû trükköt találták ki, miszerint a köztársasági megbízott megyénként területi hivatalt hoz létre kötelezõ jelleggel. Természetesen ezek a hivatalok a volt megyei tanácsok épületében székelnek, ott megvan az apparátus, akik az említett feladatokat eddig is ellátták. Így tehát helyet sem kell keresni, a szakembereket sem kell elbocsátani, minden maradhatna a régiben, csak az elnevezést változtatnák meg a "köztársasági megbízott megyei hivatala" címmel. Az, hogy ez ellentétes az önkormányzati törvénnyel és azzal a céllal, amelyet az önkormányzati törvény vitája során valamennyi parlamenti párt elfogadott, hogy éppen a megyétõl való különállás érdekében külön területi szervezetként, vagyis régiókban mûködjön ez a hivatal, az felejtõdött el. Mintha a törvényelõkészítõknek más sem járt volna az eszében, csak az, hogy hogyan lehet a köztársasági megbízottból fõispánt csinálni. Nagy örömömre dr. Salamon László is analógiát talált a két funkció között. Ezzel szemben nem sikerült egy olyan koncepcióba belehelyezni ezt az új szervezetet, amely az átmenet során a jogbizonytalanságot feloldaná. Erõs a gyanúm, azért, mert nincs koncepció. Pedig csupán abból kellett volna kiindulni, hogy alapvetõen a törvényességi ellenõrzés végzésére alakítottuk ki ezt a hivatalt annak idején. Tisztelt Ház! Ezek után valószínûleg nem kell külön megindokolnom, hogy módosító indítványom nagy része miért éppen a javasolt törvényszakaszok elhagyására vonatkoznak. Nagyon furcsának tartom, hogy a részletes indoklásainkban több helyen kifejtett "ellentét az önkormányzati törvénnyel" érvünk nem talált meghallgatásra. Például a megyei hivatalok felállítása kérdésében vagy a hivatalvezetõrõl szóló rendelkezések elhagyásánál. Tisztelt Országgyûlés! Összességében az a véleményem, hogy az elõttünk fekvõ törvényjavaslat nem tudja betölteni feladatát. A magunknak hozott határidõ miatt viszont feltétlenül szükséges lenne a törvény elfogadása ahhoz, hogy a köztársasági elnöki hivatalok legkésõbb január 1-jéig megkezdhessék mûködésüket. Javaslatunk tehát az, hogy módosító indítványainkat, amelyek az egyes paragrafusok elhagyására vagy módosítására irányulnak, a tisztelt Ház fogadja el. Képviselõi hivatástudatukban bízva támogató szavazataikat elõre is köszönöm. (Az SZDSZ padsoraiban taps.)