TÓTH TIHAMÉR, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság november 28-i ülésén újólag tárgyalta a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslatot. Ez alkalommal már a tárgyalásnak részét képezte a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok sora is. A törvényjavaslat 1. §-ára vonatkozóan módosító indítványt nyújtott be 882- es sorszám alatt dr. Kiss György, 892-es sorszám alatt István József és 918-as sorszám alatt Hodosán Róza és dr. Szabó Erika. A törvényjavaslat 1. szakasza szól a köztársasági megbízott képesítésérõl, mégpedig abban a formában, hogy a képesítési elõírás feltételeit más jogszabály körébe utalja. A téma vizsgálatánál az elsõ eldöntendõ kérdés az volt, hogy helyes-e azt az elvet követni, hogy egy most alkotandó törvénynél visszahivatkozunk egy alacsonyabb szintû jogszabályra, vagy pedig kövessük azt a gyakorlatot, hogy együtt, ebben a törvényben kerüljön megalkotásra a képesítési elõírás is. Tekintettel arra, hogy a 84/1990-es kormányrendelet csupán errõl, a köztársasági megbízott szakképesítésérõl rendelkezik, a bizottság úgy döntött, hogy nem szükséges, hogy egy egyszakaszos kormányrendelet hatályban maradjon, hanem lényegesen jobb, jogtechnikailag kezelhetõbb megoldás az, hogyha itt a törvényben kerül meghatározásra a képesítési elõírás. Ezek után a módosító javaslatokat nézve a bizottság abban a helyzetben volt, hogy egyrészt szûkítõ, másrészt tágító értelmezésûek voltak ezek a módosító javaslatok. Van, aki elegendõnek találta csak a jogtudományi egyetemi végzettséget ötéves gyakorlattal, míg a másik javaslat jogi szakvizsga elõírását, illetve meglétét követelte meg, ugyanakkor a harmadik javaslat pedig általában felsõfokú végzettségrõl beszélt. A vita után a bizottság többségi határozattal hozott döntése az volt, hogy fogadja el a bizottság a hatályos kormányrendelet, a 84/1990-es kormányrendelet teljes szövegét, és az kerüljön be a törvényjavaslat 1.§-a helyébe. Tulajdonképpen itt lehetne most további érveket és ellenérveket felhozni amellett, hogy kizárólag jogi, állam- és jogtudományi végzettséghez, képesítéshez kell-e és szabad-e kötni a köztársasági megbízott képesítési elõírásait. Elfogadtuk többségben a kormányrendelet helyességét, és azt mondtuk, hogy nem feltétlenül az a szabály jó, amelyik kizárólagos rendelkezést tartalmaz, és nem veszi figyelembe azt, hogy esetleg más irányú szakképzettséggel és megfelelõen hosszú közigazgatási gyakorlattal is betölthetõ ugyanez a munkakör. Így került bele a jelentésünkbe az az egészen pontosan a kormányrendeletbõl átvett szöveg, amelynek értelmében köztársasági megbízottá az a büntetlen elõéletû, cselekvõképes magyar állampolgár nevezhetõ ki, aki állami vagy jogtudományi egyetemi, illetve állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, és legalább ötéves vagy más egyetemi végzettséggel és legalább tízéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. Ugyancsak az 1. szakasszal egyidejûleg tárgyaltuk, és a bizottsági jelentés szerkezetében ezért hoztuk elõre a 11. szakaszra vonatkozó részt, amelyik a törvény hatályba lépésérõl rendelkezik. És miután az 1. szakaszban meghatároztuk a képesítési feltételeket, ezért itt indokolt volt a 84/1990. XI. 13. kormányszámú rendelet hatályvesztésérõl is rendelkezni. A módosító javaslatok a továbbiakban a törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdésére vonatkoztak. Itt elsõként a 886-os számú, dr. Mezey Károly és dr. Szendrei László képviselõk módosító javaslatát tárgyaltuk. Az eredeti szöveg, a (2) bekezdés úgy hangzik, hogy a köztársasági megbízott pártban tisztséget nem viselhet, a párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A javaslat értelmében a (2) bekezdésnek csak az elsõ mondata maradt volna meg. A bizottság nem értett egyet ezzel a módosítással, mert úgy tartja helyesnek, hogyha a kizárási feltételeket ettõl lényegesen tágabb körben határozza meg a törvényjavaslat. Ugyanide vonatkozott dr. Gál Zoltánnak a 934-es sorszám alatt elõterjesztett módosító javaslata, amelyik már lényegesen pontosabban, illetve szûkebben határozta meg azokat az eseteket, amelyek az összeférhetetlenséget kimondanák. Tulajdonképpen a bizottság nagyjából-egészébõl dr. Gál Zoltán módosító javaslata alapján szövegezte meg a törvényjavaslat új 2. §-ának (2) bekezdését, és ennek értelmében a köztársasági megbízott párt hivatali tisztségviselõje és választott testületi tagja nem lehet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. És miután a bizottság részben ezt a módosító javaslatot felhasználva, de önállóan fogalmazta meg az új (2) bekezdését a törvényjavaslat 2. szakaszának, ezért nem támogatja a 934-es számú módosító javaslatot; s úgy, ahogy utaltam rá az elején, a 886-os számút sem. A törvényjavaslat 3.§-ának a) pontját 918-as sorszámú módosító indítványában dr. Szabó Erika és Hodosán Róza a következõképpen próbálta szabályozni, illetve a következõ javaslatot terjesztette elõ a köztársasági elnök megbízatásának megszûnése idejére; ezenkívül ugyancsak a 934-es sorszám alatt dr. Gál Zoltán nyújtott be még módosító javaslatot, és a 886-os számú javaslata dr. Mezey Károlynak és dr. Szendrei Lászlónak ugyancsak kitért a megszûnés esetére. A bizottságnak ugyancsak többségi véleménnyel hozott határozata értelmében semmi nem indokolja azt, hogy az önkormányzati törvénynek a kifejezett rendelkezésétõl, amelyik azt mondja ki, hogy a köztársasági megbízottat a köztársasági elnök mûködésének idõtartamára nevezik ki, tehát hogy ettõl akár az ügymenet megkönnyítése, illetve a hivatal átadásának megkönnyítése érdekében indokolt volna eltérni. A többségi álláspontot indokolta az is, hogy a köztársasági megbízottak hivatalát felelõs hivatalvezetõ vezeti, akinek lehetõsége van helyettesíteni a köztársasági megbízottat addig, amíg az új megbízott kinevezésre kerül. Ennek értelmében a bizottságunk mindhárom módosító javaslatot elutasította, illetve egyiket sem támogatja. A 934-es sorszámú, ugyancsak dr. Gál Zoltán képviselõtársunk módosító indítványa a következõkben az 5. szakasz (1) bekezdésére vonatkozott. Az eredeti szövegbõl elhagyni javasolta az államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésbõl gazdálkodó szervezet megjelölést. A bizottság a javaslat elvetése mellett az eredeti szöveget tartja pontosabbnak, ezért miután ez a meghatározás nemcsak ebben a törvényjavaslatban szerepel, több, jelenleg hatályos, számos jogszabály és belsõ rendelkezõ utasítás is ismeri ezt a fogalmat. Ugyancsak az 5. szakasz (1) bekezdésére vonatkozott dr. Szabó Erika és Hodosán Róza módosító indítványa is, akik a köztársasági megbízottra vonatkozó külön fejezetre történõ utalásnak a törlését tartották indokoltnak. A bizottság ugyancsak a javaslat elutasítása mellett döntött. Indokolásként azt fogadta el a többségi vélemény, hogy szükséges a mûködési költségeket ugyan megjelölni elkülönítetten a belügyminisztériumi költségvetéstõl, de nem indokolja semmi sem, hogy az külön fejezetet képezzen. Vissza szeretnék térni dr. Gál Zoltán módosító javaslatára, amely ugyancsak érintette a költségvetési elkülönítést, de itt nem a külön fejezetben történõ elkülönítésrõl szólt. Ennek megfelelõen a két javaslat elvetése mellett a bizottság az 5. § (1) bekezdését a következõképpen fogalmazta meg: "A köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésbõl gazdálkodó szervezet. Mûködésének költségeit az állami költségvetés a belügyminisztériumi költségvetési fejezetben, azon belül elkülönítetten biztosítja." Az 5. § (2) bekezdésére vonatkozóan a 918-as, dr. Szabó Erika és Hodosán Róza módosító indítványa a bekezdés elhagyását javasolta. Ugyancsak erre vonatkozott dr. Gál Zoltán módosító javaslata, aki a megyénként vagy területenként létrehozandó köztársasági megbízotti hivataloknak a kirendeltség elnevezést javasolta. A bizottság a két módosító javaslatot ugyan nem fogadta el, de a bizottsági jelentésben az 5. § (2) bekezdését a következõ szövegezéssel pontosította: "A köztársasági megbízott a régión belül (megyénként) területi hivatalokat hozhat létre." A "megyénként" zárójeles megfogalmazásba került, ennek eldöntése a késõbbiekre marad. Ugyancsak a 918-as módosító indítványa dr. Szabó Erikának és Hodosán Rózának a törvényjavaslat 6. §-ának elhagyását javasolta azzal az indokolással, hogy a köztársasági megbízott hivatalra vonatkozó ilyenfajta rendelkezéseknek a törvényben való megfogalmazása mintegy beavatkozás lenne a hivatal belsõ ügyrendjének az összeállításába, illetve az ügyrendi feladatok meghatározásába. Dr. Gál Zoltán módosító javaslata itt már csak az elnevezésben, a területi kirendeltségek vonatkozásában szerepel. Miután az elõbbiekben a bizottság ezzel az elnevezéssel, ezzel a módosítással nem értett egyet, így értelemszerûen itt is ennek az elutasítása mellett döntött. Ugyancsak elutasításra került dr. Szabó Erika és Hodosán Róza 934-es sorszámú javaslata, amely a törvényjavaslat 7. §-ának teljes elhagyására vonatkozott. Az indokolása egyezett a 6. § törlésére vonatkozó indokolással. A bizottság álláspontja ebben a tekintetben többségi álláspont szerint az volt, hogy egy kerettörvény az önkormányzati törvény rendelkezései mellett, amikor a jogállásról szóló külön törvényjavaslat szerepel, akkor egyáltalán nem mondható az, hogy indokolatlan a további, a kerettörvénybe nem tett, és ott nem rendezett kérdések szabályozása. Ezért a teljes 6. és 7. § fenntartásával értett egyet a bizottság. Közbevetõleg jegyzem meg, hogy dr. Szájer Józsefnek volt a bizottsági ülésen egy szóban elõterjesztett módosítási javaslata, amely csak a 7. § (2) bekezdésének az elhagyására vonatkozott, de ugyancsak elutasításra került.