DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Annak ellenére, hogy Mecseknádasd népessége mintegy 48 000- el hibádzik az 50 000-hez képest, nem kívánok amellett szólni, hogy Mecseknádasdot megyei jogú várossá nyilvánítsuk. És arról sem kívánok itt szólni, hogy választókörzetem egyetlen városa, Mohács megyei jogú város legyen, bár ott már csak mintegy 30 000 hiányzik az 50 000-es létszámhoz. De az elõttem felszólaló két képviselõtársamnak a mondanivalója is, azt hiszem, igazolni fogja azt, hogy úgy gondolom, elvi okokból is néhány gondolatot meg kell osztanom önökkel, és kérem, hogy hallgassák végig türelmesen a mondandómat. Ugyanis az elõzõ két felszólaló konkrétan egy-egy városhoz kapcsolódott, és úgy gondolom, hogy itt még most néhány képviselõ úr fölállhatna, és mind a 20 beterjesztett városhoz kapcsolódóan elmondhatná a véleményét, s még jó néhányan, akik saját városukat megyei jogúvá szeretnék nyilvánítani. A probléma éppen ebbõl adódik az én számomra, mégpedig az, hogy nincsenek olyan kritériumok, amelyek alapján az Országgyûlés el tudná dönteni, hogy ki legyen, illetve melyik város legyen megyei jogú város. A bizottságunk titkára az elõbb korrekten ismertette a szükséges törvényhelyeket, és a bizottsági vitának a lényegét is ismertette, amelyet én provokáltam ki ugyanennek a gondolatnak a jegyében. Ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló törvény azt mondja, hogy az Országgyûlés dönthet az 50 000 fõt meghaladó városok esetében. Az indoklási szövegben pedig szerepel egyfajta utalás arra, hogy valamilyen mutatók alapján illene dönteni. Most ezek a mutatók, úgy vélem, hogy hiányoznak a mi esetünkben. Nem az van, hogy kötelezõ az 50 000 fõnél nagyobb lélekszámú városokat megyei jogú várossá nyilvánítani, hanem az van az önkormányzati törvényben, hogy nyilváníthatjuk. Szeretnék még egy gondolattal visszacsatolódni a napirend elõtti felszólaláshoz, amit Maczó Ágnes képviselõtársam tett, és a Kormány és a Parlament felelõsségének a megosztását célozta meg. Nekem is célom, hogy rámutassak arra, hogy a Kormány által beterjesztett javaslat véleményem szerint nem alkalmas arra, hogy a Parlementet döntési helyzetbe hozza. Nem vagyunk képesek eldönteni ez alapján az anyag alapján, ami mindenki elõtt fekszik, hogy azok a városok, amelyekre a belügyminiszter úr azt mondta, hogy megfelelnek a megyei jog kritériumainak, megfelelnek-e. Azért nem tudjuk, mert nem tudjuk, hogy mik ezek a kritériumok. Horváth Balázs úr az expozéjában megemlítette, hogy 20 megfelel a jogszabályi követelményeknek. Én azt szeretném megkérdezni a tisztelt miniszter úrtól, hogy melyik jogszabálynak és milyen követelményeknek felelnek meg, mert én eddig nem tudtam a nyomára bukkanni semmilyen jogszabálynak, ami ezeket a különbözõ mutatókat tartalmazta volna. Hogy miért okoz gondot számomra az, hogy döntsek ebben a kérdésben, hogy egy település megyei jogú városi rangot kap-e vagy sem? A miniszter úr rámutatott arra, ami a határozati javaslatban is szerepel, hogy ez nem jár különösebb elõnyökkel az adott település számára. Ilyen szempontból tehát tulajdonképpen nem igazán lényeges, hogy vitázunk-e ezen vagy sem. De szeretném a figyelmet fölhívni arra, hogy teljes mértékben tisztázatlan a jogi helyzet, mint ahogy arra már Gál képviselõtársam egy másik törvénnyel összefüggésben rámutatott. Nem tudjuk, hogy a hatáskörök hogyan fognak megoszlani a megyei jogú városok és a megyék között például. Nem tudjuk, hogy egy megyei jogú város esetében milyen lesz a vagyonelosztásnak az elve a megye és a megyei jogú város között. De tisztázatlanok a különválásnak a kérdései. Tisztázatlan az, hogy mi lesz például akkor, hogyha a most felsorolt és megyei jogúvá nyilvánított városoknak a lélekszáma csökken valamilyen oknál fogva, és alámegy - mondjuk - az 50 000 alá. És tisztázatlan az a kérdés, hogyha mondjuk - és ez a bizottsági vitában tegnap szintén példaként felmerült - Érd város esetében, amely 47500 lakossal rendelkezik pillanatnyilag, három hónap múlva jön Érdrõl egy kérelem, hogy nyilvánítsa az Országgyûlés Érdet megyei jogú várossá. Én éltem Érden, ismerem valamennyire azt a települést, néhányan közülünk talán nálam jobban ismerik. Nem hiszem, hogy Érd megfelelne azoknak a pillanatnyilag nem létezõ kritériumoknak, amelyek alapján az Országgyûlés ebben a kérdésben dönteni tud. Mi a kérdés? Tehát a kérdés véleményem szerint az, hogy egy kritérium legyen és az az 50 000 lakos, vagy pedig legyenek más kritériumok, és akkor ezeket a kritériumokat meg kell határoznunk, mert különben nem tudjuk összehasonlítani, nem tudjuk összevetni a városokat! Amennyiben az elsõnél maradunk, akkor az Érd-példa, azt hiszem, evidensen bizonyítja, hogy az nem elegendõ a számunkra. Ha a másodikat nézzük, és azt mondjuk, hogy szükséges egy kiépült intézményi hálózati kör, akkor valamilyen támpontot találhatunk a határozati javaslatban a kiegészítõ, mellékleti részben, amelyet a belügyminiszter úr igen elõzékenyen, a tegnapi bizottsági vita nyomán kiegészített, és ezt itt szeretném megköszönni neki. De azért engedjék meg, hogy megjegyezzem, ez a városonként mintegy féloldalnyi, a mellékletben szereplõ anyag, nem hiszem, hogy igazán alkalmas lenne arra, hogy mi a kérdésben dönthessünk. Fõleg akkor nem, ha például ilyen mondatokat találunk benne, a már sokat emlegetett Sopron esetében például, amely azt mondja, hogy "Rendelkezik mindazokkal a szellemi és tárgyi feltételekkel, amelyek alapul szolgálnak a város és környezete lakossága különbözõ igényeinek színvonalas ellátásához". Hát kérem szépen, én elhiszem, miért ne hinném el, hogy ez így van, de hát elég messze van Mecseknádasd és Sopron, ezt én tapasztalni nem tapasztaltam, és úgy gondolom, ha nekem ebben a kérdésben döntenem kellene, akkor ezt valakinek itt a számomra bizonyítania kellene, hogy ez tényleg így van, és nem egy általánosan odavetett mondat esetében. Nem azért ragadtam ki Sopront, mert valami gondom van Sopronnal kapcsolatban. Ugyanilyen megfogalmazásokat találunk a felsorolt húsz város jellemzõinek többségében, sõt, képviselõtársaim, mikor megtudták, hogy hozzá kívánok szólni, felhívták a figyelmemet, hogy történeti pontatlanságok vannak például Békéscsaba, Szombathely esetében és nyilván egy csomó más esetben is az elõterjesztésben. Én úgy gondolom, hogy mindezeket figyelembe véve és a bizottsági javaslatot is respektálva, amelyet a bizottságunk titkára már említett, a jövõben jó lenne elkerülni, hogy ilyen semmitmondó indoklások, illetve semmitmondó elõterjesztések az Országgyûlés munkáját hátráltassák. És ezt mondom annak tudatában, hogy mi ezt az elõterjesztést, ha jól tudom, pénteken vagy szombaton kaptuk meg; tegnap éjszaka a bizottságunk összeült, és megtárgyalta, megvitatta. S azt is tudom, hogy ezt a megyei jogúvá nyilvánítást az Országgyûlésnek november 30-ig el kell végeznie. Tehát tudom, hogy ha mi most azt mondjuk, hogy álljunk meg, és gondoljuk végig ezt az ügyet, akkor nem tudjuk tartani az Országgyûlés határidejét. Tudom, hogy gondot okoz a megyei közgyûlések felállítása, és sok minden más gondot okoz, de szeretném, ha a jövõben ilyen esetek nem fordulnának elõ! Ha megengedik, néhány szóra még tisztelt türelmüket kérném a módosító javaslatom indoklására is, miután valószínûleg részletes vitára ebben a kérdésben nem kerül sor, mivel határozati javaslatról van szó. A módosító javaslatom lényege az, hogy a határozati javaslat 3. pontját az Országgyûlés hagyja el. A módosító javaslatom írásos indoklása Önök elõtt fekszik, a lényeget a bizottsági elõterjesztés ismertette. A határozati javaslat egyáltalán teljesen megfoghatatlan, értelmetlen feladatokat ró a megyei jogú városokra, ellenõrizhetetlen és nyomon követhetetlen feladatokat, de hát ez lenne a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy ez a 3. pont alkotmánysértõ. Ugyanis az Alkotmány kimondja, hogy az önkormányzatok számára törvényekkel adhat utasítást az Országgyûlés s nem pedig határozati javaslatokkal. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a bal oldalon.)