DR. SÓVÁGÓ LÁSZLÓ az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyûlés önkormányzati bizottsága tegnap, a plenáris ülést követõen megtárgyalta az egyes városok megyei várossá nyilvánításáról szóló határozati javaslattervezetet. A bizottság véleményérõl az alábbiakban kívánom tájékoztatni Önöket. Mi a megyei jogú várossá nyilvánítás feltétele? Ez volt az az elsõ kérdés, amelyrõl a bizottságban vita folyt. Az önkormányzati törvény 61. § (1) bekezdése szerint az Országgyûlés a képviselõ-testület kérelmére az 50 000-nél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. Kötelezõ-e az Országgyûlésnek - ha 50 000 lakost eléri az adott város - megyei jogú várossá nyilvánítani? Ebben a kérdésben maga a törvény nem ad eligazítást. Oly módon foglal állást, hogy lehetõvé teszi, hogy ha 50000-nél nagyobb lakosságszámú az adott város, akkor az megyei jogú város lehessen. Melyek ezek a feltételek? Ennek kérdésében is hosszas vita bontakozott ki az önkormányzati bizottság ülésén, s erre vonatkozóan maga a törvény nem ad részletes meghatározást. Említést tesz viszont errõl a törvény indokolása, amikor a következõket mondja: "az 50000-nél több lakosú város megyei jogú várossá nyilvánítása esetén egyrészt települési önkormányzat, másrészt a saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladatokat és hatásköröket. Erre kiépült intézményi szolgáltató szervezete, valóságos funkciója alkalmassá teszi". Látható tehát, hogy az 50 000 lélekszámon túl az is szükséges a megyei jogú várossá nyilvánításhoz, hogy erre az adott város intézményi szolgáltató rendszere alapot szolgáltasson. Többen felvetették a bizottsági vita során, hogy a jövõben egységesebb álláspontot lenne szükséges kialakítani: célszerû lenne megvizsgálni - valamilyen jogi szabályozás formájába önteni ezt -, hogy mely kritériumai vanak egy adott város megyei jogú várossá nyilvánításának. Ez azonban a jövõ útja lehetne, az adott jogszabályi rendelkezésbõl kell ma kiindulni. Mit is vizsgált ennek megfelelõen a bizottság? A bizottság vizsgálata elsõsorban arra terjedt ki, hogy az adott város lélekszáma meghaladja az 50 000-et. Ugyanakkor a bizottság tényként fogadta el a Belügyminisztérium azon megjegyzését, amely szerint az adott városok szolgáltató hálózata alkalmassá teszi õket a megyei jogú városi szerep ellátására. Az utóbbit azonban tényként fogadta el, ennek valóságos meglétét nem vizsgálta, a Belügyminisztérium adatszolgáltatására hivatkozott. Egyetlen módosító javaslat található elõttem, amelyet Wekler Ferenc, a bizottság elnöke terjesztett elõ. Ebben a kérdésben is állást foglalt bizottságunk. A bizottság többségi szavazással úgy döntött, hogy szükséges a határozattervezet 3. pontja, mely szerint a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok közötti feladatkörök rendezésérõl, illetve együttmûködésérõl az érintett önkormányzatok állapodjanak meg. A kisebbségi vélemény - így az elõterjesztõ véleménye is - az volt, hogy ennek határozattervezetbe foglalása szükségtelen, mert következik az önkormányzati törvény egyéb rendelkezéseibõl. Végezetül arról szeretném önöket tájékoztatni, hogy a bizottság a felsorolt városok megyei jogú várossá nyilvánításával egyetért. Köszönöm. (Taps.)