DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggõ kiegészítõ és átmeneti szabályokról szóló jogszabály XII. szakasza értelmében az 1990. november hó 15-ig benyújtott megyei jogú várossá nyilvánítási kérelmekrõl Önöknek, az Országgyûlésnek november 30-ig meg kell hozni döntésüket. Ez indokolta, hogy kértük a sürgõsséget. A megyei jogú várossá nyilvánítás céljából 21 város önkormányzatának képviselõ-testülete nyújtotta be a jogszabályban írtaknak megfelelõen - egy kivételével - kérelmét, vállalva a törvényben elõírt azon kötelezettségét, hogy saját területén ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket. E városok közül - mint ahogy az imént erre érintõleg hivatkoztam - 20 megfelel a jogszabályi követelményeknek. Egyetlen kérelmet benyújtott város, Esztergom népessége nem éri el a 30 ezer fõt sem, tehát nem felel meg a népességszámban elõírt feltételeknek, amit egyébként a magam részérõl is - lévén ez nagyon hangulatos és szép város - nagyon sajnálok. Az egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló, az Országgyûlés elé beterjesztett jelen határozati javaslat, amely nem szorul általános és részletes vitára, mert határozati javaslat, az önkormányzati törvény 61. szakaszának gyakorlati megvalósulását jelenti, nevezetesen a megyei jogú város települési önkormányzat, amelynek területén - persze megfelelõ eltérésekkel - a saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú várossá nyilvánítások sora is - amennyiben a javaslattal az Országgyûlés, Önök egyetértenek - részét képezi annak a folyamatnak, amely a települések nagysága, fejlettsége és sajátossága figyelembevételével megadja a lehetõséget az önkormányzatiság, a települési önállóság minél nagyobb fokú érvényesüléséhez, kiteljesüléséhez. Az önkormányzati rendszer fontos jellemzõje, hogy a jogosítványok minden önkormányzatot egyenlõen illetnek meg, a feladat- és hatáskörök viszont eltérõek lehetnek. E jogosítványoknál fontos azt hangsúlyozni, hogy a megyei jogú városi státusz kettõs szereppel bír. Erre az önkormányzati törvény több helyütt is utal. E városok részben települési önkormányzatok, ezért el kell látniuk az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, másrészben a megyei jogú státusz révén többletfeladataik vannak, mert megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is ellátnak. Ezen túlmenõen a megyei jogú városok önkormányzatának nemcsak a helyi lakosság ellátása érdekében kell többletfeladatokat vállalnia, hanem a térségben betöltött szerepük is sok kötelezettséggel jár. Tisztelt Országgyûlés! Az elõzõekbõl következõen a megyei jogú városok megalakulásakor igen fontos, mily módon állapodnak meg a megyei önkormányzattal a különbözõ funkciók, az ehhez kapcsolódó ellátó és szolgáltató intézmények vállalásában, megosztásában. Mind a megyei, mind a megyei jogú városi önkormányzatoknak szem elõtt kell tartaniuk azt, hogy a megye, illetve a régió lakosságát úgy, mint eddig - de most már munkamegosztásban - kell ellátniuk. Erre a törvény egyébként is kötelezi õket, figyelembe véve a már kiépült intézményi és szervezeti rendszereket. Nagyon fontos ügyelni arra továbbá, nehogy olyan szemlélet érvényesüljön, miszerint az én házam az én váram, és a megyei jogú város önkormányzata esetleg csak a saját lakosságával törõdve a környezõ településeket ellátatlanul hagyja. A helyi adottságok lényegesen befolyásolják a megyei önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat közötti ésszerû munkamegosztást, együttmûködést. E sajátosságok határozhatják meg azt, hogy mely funkciókat kell megosztani, vagy párhuzamosan fenntartani, esetleg kitelepíteni vagy máshová telepíteni. Ezzel kapcsolaban is utalni kell arra, hogy a törvény széles körû lehetõséget ad az önkormányzatok számára ahhoz, hogy feladataik ellátása érdekében szabadon társulhassanak. Ez a jog a települési és megyei önkormányzatokat egyaránt megilleti. Fontos átgondolni a megyei jogú városok önkormányzatának a felsõfokú ellátást biztosító térségi szerepkörét is, ebbõl adódóan azt, hogy mily módon lehet elõsegíteni a nem városi, illetve a nem megyei fenntartású speciális felsõfokú, regionális intézmények mûködési feltételeit. Nagyon sok példát lehetne erre hozni. A megyei jogú városi státusz - mint említettem - jelentõs többlet- feladatköröket jelent, s ez megfelelõ mértékû önkormányzati bevételek meglétét tételezi fel. A megyei jogú városok feladatkörébõl, funkcióiból és ezzel kapcsolatos intézményeinek finanszírozása szempontjából tehát meghatározó jelentõsége van az önkormányzatok gazdálkodásának. Lényeges azonban ezzel összefüggésben egyértelmûen kijelenteni - és erre a törvény is utal -, hogy a megyei jogú város a megyei önkormányzattól, illetve az állami költségvetésbõl átengedett bevételi támogatáson túl nem igényelhet más kiegészítõ állami vagy megyei támogatást. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a megyei jogú város nem utasíthatja el az átvállalt, általa mûködtetett, közszolgáltatás iránt nem a városban, hanem a térségben jelentkezõ igények kielégítését sem. A megyei jogú városoknak ezért fokozott figyelmet kell fordítania arra, hogy az eddigi társadalmi, gazdasági, illetve szervezõ, ellátó szerepüket úgy kell betölteniök, hogy a jövõben is biztosított legyen ne csak a helyi lakosok, hanem a szûkebb és tágabb környezetében élõ állampolgárok kiegyensúlyozott ellátása. Mindebbõl az is következik, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítás nem jár külön elõnnyel az állami támogatásokat illetõen sem. Ez esetben is érvényesül azonban a normatív támogatások azon alapelve, hogy ahol a feladat és az intézmény van, az önkormányzat ott kapja a támogatást is. Így tehát pusztán az új jogállás a megyei jogú városok számára többlettámogatást nem jelenthet. Tisztelt Ház! Erre figyelemmel kérem, hogy a beterjesztett határozati javaslat indokolásának figyelembevételével - amelyet ki fogok még négy település (remélem és vélem, majdani megyei önkormányzat) vonatkozásában egészíteni - elfogadni szíveskedjenek; nevezetesen: Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Gyõr, Hódmezõvásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg városokat szíveskedjenek megyei jogú várossá nyilvánítani. Kérem engedjék meg, hogy néhány település vonatkozásában - majdani megyei jogú városi önkormányzat vonatkozásában - a bizottsági viták és elnök úrék jóvoltából kiegészíthessem az imént elmondottakat. Azokra a településekre gondolok, amelyek ilyen, vagy hasonló jellegû státuszt nem értek el ez ideig, illetve az önkormányzati bizottsági vita során fenntartásai voltak a bizottságoknak. Dunaújváros. Rendkívül hosszú a város története; amit egykor még Dunapentelének hívtak. A város kommunális infrastruktúrája teljes körûen kiépített, képes a lakosság és a környék ellátására. Egészségügyi létesítményei közül megemlítendõ az ezerágyas kórház és a korszerû rendelõintézet. Ez az átlagnál magasabb szintû ellátást biztosít; és kapacitásának mintegy egytized részével körzeti feladatokat lát el. Szociális intézményrendszere, intézményhálózata sokrétû - szociális otthon, hajléktalanok szállása, értelmi fogyatékosok napközi otthona stb. -, kiépített. A város középiskoláiba - ugye, a lélekszámot tudjuk: 59 ezer fõ - 5300 diák jár, akik közül 1500 a bejáró. A városban mûködik a Nehézipari Mûszaki Egyetem Kohászati és Fémipari Fõiskolai kara több mint hétszáz hallgatóval. Speciális oktatási létesítmény a zeneiskola stb. Ezekkel az intézményekkel, amelyeket tovább lehetne még sorolni, de azt hiszem, szükségtelen, mert nem akarok a türelmükkel visszaélni, a megyei feladat- és hatásköröket, ha nem is tudja teljes egészében ellátni - hiszen ez nem is feladata, lévén még más ilyen funkciójú város a megyében -, de azért el tudja látni, azokból nagyon sokat át tud vállalni; magyarul: tehermentesíteni tudja a megye keleti felében a megyeszékhelyet. Hódmezõvásárhely. A históriája szintén visszavezet a tizenharmadik- tizennegyedik századig. Ezt kiváltképp az ottani képviselõk nagyon jól tudják. Intézményi hálózata az, ami meghatározó megint ebbõl a szempontból; az ötszázágyas kórház, a több mint százágyas rehabilitációs intézet - mindkettõ betegeinek, illetve ellátottjainak több mint egytizede városkörnyéki lakos. A városban hat középiskola, gimnázium, négy szakközépiskola és szakmunkásképzõ dolgozik. A 3600 diák közül - hangsúlyozom ismét - ezer a bejáró, és ezen túl 600 diákkollégiumban nyert elhelyezést. A debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Fõiskolai Kara e városban - a majdani megyei jogú városban - mûködik. Állatkórházzal is rendelkezik. A-kategóriás könytár, mûvelõdési központ, múzeum, zeneiskola stb. is van a városban, tehát a szellemi infrastruktúra is kiépített. Úgy véljük, és ez a Belügyminisztérium álláspontja, hogy eleget tud tenni a megyei szintû kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásának. Kulturális vonzáskörzete pedig az átlagost jóval meghaladja. Nagykanizsa. A törvényi feltételeknek - 50 ezer fõ - szintén megfelel. Klasszikusan szép dunántúli település. A története is erre mutat. Már a Kiegyezés után rendezett tanácsú város volt. A hasonló nagyságrendû városokhoz képest kiemelkedõen jó infrastruktúrával rendelkezik, víz- és gázellátása százszázalékos, a lakások kétharmad része csatornázott. Az elvezetett szennyvizek közel hetven százaléka biológiailag is tisztított. A fentiek alapján - nem akarom részletezni; hat középiskola stb., stb. - alkalmas megyei jogú központnak. Sopronról már annak idején is több vita volt. Én azt hiszem, hogy a leghûségesebb városról részletesebben beszélni teljesen felesleges. Egyetem, fõiskolai infrastruktúra; Nyugat-Európa, Ausztria kapuja; a felsõoktatási intézmények vonzásköre, kulturális jelentõsége. Ipara a közeljövõben a vámszabadterületi elképzelésekkel kapcsolatban még inkább ki fog épülni. Azt hiszem, elég indok van, ami alátámasztja az elõterjesztésünket. Köszönöm a hosszú ideig tartó elõadást. Elnök Úr, ennek az oka az volt - ahogy erre már céloztam -, hogy nem volt meggyõzõ az expozé, illetve az elõterjesztésünk eme négy település vonatkozásában, és ezért megkaptuk a jogot és lehetõséget arra, hogy most egészítsük ki. Ezért a figyelmüket köszönöm. És elnézést!