HODOSÁN RÓZA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés. A 755-ös számon benyújtott törvényjavaslathoz szeretnék néhány általános megjegyzést fûzni. Alapvetõen azzal kezdeném, hogy a köztársasági megbízott jogintézményét kényszermegoldásnak tartjuk, az önkormányzati törvény megalkotása során megszületett kompromisszum eredményének. A szabad demokraták a törvényességi ellenõrzésre a közigazgatási bíróság bevezetését tartották volna célszerûnek. Kompromisszumként fogadtuk el a Kormánytól független intézmény bevezetését. Az önkormányzati törvény kerettörvény, és az abban foglaltak jó része további törvényhozási eljárást igényel. Ez a mostani javaslat egyrészt ugyancsak keret jellegû, vázlatos, egyes kérdésekben további bizonytalanságokat szül, másokat pedig nem szüntet meg. Határozatlan jogfogalmakkal él, és több kérdésben igen kiterjesztõen értelmezi az önkormányzati törvény rendelkezéseit. A javaslat ráadásul csupán egyes feladatokról ígér szabályozást. Ez azt jelenti-e, hogy itt a feladatai közül bizonyos területeket kivettek, és ezután még várható újabb törvény, vagy az itt nem érintettekre már nem születik más jogszabály? Célszerûbb lett volna, ha a javaslat elõkészítõi az önkormányzati törvényt alapul véve azt vizsgálják meg, hogy az hol, milyen módon érinti a köztársasági megbízott feladatait, szerepét, jogállását, kapcsolatait az önkormányzatokkal, közigazgatási szervekkel stb., és ehhez képest, ezek figyelembevételével fogalmazzák meg a javaslatot. Itt nemcsak az önkormányzati törvény 98., 99. és 100. paragrafusaira gondolok, hanem például a körjegyzõség létrehozására, a hatósági igazgatási társulásra, a dekoncentrált szervekkel kapcsolatos összehangoló tevékenységét érintõ feladatok vizsgálatára. Ez persze nem jelenti azt, hogy az önkormányzati törvény minden mondatát tovább kellene bontani, csupán azt, hogy ennek kellett volna a kiindulóalapnak lenni, és azt a garanciát fenntartani, hogy az önkormányzatok számára egyszer már megállapított jogok semmiképpen se csorbulhassanak, például egy kiterjesztõ értelmezés eredményeképp. Néhány konkrétumot is felhoznék elõzõ állításaim igazolására. Például: e javaslat külön jogszabályban kívánja a köztársasági megbízott képesítési elõírásait megszabni vagy azt, hogy mire nem terjed ki törvényességi ellenõrzési jogköre, miért nem e törvényben, hiszen ez róluk szól. A javaslatból nem világos, hogy a köztársasági megbízott mennyire politikai tisztséget vagy inkább államigazgatási tisztséget visel. Az önkormányzati törvénybõl egyértelmûen adódik, hogy ez egy államigazgatási tisztség és nem politikai. Ellátja az önkormányzatok törvényességi ellenõrzését, nincs mérlegelési lehetõsége, csak összeveti az adott jogszabályt az önkormányzatok rendelkezéseivel. A további feladatai is egyértelmûen államigazgatási feladatok. Ehhez képest nem értem, hogyan fog közremûködni a Belügyminisztérium önkormányzatokkal kapcsolatos feladatainak ellátásában, a közigazgatás korszerûsítésében, személyzetpolitikával kapcsolatos feladatainak ellátásában. A javalat e része midnenképpen úgy értelmezhetõ, hogy a köztársasági megbízottnak igen nagy beleszólási lehetõsége adódik az önkormányzatok életébe. Az önkormányzati törvény megalkotásánál igen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a politikai és az államigazgatási feladatok szétváljanak. E javaslatban újra megfigyelhetõ az a törekvés, mely szerint a Belügyminisztérium a köztársasági megbízott feladatainak megállapításánál igyekszik kormányzati befolyását erõsíteni. Miért van vajon arra szükség, hogy az állami költségvetés a Belügyminisztérium költségvetése részeként biztosítsa a mûködéshez szükséges feltételeket? A fent említett kormányzati törekvés figyelhetõ meg abban is, hogy több esetben kiterjesztõen értelmezi az önkormányzati törvényt, néhány esetben nyíltan ellentmond annak. Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint a köztársasági megbízott nevezi ki a hivatal dolgozóit, megállapítja a hivatal belsõ szervezetét és mûködésének szabályait. Eszerint hogyan lehetséges, hogy a hivatalvezetõ kinevezéséhez a belügyminiszter egyetértése szükséges? Ha a köztársasági megbízott hozza létre saját hivatalát, e javaslat miért írja elõ kötelezõen a megyei hivatalok létrehozását? Ez ellentmond annak az önkormányzati törvényben rögzített elképzelésnek, miszerint ez az új intézmény független szervezeti felépítésben mûködjön a megyéktõl. A köztársasági megbízott saját hatáskörében mérlegelni tudja, hogy hol van szükség új hivatalok létrehozására a lakosság érdekének megfelelõen. Ezen túl arra szeretném felhívni képviselõtársaim figyelmét, hogy a megyei hivatalok kiépítésének igen súlyos költségvetési kihatásai lesznek. A minisztériumok dekoncentrált megyei hivatalainak kiépítése, a jelenlegi megyei hivatalok mûködése újabb bürokrácianövekedést jelentenek, melynek jelenleg felbecsülhetetlen kihatásai lesznek. Végezetül azt szeretném elmondani, hogy módosító indítványokat nyújtottunk be a javaslathoz olyan értelemben, hogy javaslatainkkal megszüntethetõ lenne az önkormányzati törvény kiterjesztõ értelmezése, valamint az azzal való ellentmondás feloldható lenne. Kérem képviselõtársaimat, támogassák. (Taps.)