DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar közigazgatás merõben új közjogi intézménye az Országgyûlés által kijelölt régiókban mûködõ köztársasági megbízott. Az önkormányzati törvény hívta életre, alapvetõen az önkormányzatok törvényessége ellenõrzése céljából. A köztársasági megbízott jogállásához és a hivatali intézményhálózat kiépítéséhez szükséges jogszabályi feltételek meghatározása az önkormányzati választások lezárása után sürgetõ törvényalkotási feladatot jelent, csakúgy mint feladat- és hatáskörének részletes kimunkálása. Ez utóbbi az önkormányzati, illetõleg az önkormányzatok szervei által ellátandó államigazgatási feladatok és hatáskörök megállapításának függvénye. Az erre irányuló jogalkotási feladatok lezárulása még ez év végére várható. Az önkormányzati törvény szabályaiból egyértelmû, hogy a köztársasági megbízott funkciója döntõen közigazgatási, szakmai feladatok ellátására irányul. A korábban már említett törvényességi ellenõrzés mellett közigazgatási hatósági jogkört gyakorol, ellát egyéb államigazgatási feladatokat, és jelentõs összehangoló szerepe van az államigazgatási szervek tevékenységében. Ugyanakkor és emellett a köztársasági megbízott bizonyos mértékig az új közigazgatás politikai szereplõje, hiszen hivatalát a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnöktõl nyeri el. Kinevezése pedig a köztársasági elnök megbízatásának idõtartamára szól. A tisztelt Ház elõtt fekvõ törvényjavaslatban ezt a kettõs arculatot kifejezõ rendelkezést kívántuk megfogalmazni. Munkánkat megkönnyítette, hogy az önkormányzati törvény a köztársasági megbízott számára címzetes államtitkári rangot biztosít. Ezzel értelemszerûen elhelyezi õt az állami vezetõk, közelebbrõl az államtitkárok körébe. Megilletik tehát mindazok a jogosultságok, amelyeket külön jogszabályok az államtitkárok számára biztosítanak. Emiatt szükségtelen velük kapcsolatban például a munka díjazását, az állami vezetõket megilletõ kedvezményeket, szabályokat megállapítani. Elégséges e vonatkozásban csak a különös, a funkció sajátosságaiból adódó rendelkezések megalkotása. Tisztelt Ház! Engedjék meg, kérem, hogy a továbbiakban ezekre a speciális rendelkezésekre irányítsam a figyelmüket! Eltérõ szabályozást igényel az összeférhetetlenség és a munkaviszony megszûnése. Természetesen törvényi szinten szükséges kimondani, hogy a köztársasági megbízott tisztséggel, az államtitkárokon megállapítottokon túl, összeférhetetlen mind az országgyûlési, mind a helyi önkormányzati képviselõi mandátum. Ennek szabályozása azért indokolt, mert a köztársasági megbízott nem saját hivatalának mint államigazgatási szervnek a dolgozója. Erre már hivatkoztam az imént tartalmilag. Így az országgyûlési képviselõkkel kapcsolatos, alkotmányban rögzített összeférhetetlenségi ok reá nem alkalmazható. Ugyanakkor az államhatalmi ágak szétválasztásának követelménye feltétlenül indokolttá teszi az ilyen tartalmú összeférhetetlenség kimondását. A másik oldalról: az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényességi ellenõrzési feladatkör a helyi önkormányzati képviselõi megbízatással nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen. A köztársasági megbízott kinevezése - amint az Önök által minden bizonnyal nagyon jól ismert - a köztársasági elnök megbízatásának idõtartamára szól. Az önkormányzati törvény rendelkezése azonban nem az Alkotmányban meghatározott ötéves idõtartamot, hanem a köztársasági elnök megbízatásának idõtartamát jelöli meg. Ebbõl adódik, hogy a köztársasági megbízott hivatali ideje az õt kinevezõ köztársasági elnök megbízatásához igazodik. Emiatt speciális munkaviszonyt megszüntetõ okot jelent, majd ha önök elfogadják ezt a törvényjavaslatot, a köztársasági elnök megbízatásának megszûnése. A köztársasági megbízottat feladatai ellátásában hivatala segíti. A több megyére kiterjedõ igazgatási tevékenység gyors és eredményes ellátása szükségessé teszi, hogy megyénként területi hivatalok jöjjenek létre. A hivatal igazgatási, jogi, szakmai döntéselõkészítõ feladatokat ellátó, állami költségvetésbõl gazdálkodó szervezet. Mûködési költségeit az állami költségvetés biztosítja a Belügyminisztérium költségvetésének a körén belül. A hivatal mûködésének folymatossága, törvényessége, szakszerûségének biztosítása megkívánja a mobil irányító elem és a stabil állandó szakmai struktúra megfelelõ elkülönítését. Ez oly módon lehetséges, ha a hivatal szakmai vezetését ellátó hivatalvezetõ kinevezése határozatlan idõre történik, és ebbõl következik, ha a kinevezési, elmozdítási, illetõleg a fegyelmi jogkört nem a köztársasági megbízott, hanem tõle független szerv gyakorolja vagy gyakorolhatná. Erre azonban az önkormányzati törvény nem ad módot, mivel a hivatal dolgozóit, így a hivatal vezetõjét is a köztársasági megbízott nevezi ki. Törvényes lehetõség biztosítható azonban a hivatalvezetõ kinevezéséhez, vele szemben a fegyelmi eljárás megindításához, illetõleg a felmentéséhez kapcsolódó elõzetes egyetértési jog megállapításához. Ezt a jogosítványt a törvényjavaslat az önkormányzati törvény 96. szakaszára figyelemmel a belügyminiszterhez telepíti. Ennek oka az, hogy a kormány felhatalmazása alapján a belügyminiszter irányítja a köztársasági megbízottak tevékenységét. A köztársasági megbízott feladat- és hatásköre a köztársasági megbízott személyéhez kapcsolódik. Az önkormányzati törvény sem a hatáskörök átruházhatóságáról, sem helyettesítésérõl nem rendelkezik. Ez különösen az államigazgatási feladatok ellátása tekintetében számos gyakorlati probléma forrása lehet. A köztársasági megbízott megbízatásának megszûnése vagy bármely okból bekövetkezõ akadályoztatása esetén az államigazgatási feladatok folyamatos végrehajtását biztosítani kell és szükséges. Célszerû ezért ezt törvényben kimondani, hogy a köztársasági megbízottat feladatai ellátásában a hivatalvezetõ helyettesíti. Az önkormányzati törvény a köztársasági megbízott feladatai között kiemelt hangsúlyt helyez az önkormányzatok törvényességi ellenõrzésére. Annak érdekében, hogy a törvényességi ellenõrzés a jogpolitika céljai által kijelölt keretek között érvényesülhessen, egyértelmûen meg kell határozni rendeltetését és a törvényességi ellenõrzés alól kivett területeket. Ki kell mondani, hogy a törvényességi ellenõrzés elsõdleges célja a szervezet és mûködés jogszerûségének, valamint az erre vonatkozó belsõ szabályzatokkal való összhangnak a megállapítása. A mûködés eredményeképpen megjelenõ szabályozó és egyéb aktusokra a törvényességi ellenõrzés csak annyiban terjed ki, amennyiben a jogszerûség vizsgálatát jogszabály nem utalja más, speciális eljárás keretébe, illetõleg más szerv hatáskörébe. Jelenleg még az ügyészség, a hosszú távon értelemszerûen is és mindenki által köztudottan az Állami Számvevõszék. A köztársasági megbízottnak aktív szerepet kell vállania az önkormányzati törvény által kijelölt körben persze, a közigazgatás fejlesztésében, korszerû mûködési rendjének kialakításában. E célból jogalapot kell teremteni arra, hogy közremûködhessen a belügyminiszternek az önkormányzatokkal kapcsolatos, a közigazgatás általános fejlesztésével összefüggõ feladatai ellátásában. Ezen túlmenõen biztosítani kell részére azokat a hatásköröket, amelyek koordinatív szerepkörének ellátásához nélkülözhetetlenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat véleményezési jogkört állapít meg a centrális irányítású államigazgatási szervek mûködési területének kijelölésével, illetõleg vezetõinek kinevezésével kapcsolatban. Tisztelt Országgyûlés! A köztársasági megbízottak kinevezése és intézményi rendszerének mûködése az önkormányzatok törvényes mûködésének egyik fontos törvényi garanciája. Emiatt a köztársasági megbízott jogállásának szabályozása és hivatali szervezetének kialakítása az önkormányzati szervek kiépülésével párhuzamosan megoldásra váró és égetõen sürgõs feladat. Mindezekre is figyelemmel kérem önöket, kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és a már beérkezett módosító indítványokat is figyelembe véve, azt fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)