DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyûlés! Két kérdéshez kívánok hozzászólni, az egyik a most említett bontóperi illeték kérdése, a másik pedig a személyes költségmentesség körének tárgya. Nem tudok egyetérteni azzal az érveléssel és gondolatmenettel, amelyet az imént is hallottunk a bontóperi illetékek kapcsán. Néhány momentumról ugyanis nem szabad elfeledkeznünk. Az egyik az az, hogy a polgári perrendtartás ismeri a személyes költségmentesség esetét, tehát van arra törvény és rendelkezés, ha valakinek a jövedelmi és vagyoni viszonyai nem teszik lehetõvé az illeték megelõlegezését, akkor a bíróságtól teljes személyes költségmentességet kérhet, és mentesíteni fogják az illeték lerovásától. Az az érv tehát, hogy ilyen teher elé állítással tartanánk fel házasságokat ezzel a törvényjavaslattal, elesik, de egy következõ szempont, amelyre még figyelemmel kell lennünk, hogy azon körben is, ahol az illeték megelõlegezése nem jelent terhet, a törvény méltányosan rendezi az illeték végleges viselésének a kérdését. Ugyanis úgy rendelkezik, hogy az illetéket a perköltségviselés keretében annak a félnek kell viselnie bontóper esetében, amelyik fél magatartása a házasság megromlására vezetett, illetõleg - hogy pontos legyen a törvény szövegét idézve - "A bíróság az összes körülmény mérlegelésével állapítja meg a perköltség viselését, és ebben alapvetõen a házasság megromlásában való közrehatást mérlegeli". Azt kell tehát mondanom, hogy egyrészt a teljes személyes költségmentesség intézményével az az érv esik el, hogy a megromlott házasságoknál, nehéz anyagi helyzetben levõ felek nem tudnák leróni az illetéket, másrészt pedig az a szempont is érvényesül, hogy az illeték összege ne sújtson méltánytalanul senkit sem. A másik kérdés, amelyhez hozzá szeretnék szólni, a teljes illetékmentesség kérdése, nevezetesen a törvényjavaslat V. szakasza. E körben felszólalásra az indított, hogy Eörsi Mátyás képviselõtársunk a jogi bizottság ülésén módosító javaslatot terjesztett elõ annak érdekében - ez alternatív és többirányú javaslat volt, de egyik lényeges variációként kezdeményezte -, hogy a törvény V. szakasza (1) bekezdésének d-tõl g pontjáig terjedõ részei töröltessenek, vagyis az itt foglalt kivételek, az itt biztosított teljes személyes illetékmentességek ne kerüljenek biztosításra. Ezek körében érintettek lennének a társadalmi szervezetek, egyházak, egyházi szövetségek, egyházi intézmények, az alapítványok és vízgazdálkodási társulatok. A bizottsági ülésen az egyes szerveket illetõen részletes vita alakult ki, én ezek közül a szervek közül az egyházak, egyházi szövetségek és egyházi intézmények teljes személyes illetékmentessége érdekében szeretnék néhány gondolatot mondani, nevezetesen utalni arra, hogy az egyházak szakrális tevékenységükön túlmenõen igen jelentõs mértékben közhasznú jellegû tevékenységet fejtenek ki. Ismeretes e körben az oktatás, az egészségügyi tevékenység, a szociális intézmények mûködtetése és a karitatív tevékenységek különbözõ formái. Az egyházak részérõl az illetékkötelezettséget eredményezõ eljárások, azok a jogi tények, amelyek illetékkötelezettséget vonnak maguk után - visszterhes jogügyletek, egyházi szervezetek vagy egyházak javára történõ végintézkedések - általánosságban és túlnyomórészt ehhez a közhasznú tevékenységhez kapcsolódnak, ennek a támogatására szolgálnak, s ennek a keretében érvényesülnek. Közismert az is, hogy általában az egyházak anyagi gondokkal küzdenek, tehát én úgy vélem, hogy a közhasznú tevékenységre tekintettel indokolatlan lenne az egyházak személyes illetékmentességére irányuló kormányjavaslatot elvetni. Szabadjon még egy másik szempontra is utalni. Mint volt gyakorló ügyvéd tapasztaltam a Kádár-korszakban, hogy ugyan írott jogszabályi rendelkezés nem volt rá, mégis olyan gyakorlatot alakítottak ki az illetékhivatalok gyakorlatilag erre a gondolatmenetre tekintettel, amelyet az imént elõadtam, hogy illetékmentességet biztosítottak az egyházaknak. Nagyon szerencsétlennek találnám, ha mi most a jogalkotás terén szûkmarkúbbak lennénk az egyházakhoz, mint ahogy a jogi gyakorlat keretében a Kádár-korszak viselkedett az adott idõszakban. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)