DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A polgári perrendtartás ll. §-a sorolja fel tételesen azokat az ügyeket, amelyekben a népi ülnökök nélkül járnak el a bíróságok. Megítélésem szerint ebben az ügycsoportban kellene felsorolni az ún. státuszpereket, elsõsorban a házasság felbontásával kapcsolatos pereket. Ezek az ügyek, ahol az emberek legbelsõbb magántitkaikat kénytelenek a bíróság elé tárni, miután a népi ülnökök részvételével ez nagyobb publicitást kap, a népi ülnökök ezekben az ügyekben ritkán tudnak állást foglalni, társadalmilag egy olyan nemkívánatos jelenséggel állunk szemben, hogy az emberek legbensõbb magánügyei, melyek sokszor megaláztatásokkal járnak, mégiscsak nyilvánosságra kerülnek. Ugyanez mondható el az ún. státuszperek közül az apaság bírói megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti ügyekben is. Úgy ítélem meg - ezzel kapcsolatban módosító indítványt kívánok elõterjeszteni -, hogy a házastársak sokkal õszintébben, sokkal nyíltabban tárnák fel a bíróságok elõtt házasságuk válságba jutásának okait, ezzel nem maradnának látens tényezõk azok a - tulajdonképpen a társadalom mélyén fekvõ - okok, amelyek a házasságok felbomlásához vezettek. Amennyiben errõl a bíróságok tudomást szereznek - tudom, hogy ez nem törvényalkalmazási probléma -, vissza tudnak sugározni a társadalomra olyan értelemben, hogy a házasságok megromlásához vezetõ okoknál kvázi elhárító tevékenységet tudnak folytatni. Erre való tekintettel úgy ítélem meg, hogy a státuszpereknek legalább ez a 3 csoportja tartozzon azok közé az ügyek közé, amelyekben népi ülnökök nélkül járnak el a bíróságok. Ezen túlmenõen nem tartom szerencsés elnevezésnek a "népi ülnök" megjelölését. Ezt a szót nagyon sokszor alkalmazták az elmúlt 40 évben, sokszor teljesen érdemtelenül és értelmetlenül, sokkal egészségesebb elnevezésnek tartanám, ha a törvény valamennyi jogszabályhelynél bírósági ülnökökrõl beszélne, nem pedig népi ülnökökrõl, a már több ügy kapcsán kifejtett indokok alapján. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)