DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elõttem szólók után néhány dolog, amit mondok, nyilván ismerõs lesz, de úgy gondolom, hogy néhány alapvetõ tényre felhívom a figyelmet. A társadalombiztosítás 1989. évi költségvetésének értékeléséhez néhány történeti adatra is utalni kell. 1948-tól, a biztosítóintézetek államosításától a társadalombiztosítás nem volt független az ország költségvetésétõl. Ebbõl az következett, hogy bevételeit nem halmozhatta fel, nem hasznosíthatta. Az ország ezeket az összegeket is folyamatosan felélte. Csak hozzávetõlegesen becsülhetõ, hogy a társadalombiztosítási bevételekbõl körülbelül 600 milliárd forint tûnt el a költségvetés feneketlen kútjában. 1988-ban megtörtént az akkor már válságban lévõ ország válságban lévõ költségvetésének és a társadalombiztosításnak a szétválasztása. Tõkét nem képeztek, a tervezett 2 milliárd forintos tartalékalapot nem kapta, hanem megvásárolta a társadalombiztosítás, így a folyó bevételekbõl gazdálkodott. Az 1989. év jelentõs bérkiáramlása és a társadalombiztosítási járulék felemelése az oka annak, hogy a társadalombiztosítás közel 27 milliárdos többletbevételre tett szert. Az a tény, hogy ezt az összeget egyáltalán ismerjük, hogy valahol megtalálható, a költségvetésbõl történt elválasztásnak köszönhetõ. Az, hogy 15 milliárd forintos kötvényekbe fektetve tartósan 15 évre lekötöttek, nem titkolva, hogy ez a költségvetési egyensúly érdekében történt, ez elfogadható, hiszen a kötvények hozadéka a társadalombiztosítási alapot növeli. Nagyobb gondot okoz azonban a többletbevétel többi részének lekötése. 1,3 milliárd forintot adott át a társadalombiztosítás különbözõ jogcímeken a költségvetésnek, melyek visszafizetésérõl a Számvevõszék vizsgálata után kerül csak szó. Ezt az összeget 1991-ben kell a költségvetésnek megtérítenie. A családi pótlák 3 hónapon át történt kifizetése az idén további 15 milliárd forint hitelezését jelenti a költségvetésnek. Ezt 1992-ig kell visszafizetni elõre meg nem állapított ütemezésben. Természetesen ezek a tételek majd az idei év költségvetésének tárgyalásakor fognak megjelenni, de feltétlenül beszélni kell róla. Meg kell állapítani, hogy az elõzõ kormány a költségvetési egyensúly megteremtésekor a könynyebb megoldást választotta. A költségvetés kiadásainak megrázkódtatásokkal járó csökkentése helyett a társadalombiztosítástól felvett hiteleket, vagyis úgy tervezett, hogy majd a következõ évek költségvetésébõl kell ezeket az összegeket visszafizetni. Egy másik rendkívül fontos kérdés a társadalombiztosítási járulék befizetésének elmaradása. Ez ugrásszerûen növekedett az elmúlt években. 1989. végére már 11 milliárd forint felett volt. Abban az évben alig történt lépés a kintlévõségek behajtására. Nem csoda, hiszen a havi 20s kamat mellett a járulék be nem fizetése kedvezményes hitellehetõségnek is számított. A csõdeljárásokról szóló törvényben a járuléktartozás kifizetése a sorban hátul van, ezért a társadalombiztosításnak csõdeljárást indítani sem volt érdeke, hiszen erre a kifizetésre gyakran már nem jutott pénz. Az egészségügyi bizottság kezdeményezésére megemelt késedelmi kamat ellenére a tartozások azóta is növekednek. Képviselõtársaim a Számvevõszék jelentésében megtalálták ezt a táblázatot, jó lenne, ha elmélyülnének benne egy kicsit. Ez már veszélyezteti a társadalombiztosítási alap egyensúlyát. Így feltétlenül intézkedéseket kell tenni. Kezdeményezni fogjuk a felszámolási törvény módosítását, és szorgalmazzuk a társadalombiztosítási önkormányzat mielõbbi felállítását. A Társadalombiztosítási Alap felügyeletét a törvény a Parlamentre bízta, ezért mindannyiunk kötelessége a biztosítottak érdekeinek védelme. Köszönöm. (Taps.)