DR. ARATÓ GÉZA, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyûlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottsága 1990. november 7-én megtárgyalta a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, 565-ös számon beterjesztett törvényjavaslatot, és azt 1 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlja az Országgyûlésnek. A vita során több lényeges észrevétel hangzott el, amelyeket célszerû röviden összefoglalni a plenáris ülés számára is. Az Állami Számvevõszéknek a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletének vizsgálatáról készült jelentésében is olyan figyelemre méltó tények, adatok és javaslatok vannak, amelyek megismerése és megfontolása hasznos lehet a Társadalombiztosítási Alap következõ évi költségvetésének beterjesztésekor és megvitatásakor. A bizottságban a képviselõk egyetértettek abban: helyes és igen fontos lépés volt, hogy a Társadalombiztosítási Alap az 1988. évi XXI. törvénynek megfelelõen 1989. január 1-jétõl elkülönült az állami költségvetéstõl. Arról is rendelkezett a törvény, hogy a társadalombiztosítási ellátások zavartalan folyósítását pénzügyi fedezethiány esetére állami garancia szavatolja. Az Alap gazdálkodási önállóságát az idézett törvény azzal is deklarálta, hogy az ellátási kötelezettségeket meghaladó bevételi többletek nem vonhatók el. Ezeknek a rendelkezéseknek a célja egy olyan finanszírozási és gazdálkodási rendszer megalapozása, amely hosszú távon biztonságot teremt a társadalombiztosítási ellátások értékállóságának. Úgy tûnik, hogy ennek a célnak az elérését számos körülmény akadályozta, illetve akadályozza. Ilyen maga a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott 13/1989-es számú minisztertanácsi rendelet, melyek még az Alap elszámolásával kapcsolatos fogalmakat sem határozzák meg egyértelmûen. A mûködés érdekében a meglévõ szabályozásokhoz kellett igazítani a Társadalombiztosítási Alap elszámolási és számviteli rendjét. Ezért az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság néhány kivételtõl eltekintve a költségvetési szervekre vonatkozó elszámolási rendet alkalmazta. Az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatóság a bevételi többletekkel való gazdálkodással kapcsolatos döntési hatáskört átmeneti feladatának tekintette a társadalombiztosítás önkormányzatának a létrehozásáig. Már 1989- ben a munkáltatók járuléktartozásai meghaladták a 10 milliárd forintot, melyet a Társadalombiztosítási Fõigazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel megfelelõ hatékonysággal kezelni nem tudott és ma sem tud. Ez a kintlévõség napjainkig tovább duzzadt, és mára eléri a 19 milliárd forintot. A járuléktartozások növekedésének hátterében a gazdasági szféra zavarai mellett tudatos szabálysértések is szép számmal akadtak. A gazdálkodó szervek a járuléktartozás növekedésével olcsó hitelhez jutottak, tudniillik a késedelmi pótlék szintje a piaci hitelkamat mértékéhez képest, különösen az elõzõ idõszakban igen alacsony volt, így visszatartó ereje sem lehetett. A gazdálkodó szervezetekkel szemben a rendelkezések a nemzetközi normákkal ellentétben a késedelmi pótlék révén kollektív felelõsségre vonást alkalmaznak. A járulékbefizetés elmulasztásáért tehát a munkavédelmi, egészségvédelmi stb. jogszabályok szankcionálási elõírásával ellentétben a személyes vezetõi felelõsség nem érvényesíthetõ. Az Állami Számvevõszék a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi bevételi többletérõl szóló jelentésében ugyanazokat a kezdeményezéseit fogalmazza meg az Országgyûlés számára, melyeket saját bizottságunk is a Parlament figyelmébe ajánl. Ezek a következõk: 1. A Társadalombiztosítási Alap irányító szervezetének, önkormányzatának létrehozása, mûködésének, hatáskörének törvényben történõ szabályozása. 2. A gazdaság szerkezetének korszerûsítése, a pénzügyi gazdálkodási fegyelem erõsítésére irányuló jogalkotói tevékenység során a Társadalombiztosítási Alap védelmét is szolgáló rendelkezések meghozatala, különös tekintettel a járuléktartozások behajthatóságának a lehetõségeire. Ebben szerettem volna röviden összefoglalni a bizottság álláspontját és az Állami Számvevõszék jelentésének a leglényegesebb pontjait. Jelezni szeretnék Elnök úrnak és a tisztelt Háznak is, úgy tûnik, hogy a mai napon nem tudunk határozatot hozni a törvényjavaslatról, mert Balogh Gábor képviselõtársunk két módosító javaslatot terjesztett be, amit a bizottság még nem tárgyalt, úgy tervezzük, hogy ma este a plenáris ülés után megvitatjuk. Köszönöm szépen. (Taps.)