CSÉFALVAY GYULA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ártörvényre - ahogy áttanulmányoztam, meg ahogy a miniszter úr is tájékoztatott bennünket róla - tulajdonképpen a piacgazdaság bevezetése miatt van szükség. Vannak olyan vállalatok, amelyek monopolhelyzetben vannak, és ezzel vissza is élhetnek, s vissza is élhettek. Én egy olyan dologról akarok szólni, amely ennek az ellentéte, éppen nem lehet visszaélni vele. Ezelõtt 10 nappal adtam át a miniszter úrnak egy emlékeztetõt a hédervári tehéntartó gazdának a problémájáról, aki a tejet a tejipari vállalatnak átadja, s a vállalat értesítette ezeket a gazdákat, hogy a tejnek az 50 százalékát tudják csak kifizetni. Megkérdezték a gazdák, akkor õk mit csináljanak a tehenekkel, a válasz az volt, amit akarnak. Amikor biztatást kaptak ezek az emberek a tehéntartásra, tejtermelésre, akkor egy elõszerzõdést kötöttek a tejipari vállalattal, s ennek az elõszerzõdésnek a bemutatására a takarékpénztár adta a hitelt. Ott alá kellett írni egy olyan kötelezvényt, hogy négy évig nem adják el az állataikat, négy évig tartani fogják. Ha én megnézem ezt az ártörvényt, ebben van olyan passzus, hogy az ár maximuma és minimuma. Ha a tejtermelõ gazda az általa termelt tejet nem tudja a vállalatnak eladni hivatalos áron, akkor ha eladja - kiméri ott helyben a fogyasztónak olcsóbban -, máris megsértette az ártörvényt. Valamikor régen, még a hetvenes években, emlékezem arra, is volt akkor ártörvény, meg volt határozva a maximum- és a minimumár, de akkor gondoskodtak arról, hogy a minimumáron a termelõ eladhassa az áruját. Kötelezték erre azt a monopolhelyzetben levõ gazdálkodó- szervezetet, át kellett vennie az árut, azután annak a gondja, dolga volt, hogy mit csinál az áruval. Próbáltam tájékozódni, hogy a tejtermelés körül mi a helyzet. Azt mondják a Földmûvelésügyi Minisztériumban, hogy nincs túltermelés, hanem a fogyasztás csökkent, és ezért van a tejiparnak problémája. Én szeretném, hogyha ennek a feloldására lehetõség lenne a törvényben, jó lenne, ha a törvényt átdolgoznák, hogy ilyen ellentmondások ne kerüljenek bele, mert ma már a legtöbb olyan áru, amely az ártörvényben van, hiánycikk, vagyis ott árfelhajtásnak lehet helye. De véletlenül eltolódott ez a törvény oda, a tej jutott abba a pozícióba, hogy nem lehet eladni. A tejet szintén egy eszközzel lehet elõállítani, ez pedig a tehén. A tejtermelõ gazdák elmentek az állatforgalmi vállalathoz, hogy vegyék meg akkor a tehenet. Ott azt mondják, nem tudják megvenni. A napokban az egyik termelõszövetkezet fõagronómusa panaszkodott nekem, hogy a tsz széjjelmegy, kisebb tsz-ekre oszlik széjjel, s a 700 db tehénbõl 500 db-nak lesz gazdája, öt tsz elfogadja, de 200 db fennmaradt, aminek nem tudják, mi legyen a sorsa. Az állatforgalmi vállalat azt mondta, õ nem tudja megvásárolni, mert neki nincs erre fedezete, vagyis az õ terveit meghaladná ez, ezzel õk nem számoltak. Az ártörvény megalkotásakor kérném, hogy az ilyen kérdéseket oldják fel, különben a törvénnyel egyetértek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps!)