DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek a késésért, de pont ezzel kapcsolatban kellett intézkednem. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek az elõterjesztésnek, ennek a törvényjavaslatnak az aktualitását az adja meg, hogy épp az imént érkeztem a Sportcsarnokból, ahol több mint 3 ezer polgármester volt jelen - a magyar politika történetében elõször -, és õk - mint amennyire mindenki, aki itt ül - várják ezeket a javaslatokat, várják ezeket a törvényeket. Most, hogy lezárultak az önkormányzati választások, a helyi szintû rendszerváltással párhuzamosan megoldásra váró, de jóval nagyobb igényû feladat az új típusú helyi közigazgatás jogi és szervezeti alapfeltételeinek a kialakítása. A jogi feltételrendszer kialakítása több mint kétezer jogszabály felülvizsgálatát feltételezi. Felül kell vizsgálni a megszûnt tanácsok szerveihez telepített feladatokat és hatásköröket. Meg kell határozni a helyi közügyek, a kötelezõen ellátandó önkormányzati feladatok körét. Ezektõl világosan el kell határolni az önkormányzatok által ellátandó államigazgatási feladatokat és hatásköröket. Egyidejûleg gondoskodni kell ezek újratelepítésérõl - részben az önkormányzat szerveihez, részben a dekoncentrált szervekhez. A többszáz jogszabály módosítását, részleges vagy teljes hatályon kívül helyezését és újraszabályozását tartalmazó törvény kodifikációs munkája várhatóan ez év vége elõtt törvényhozási aktussal fog lezárulni. Az említett feltételek teljesítéséig terjedõ átmeneti idõre is biztosítani kell a lakosság életviszonyait érintõ ügyek folyamatos és zavartalan intézését. E célból ideiglenes törvényi rendelkezésekkel meg kell akadályozni a szervezeti és hatásköri vákuum esetleges keletkezését. Az ügyintézés folyamatosságát a megszûnt tanácsi hivatali apparátus további mûködtetésével, illetõleg az új önkormányzati tisztségviselõk, valamint a köztársasági megbízottak helyettesítésére vonatkozó szabályok megalkotásával lehetséges biztosítani. A helyi önkormányzatokról szóló törvény elõírásai értelmében a helyi közügy gyakorlása önkormányzatoktól csak törvény útján vonható el, utalható más szerv hatáskörébe. E garanciális rendelkezéstõl az átmeneti idõszakban sem lehet eltekinteni. Ez oly módon biztosítható, hogy a helyi közügyek meghatározásáig terjedõ idõre a megszûnt tanácsi szervek valamennyi feladat- és hatáskörét az utód önkormányzati szervek veszik át. Az önkormányzati törvény 6.- 7. szakaszában meghatározott hatáskörtelepítési szempontok érvényesülését lehetõleg az átmenet idõszakában is tiszteletben kell tartani. Erre tekintettel a megszûnt tanácsi testületi szervekhez telepített feladatokat az átmeneti idõszakban is a képviselõtestület látja - döntésüktõl függõen -, látná el. A tanács tisztségviselõinek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek a polgármester, míg minden más ügy a jegyzõ - értelemszerûen a fõjegyzõ - hatáskörébe kerülnek. Az Önök elõtt fekvõ törvényjavaslat a megszûnt tanácsi szervek és az utód önkormányzat megfelelõ szervei között horizontális hatásköri átrendezést hajt végre. Vertikális hatásköri mozgás a megyei városok esetében következik be. A megyei városi hivatal hatáskörei ugyanis a tovább mûködõ szakigazgatási szervekhez kerülnek át. Ennek oka az, hogy a megyei városi jogállás megszûnésével a megyei hivatalok e minõségüket elveszítik, és a szakigazgatási szervezet részeként mûködnek - értelemszerûen - tovább. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány által elõterjesztett átmeneti törvényjavaslat rendelkezései nem vitás, hogy nem alkotnak koherens és egységes normarendszert. Kiegészítõ jellegû, egyéb rendelkezései nem kapcsolódnak a már vázolt hatásköri és szervezeti szabályokhoz. Céljuk az egyéb, fennmaradó nyitott kérdések átmeneti - és ezt hangsúlyoznám - rendezése. Ennek sorába a következõ kérdések tartoznak, egész röviden. Az önkormányzati rendszer teljes kialakulása, mûködésének zavartalan megkezdése szükségessé teszi, hogy a megyei és a fõvárosi közgyûlések is mielõbb megalakuljanak, és megkezdjék - ahol még nem történt meg - a munkájukat. Ezt a törvényjavaslat néhány kiegészítõ szabálya segíti elõ. E szabályok a közgyûlés összehívására, a közgyûlési tagok megválasztására és az azzal összefüggõ jogorvoslatok elbírálására vonatkoznak. A megszûnt községi közös tanácsok ügyében rendezni kell a normatív állami támogatások felhasználását, és az ezzel kapcsolatos elszámolás rendjét. Az önállóvá vált jogutód-önkormányzatok - persze, ha ez szükséges - a támogatás megosztását az év hátra lévõ részére megállapodással rendezhetik. A felhasználási évet követõ elszámolás teljesítésénél részükre célszerû együttmûködési kötelezettséget megállapítani. Mivel a megyei közgyûlésben a megyei jogú városok nem képviseltetik magukat, ezért a törvényjavaslatban a megyei várossá nyilvánításra vonatkozó kérelmek ez évi benyújtására határidõt kell megállapítani.Célszerû lenne, ha az Országgyûlés e kérelmek ügyében még ez évben, a megyei közgyûlések alakuló üléseit követõen meghozná döntését. Soron kívül - a dolgok jellegébõl következõen - rendezést igényel annak kimondása, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülõ bérlakások jellege, jogi minõsítése változatlan marad. E lakásokra a lakásügyi törvény eltérõ rendelkezéséig továbbra is a tanácsi bérlakásokra, a szolgálati stb. lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E lakásügyi elõírások további alkalmazását a bérlõk - és ez nagyon lényeges! - érdekeinek védelme indokolja. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati rendelkezési jog azonnali felszabadítása ez esetben súlyos következménnyel járna vagy járhatna. Nagyszámú állampolgárt érintõ kérdésrõl van szó ebben az esetben - tudjuk a bérlakások számát. Számukra a törvényesen megszerzett jogaik védelméhez ezen formában is jogi garanciát kell nyújtani. Az önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó kérdés az állami tulajdonból az önkormányzati tulajdonba átkerülõ vagyontárgyak megszerzéséhez az illetékmentesség biztosítása. E kérdés rendezésének elmulasztása a helyi önkormányzati mûködés gazdasági alapjait alkotó vagyontárgyak megszerzését hiúsítaná vagy hiúsíthatná meg. A helyi önkormányzatok megalakulása, mûködésük megkezdése számtalan, elõre nem látható jogi, pénzügyi és egyéb szakmai problémát vet föl. Ezek megválaszolása sok esetben a szakértõk számára nem egyszerû feladat. A problémának a községek közismert szakember-ellátottsági szintje különös hangsúlyt ad. Ezek megoldását az államigazgatás szerveinek - persze erre irányuló megkeresés esetén - elõ kell segíteniük. Az aktív segítségnyújtást célszerû törvényi kötelezettséggel megállapítani. Kérem, hogy a tisztelt Ház, tisztelt Országgyûlés a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen. Mármost szeretném elõrebocsátani, hogy az elõzetes viták, megbeszélések - bizottságokra gondolok - során több módosító javaslat érkezett be, a Kormány ezeknek a döntõ többségét - hiszen, ahogy már szinte rutinszerûen mondom mindig, mi törvényalkotásra kérjük a Parlamentet, a tisztelt Házat - elfogadta, ezért segítõ munkájukért a bizottságoknak és az elõterjesztõ képviselõ uraknak köszönettel tartozunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)