ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyûlés! Most kívánok reagálni a vita vezetését érintõ bírálatokra. Azzal ültem ma le az elnöki székbe, hogy - házbizottság állásfoglalásával összhangban - biztosítom, hogy minden párt kifejthesse a maga állásfoglalását. Nem akartam formális okokból - még ha azokat esetleg magamra nézve is sértõnek éreztem - akadályt állítani az elé, hogy minden párt tisztán és világosan állást foglalhasson. Most, utólag a vita lezajlása után, rendreutasítok mindenkit, aki nem parlamentáris kifejezésekkel élt a vita során. Ez az egyik, amit szeretnék bejelenteni. (Horn Gyula közbeszólása: Kik azok?) A másik . . . (zaj). . . kérem végighallgatni az elnököt! A másik egy, a vita tartalmát érintõ észrevétel és bejelentés. Teljes mértékben egyetértek azokkal - legutoljára Kormányunk felelõs szónokával -, akik úgy vélik, a Parlament feladata, hogy a közös célok érdekében - és ezek nem akármilyen célok, hanem a képviseleti demokráciának a megvalósításában öltenek testet - munkálkodjunk, hogy az országot közös erõvel kivezessük az öröklött és a ránk zúduló bajokból. Ehhez munkapaddá kell változtatni, és így meg kell teremteni ennek a munkának a feltételeit. Szeretnék azonban egy olyan feltételrõl szólni, amirõl nem volt elég egyértelmûen szó. Ez pedig Alkotmányunk néhány pontja értelmezésének a kérdése. Elhatároztam, hogy elnöki lehetõségemmel élve, kezdeményezni fogom alkotmányértelmezés végett az Alkotmánybírósághoz való fordulást, annak a kérdésnek az eldöntésére, amit a három nap nyomán fõbenjáró kérdésnek is érzek, mások mellett - azért emelve ki, mert ez így nem hangzott el -, hogy mik a polgári engedetlenségnek az alkotmányos határai. (Közbeszólás a Kisgazdapárt soraiból, taps a jobb oldalon.) Vagy másképpen fogalmazva: azzal a világos kérdéssel látom kívánatosnak az Alkotmánybírósághoz való fordulást, hogy a polgári engedetlenségnek melyek azok a megnyilatkozásai, amelyek még összhangban vannak az Alkotmányunk által biztosított jogokkal, és melyek azok, amelyek már összeütközésbe kerülnek vele. Anélkül, hogy a vitában most elhangzottakat konfrontálni akarnám, teljesen világos, hogy a Házon belül sem egyértelmû ennek az értelmezése; még kevésbé a Házon kívül. Márpedig átalakulásunk, demokratizálódásunk, alkotmányos létünk, sõt nemzetünk jövõje függ attól, hogy ezekben az alapkérdésekben hajszálnyi kétely se támadhasson. Ezért indokoltnak tartom ilyen kérdéssel fordulni az Alkotmánybírósághoz. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon, középen és a FIDESZ soraiból.) Ezzel a vitát ebben a kérdésben lezárom. Most jelenlét-ellenõrzést kívánok tartani. (Fodor István jelentkezik.) Nem tudom megadni a szót, ebben a kérdéskörben a házbizottság döntésével összhangban vezettem le a vitát, és azt lezártam. (Fodor István: Nem azzal kapcsolatos!) A kérdés más összefüggésben - mint rövidesen látni fogják - újból föl fog merülni a Ház elõtt, és akkor mindenkinek meg fogom adni a szót. Most a vitát egyértelmûen lezárom, és jelenlét-ellenõrzést rendelek el. Kérem a táblát letörölni. Jelenlét-ellenõrzés következik, kérem az "igen"-gombokat nyomják meg a jelenlévõk. A szavazás most következik. (Megtörténik: 348 jelen, 13 bejelentetten távol, 25 be nem jelentetten távol.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a jelenlévõk száma, az államtitkári jelenlétet is figyelembe véve 350, így ülésünk határozatképes. Tisztelt Országgyûlés! Kapcsolódó bejelentésem van. A Kormány sürgõs tárgyalást kérve beterjesztette - legalábbis az elnökhöz már eljutott ennek jelzése - a fogyasztói adókról és a fogyasztói árkiegészítésrõl - magyarán mondva: az üzemanyagkérdéssel kapcsolatos - szóló 1989. évi LI. törvénymódosításról szóló törvényjavaslatot, amit 674-es számon röviden kézhez kapnak képviselõtársaim. Ez az elõterjesztés sürgõs tárgyalást fog javasolni. Amint a szétosztása megtörténik, dönteni fogunk a sürgõs tárgyalásbavétel kérdésérõl. Tisztelt Országgyûlés! A Kormány, sürgõs tárgyalást kérve, új változatban beterjesztette az Európa Tanács Alapszabályához, valamint az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló általános egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyûlési határozati javaslatot. Az eredeti változat sürgõs tárgyalását az Országgyûlés egyszer már megszavazta, azonban az új elemekre való tekintettel szükséges a sürgõsség megerõsítése. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyûlést, hogy az Európa Tanácsba való belépésünkkel kapcsolatos elõterjesztések tárgyalására vonatkozóan az országgyûlési határozati javaslat sürgõs tárgyalásba vételét elfogadja-e? Kérem állásfoglalásukat. Most kérem a szavazatokat! (Megtörténik: 316 igen, 1 nem, 6 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyûlés 316 szavazattal 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett a javaslat sürgõs tárgyalásba vétele mellett foglalt állást. Tisztelt Országgyûlés! Annak érdekében, hogy a határozati javaslatot, holnapi tárgyalást tervezve tárgysorozatba tudjuk venni, felkérem a külügyi, valamint az alkotmányügyi bizottságokat, szíveskedjenek az elõterjesztést kivételesen legkésõbb holnap reggel ülés elõtt megtárgyalni. Tisztelt Országgyûlés! Bejelentem, hogy a Kormány benyújtotta az adózás rendjérõl szóló törvényjavaslatot, amit megtárgyalásra kiadok a költségvetési, az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottságnak. Bejelentem továbbá, hogy képviselõtársaim újabb interpellációkat és kérdéseket nyújtottak be. Felkérem jegyzõ képviselõtársunkat, ismertesse a még el nem mondott interpellációk és kérdések tárgyát.