DR. FÜR LAJOS honvédelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Mielõtt a részletes vitára sor kerülne, a Kormány által benyújtott törvényjavaslat zárórendelkezésével kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni. Arról a zárórendelkezésrõl van szó, amely a tervezett törvény szerint azokra a hadkötelesekre terjedne ki, akik a katonai szolgálatukat ez év augusztusában kezdték meg. E rendelkezés alapján - mármint a tervezett rendelkezés alapján - mindazok, akik korábban megkezdett katonai szolgálatukat teljesítik, tizennyolc hónapos katonai szolgálatra lennének kötelezettek. A Kormány javaslatával szemben több képviselõ úr olyan módosító indítványt nyújtott be, miszerint a törvény hatálya azonnal terjedjen ki minden hadkötelesre, vagyis mindazokat a katonákat szereljük le, akiknek letöltött szolgálati idejük a tizenkét hónapot már meghaladta. E javaslatokat fontolóra véve az alábbiakra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Ha a törvényjavaslat minden katonára kiterjedne, abban az esetben soron kívül 24 500 katonát kellene leszerelni a magyar honvédség és a határõrség állományából. Ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg 24 ezer fõ az augusztusban bevonult újonc katonák száma, akiknek szakkiképzése még nem fejezõdött be, akkor összesen 14700 kiképzett katonája maradna a seregnek és a határõrségnek. Ez a mostani összlétszámnak csupán 23 százaléka. Mindez azzal a következménnyel járna, hogy a szárazföldi csapatoknál gyakorlatilag minden második harci, technikai eszközt le kellene állítani, ami azt jelentené, hogy a csapatok alkalmatlanná válnának mindenfajta feladat végrehajtására. A légvédelmi csapatoknál pedig az állandó jellegû huszonnégy órás harckészültségi szolgálat fenntarthatatlan lenne, a lokátorok és a rakétakomplexumok jelentõs részét nem lehetne alkalmazni. A lokátorok részleges mûködtetése ugyanakkor veszélyeztetné a repülés biztonságát is. A határõrségnél mintegy 3700 kiképzett határõr tudná az államhatárok védelmét ellátni, így a határok jelentõs része õrizetlenül maradna. A lecsökkentett létszám miatt jelentõsen mérsékelni kellene a sorkatonák szabadságolását, eltávozását is. Tisztelt Ház! Ebben a helyzetben a megoldás az lehetne csak, hogy a soron kívül leszerelt katonák helyett tartalékosokat hívjunk be négy-öt hónapos idõtartamra, váltásos rendszerben. Ez háromszori turnusban több mint harmincezer tartalékost érintene. A tartalékosok a nehezedõ terheken túlmenõen maga a termeléskiesés, másfelõl a tartalékosok számára nyújtott keresetkiegészítés a nemzetgazdaság számára több milliárd forintos veszteséget jelentene. A megoldást éppen ezért nem tartjuk célravezetõnek. Ugyanakkor elismerjük, hogy a szolgálatukat tovább folytató katonák hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint azok, akikre a törvény hatálya kiterjed. Tudnunk kell persze, hogy a szolgálati idõ mérséklése - bármikor is kerüljön arra sor - egyes korosztályokat mindig kedvezõtlenül érint. Ezt az áldozatot nekik az ország védelmi képessége érdekében miszerintünk meg kell, meg kellene hozni. Ám ugyanakkor méltányosnak tartjuk azt az igényt, hogy számukra - a lehetõség keretein belül - olyan elõnyöket nyújtsunk, amelyek csökkentik terheiket és növelik számukra a juttatások mértékét. Olyan kompromisszumokat javasolunk tehát, amik az észszerûség és a méltányosság keretei között mozognak. Erre való tekintettel a tizenkét hónaposnál hosszabb idejû katonai szolgálatot teljesítõk számára a Magyar Honvédség parancsnokságával egyeztetett álláspontunk alapján a következõ juttatásokat kívánjuk nyújtani. 1. Elõterjesztést tennénk a Kormánynak a honvédelmi törvény végrehajtásáról szóló 6/1977. évi MT., minisztertanácsi rendelet kiegészítése érdekében. Ez a kiegészítés átmeneti szabályokat tartalmazna, amelynek lényege, hogy a tizenkét hónapnál hosszabb idejû katonai szolgálatot teljesítõk számára a Kormány tegye lehetõvé az egyébként csak a tartalékos szolgálatot teljesítõket megilletõ jövedelempótló segély folyósítását. Ennek következtében a hadseregtõl kapott ezer forintos pénzilletmény havi 5540 forintra emelkedne. Ez szociális jellegû segély lenne, és teljes adómentességet élvezne. Az ezzel járó többletkiadást a honvédség a katonák esetében saját költségvetése terhére vállalná - hogy nyugodjon meg a pénzügyminiszter úr is. 2. Az érintett katonák számára - lehetõleg úgy, hogy ebbõl társaiknak hátrány ne származzék - havi egy nap pótszabadságot biztosítanánk. Kezdeményezném a honvédség parancsnokánál, hogy a harckészültségi követelmények figyelembevételével az átlagosnál nagyobb arányban részesülhessenek eltávozásban. 3. Tekintettel arra, hogy a törvény hatályba lépése után a hadkötelesek jelenlegi huszonnyolc hónap összkatonai szolgálati ideje huszonkét hónapra csökken, az érintett állomány tagjai ötven éves korukig legfeljebb már csak négyhónapos tartalékos katonai szolgálat teljesítésére lennének kötelezhetõk. Úgy terveznénk, hogy a leszerelést követõ három éven belül tartalékos kiképzésre, átképzésre ne hívják be õket. 4. Ebbõl az állományból minden nélkülözhetõ katonát így elsõ esetben még ez év novemberében - tehát most -, mintegy 3500 fõt, 15 hónapos szolgálat után leszerelnénk. Az 1990. februárjában és májusában bevonultak pedig csak a nélkülözhetetlen beosztásokban teljesítenének 15 hónapos vagy annál kevesebb katonai szolgálatot. Kérem a tisztelt Házat, hogy a Honvédség mûködõképességének fenntartása, az emberi méltányosság és az ésszerûség érdekében szíveskedjenek ezt a kompromisszumos megoldást és javaslatot elfogadni, magukévá tenni. (Taps.)