MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselõnõ! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõház! Az interpellációban feltett négy konkrét kérdés megválaszolása elõtt legyen szabad kitérnem néhány átfogó jellegû, de a kérdéshez kapcsolódó körülményre. A polgári védelem szervezete 1989. július 1-jével került a Honvédelmi Minisztérium irányításából a Belügyminisztérium irányítása alá. Ennek alapján a 3334/1989-es minisztertanácsi határozat született. Ez az átvétel tulajdonképpen egy könyv szerinti, azaz egy az egyben történõ átvétel volt. Célunk és feladatunk az, hogy az így érintetlenül átkerült polgári védelem most már belügyi, azaz belsõ ügyek körébe tartozóan új feladatkörrel az önkormányzatokhoz kapcsolódóan, az állampolgárok biztonságát szolgáló tevékenységgel alapvetõen békeidõszaki alkalmazhatósággal kerüljön kialakításra. A minisztérium szakapparátusa az érintett polgári védelmi szolgálat vezetõivel a mostani hetekben készítik elõ azokat a változtatásokat, amelyek ezt a kormányzati, belügyminisztériumi koncepciót valósítják meg. Jelzem, hogy az interpellációban említett számok tévesek, az átvétellel több mint ezer fõ került a minisztériumhoz, ugyanakkor a polgári védelem költségvetése végleges összegének meghatározásáról a tárcaközi tárgyalások még nem zárultak le. A Magyar Köztársaságban egységes katasztrófaelhárítási rendszer kialakítása van folyamatban. Az eddigiekben csupán részfeladatok ellátására alkalmas egységek mûködtek egymástól elszigetelten, az egyes népgazdasági ágak területein, például a vízügyben vagy a vegyiparban. Jelenleg felsõ szintû koordináció és jogi szabályozás kidolgozása folyik, amelynek eredményeképpen egységes, elsõ beavatkozásra alkalmas katasztrófaelhárító szervezetként az állami tûzoltóság dominanciáját tervezzük. Itt kell utalnom arra, hogy az interpellációban szereplõ téves minõsítés, hogy a BM TOP - a Tûzoltóság Országos Parancsnoksága - terheket vett magára a polgári védelem átkerülésével. Ez a megállapítás azért nem pontos, mert ez a két szakszolgálat egymással mellérendelt helyzetben, egységes irányítás alatt és egységes koncepció szerint fogja ellátni a készülõ katasztrófavédelmi törvény és a tárca által meghatározott katasztrófavédelmi feladatokat a tûzoltóság operatív elsõdlegességével. Ezeket a feladatokat természetesen az önkormányzatok kialakuló feladatrendszerébe kell illeszteni. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Magyar Köztársaság tûzoltósága alapfeladatait képes ellátni. Tény, hogy a vázolt feladatbõvülés további eszközöket igényel, amelyek még ma nem állnak rendelkezésre. A tûzoltóság állományának védõeszközökkel való ellátása esetenként gondot okoz, de az interpellációban felvetett példában szereplõ esetekrõl nem tudunk, de ha mégis megtörtént, az csak helyi mulasztásból eredhetett, amelynek orvoslása a területi kompetenciába tartozik. A konkrét kérdésekre a következõ válaszokat adom. Mint a bevezetõben már említettem, a Magyar Köztársaság egységes katasztrófa-elhárító rendszerének létrehozása, a szükséges jogszabályi és költségvetési, valamint szakmai feltételek kialakítása folyamatban van. Ugyancsak a fentiekre utalva megismételhetem, hogy a Belügyminisztérium egységes irányítása alá tartozik a Tûzoltóság Országos Parancsnoksága s a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága is. Közöttük a feladatok és hatáskörök elosztására kerül sor, különös tekintettel az önkormányzatokkal kiépítendõ együttmûködésre s az állampolgárok alapvetõ jogainak védelmére. A munka itt a következõ irányú: az állami tûzoltóságok napi mûködésének fenntartása és biztosítása mellett fokozatosan az önkormányzatok irányába kell elmozdítanunk, miközben alkalmassá kell válnia a tûzoltóságnak a katasztrófaelhárításnál az elsõ beavatkozó szolgálatként való mûködésre. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságánál a legrövidebb idõn belül át kell tekintenünk az új feladatrendszert, választ kell adnunk arra, hogy mennyiben indokolt továbbra is egyfajta, ún. katonai jellegû parancsnokság funkcionálása, avagy az új feladatok egy civil jellegû szolgáltató szervezet kialakítását igénylik. A tûzoltóság technikai felszereltségét az ismert okok miatt a szükségletek mellett a költségvetés lehetõsége határozza meg. Nem téveszthetõk továbbá szem elõl az általános hazai technikai színvonal paraméterei sem, hiszen a tûzoltóság technikai adottságai ezektõl nem függetlenek, hanem ezekkel szoros kapcsolatban fogalmazhatók meg. A tárca szándéka természetesen egy európai színvonalú, újrafogalmazott, feladatainak ellátására felkészített, személyi állományában magasan kvalifikált és megfelelõen elismert tûzoltóság megteremtése. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a személyi döntés elõkészítése a tárcán belül folyamatban van. A Tûzoltóság országos parancsnokának beosztására a minisztérium pályázatot írt ki, a döntésrõl a tisztelt Házat - amennyiben kívánja - külön tájékoztatni fogjuk. A területi egységek vezetõi beosztásának kérdésében csupán az önkormányzatok létrejötte után és velük együttmûködve dönthet a belügyminiszter. Biztosíthatom az interpelláló képviselõket és a tisztelt Országgyûlést, hogy valamennyi jelzett személyi döntés meghozatalában a szakmai felkészültség, a vezetõi rátermettség és az erkölcsi támadhatatlanság követelményét juttatjuk érvényre. A Tûzoltóság speciális munkajogi helyzetébõl és az állampolgári szükségletek által meghatározott igénybõl adódóan - véleményem szerint - nem a sztrájkjog megvonását kell kompenzálni, hanem olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne legyen igény a sztrájkjogra. Ez megfelelõ munkabérekkel és korszerû munkafeltételek kialakításával biztosítható. Az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel való együttmûködés a szakmai vezetõk, illetve parancsnokok feladata. E kapcsolatok rendezésére az országos parancsnokság szintjén megfelelõ belsõ intézkedések történtek. Tisztelt Ház! Összegezve az elmondottakat, a következõkre kívánok még utalni. A minisztérium a rendõrség tervezett huszonöt százalékos rendkívüli bérfejlesztési javaslatát kiegészítette az Állami Tûzoltóság hasonló nagyságrendû bérfejlesztésével. A Belügyminisztérium vezetése ismeri az Állami Tûzoltóság mûködését gátló technikai-mûszaki eszközök elöregedését, az ebbõl származó minõségi cserék szükségességét, valamint a felmerülõ mennyiségi igényeket. De ismeri a költségvetési korlátokat, az egyéb ágazatok feszítõ gondjait is. Mindezekre tekintettel a Belügyminisztérium vezetésének, személy szerint a belügyminiszternek is eltökélt szándéka, hogy - figyelemmel valamennyi szolgálati ág érdekére - megváltoztatja a korábbi rendõri Belügyminisztérium feladatkörét, s kiterjeszti azt valamennyi belsõ ügy körére. Ez körültekintõ, sok összefüggést feltáró, több évtizedes mulasztást felszámoló intézkedéssorozatot igényel. Ugyanakkor szükségesnek tartom leszögezni, hogy a rendszerbeli, az irányítási, az államháztartási változások összefüggésrendszerében az elmúlt mintegy száz napban minden olyan intézkedést folyamatosan megtettünk és a jövõben is megteszünk, ami az érintett állományokban, de nem csupán a tûzoltósági, hanem a minisztérium valamennyi szolgálati ágai anyagi, technikai, erkölcsi helyzetét javította és javítani fogja. Kérem a tisztelt Házat, az interpelláló képviselõket, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.)