DR. BOD PÉTER ÁKOS ipari és kereskedelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dr. Iván Géza képviselõ úr! A képviselõ úr konkrét kérdéseket tett fel egy nagyvállalat ügyében. Mielõtt rövid és konkrét választ adnék, engedje meg a tisztelt Ház, hogy röviden tájékoztassam a tisztelt Országgyûlést arról, hogy milyen változások következtek be az elmúlt idõszakban az iparvezetés élén. Ami az államigazgatási mintegy 90 vállalatot illeti, ami az ipar területén a tárcához tartozik, a kormányváltás elõtt 16, azt követõen 17 változás következett be, vezetõváltás. E változások egy részét a demográfia okozta, nyugdíjazásról van szó, más részében pedig a vállalat helyzete rendült meg. Az új vezetõk vagy pályázattal nyerték meg a megbízatásukat, vagy határozott idõre és feladatra szóló megbízatást kaptak tõlem. E számokat azért idézem csak fel, mert a közvéleményben kétfajta téveszme él. Az egyik vélemény szerint nem elég a megújhodás, a változás, nem elég gyors a fiatalodás, ugyanazokat az arcokat lehet látni a nagyvállalatok élén. A másik vélekedés attól tart, hogy kampányszerû változás indul be, és túl drasztikus törés következik a nagyvállalat élén. Ezek a számok talán jól mutatják, hogy ebben az évben valóban felgyorsult a vezetõváltás, ám ez alapvetõen fiatalodást idézett elõ. Azt is el kívánom mondani, hogy nagyon sok oka van annak, hogy vezetõváltozásra került sor. A tárcám nem folytat kampányt, és minden konkrét vállalati ügyben a helyzetnek megfelelõ megoldást javasolja. Ott is elsõsorban, ahol államigazgatási felelõsségrõl van szó, mint például a Diósgyõri Gépgyár esetében, amely nem vállalati tanácsos, nem vt-s vállalat. Ahol vt-s választásról van szó, ott a most zajló vt-s választások teremtenek új helyzetet. Errõl a közelmúltban volt alkalmam tájékoztatni az Országgyûlést. Rátérve dr. Iván Géza képviselõ úr kérdéseire, válaszom a következõ. Az egyik kérdés a vezérigazgató személyét, leváltását illeti, mikorra várható, mi történik vele. A vállalat vezérigazgatójával folytatott konzultációkat követõen a múlt hónapban 29-én intézkedtem Kovács Zoltán vezérigazgató szeptember 15-i hatályú felmentése iránt. E döntés megértéséhez ismerni kell, hogy amint a képviselõ úr elmondta, a DIGÉP, amelyik az ország legnagyobb egyedi berendezést gyártó, szerszámgépgyártó, nagy hagyományú vállalata, fõképpen a haditechnikai megrendelések visszaesése miatt évek óta válságban van. 1988 óta veszteséges, és ebben az évben gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. A szóban forgó vezérigazgató másfél-két éve van ott, készített ugyan programot a helyzetbõl való kilábalásra, de a tendenciát nem tudta megfordítani. Ma már teljesen világos, hogy ebbõl a helyzetbõl a vállalati vezetés maga nem tud kikerülni. Ha a képviselõ úr kérdése a segítségre vonatkozóan költségvetési vagy banki segítségre irányult, akkor válaszom: banki vagy költségvetési segítséget nemigen lehet elõirányozni, megindult a felszámolási folyamat. Rögtön hozzá kell tennem, hogy ez nem jelenti azonban 10 000 munkahely összeomlását, a vállalat teljes tevékenységének a megszûnését, megbénulását, hiszen vannak perspektivikus, életképes részei a vállalatnak, és a felszámoló biztos ezeknek az egységeknek az érdekét is figyelembe veszi, mint ahogy figyelembe kell, hogy vegye a hitelezõk érdekét. Azonban ilyen reorganizáció számos konfliktussal teli, és a gyárigazgató csak akkor vállalkozhat erre, ha bírja a dolgozók, az alkalmazottak, a társadalmi erõk támogatását. A vezérigazgató a konzultáció során belátta, hogy ez a támogatás nem áll fenn, ezért nem is tudná ellátni a feladatot. Tekintettel arra, hogy a DIGÉP iránt fizetésképtelenség megállapítására bírósági folyamat van, eljárás van folyamatban, úgy rendelkeztem, hogy a szeptember 15-én felmentendõ vezérigazgató a várható felszámolási eljárásban, a közeljövõben kijelölendõ felszámolási biztosnak adja át munkakörét. Ezzel tulajdonképpen válaszoltam a másik kérdésre is, hiszen az írásban benyújtott kérdésben még arra is utalás történt, hogy megtiltotta a minisztérium nagy értékû gépek eladását, egyfajta rablógazdálkodást. Utasítottam a vezérigazgatót, felhívtam a figyelmét, hogy a hátralévõ idõszakban a vállalat ügyeiben nagy kihatású döntést már ne hozzon. Pályázatot értelemszerûen a leváltást követõen nem írunk ki, hiszen a felszámolási eljárás során a felszámoló biztos köteles javaslatot kidolgozni a gyár további jövõjére figyelemmel, tekintetbe véve nyilvánvalóan a vállalat mûszaki kollektívájának, a szakmai közéletnek és minden segítõkész embernek az ötletét és elgondolását. Ez tehát rövid tájékoztatás. Azt kell elmondanom, ilyen típusú ügy egyre több van az országban, azzal összefüggésben, hogy a hadiipari megrendelések zsugorodása, a KGST-megrendelések elmaradása, a pénzügyi fegyelem helyreállítására tett kormányzati intézkedések révén nagyon sok vállalatnál pénzszûke, fizetési hiány lépett föl. Kérem dr. Iván Géza képviselõ urat és a tisztelt Házat, fogadja el válaszomat. (Taps.)