DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Bár az új magyar Országgyûlés csak mintegy négy hónapja ülésezik, mégis kialakultak szokások és kialakultak hagyományok. Egyik ilyen hagyománynak tekinthetõ az, hogy a képviselõk a plenáris ülésen nem az elõttük heverõ törvényjavaslatról vitatkoznak, hanem arról, hogy az elõttük szóló képviselõ mit mondott. Magam is ehhez a hagyományhoz szeretnék kapcsolódni (derültség), és ezért elnézést kérek, hogy visszaélek a türelmükkel. Tölgyessy Péter eredeti hozzászólásának, - közel húsz percig tartó eredeti hozzászólásának - volt néhány olyan momentuma, olyan eleme, amely mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. Tölgyessy Péter egyébként megkönnyítette a helyzetünket, mert én azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak olyan elemeit vette górcsõ alá, amely elemei bizonyos vonatkozásban a törvényjavaslatnak az erényeit is képezik. Érveinek sorrendjében, nem mindenre kitérve, hiszen akkor magam is húsz percig beszélhetnék, érveinek sorrendjében visszafelé haladnék. Kifogásolta azt, hogy a polgármesterek bérezésének a kérdésében az eredeti törvényjavaslat a miniszteri fizetés harminc százalékától nyolcvan százalékáig terjedõ intervallumot tesz lehetõvé, és ehhez képest azt mondta, hogy a szabad demokraták javaslata sokkal pragmatikusabb, sokkal tartalmasabb és jobb, hiszen táblázatokba besorolja az egyes bérezési lehetõségeket településcsoportonként. Azonban én azt gondolom, hogy pontosan fordítva van ez: a szabad demokraták javaslata lényegesen rosszabb és kevésbé alkalmazható, mint az eredeti törvényjavaslat, hiszen megköti az önkormányzatok kezét. Az önkormányzatok számára a tág intervallum lehetõséget biztosít arra, hogy tényleges gazdasági erejükhöz mérten, költségvetésük alapján állapítsák meg az optimális mértékben a polgármester bérét. Ezért én azt gondolom, hogy minden típusú beszûkítés és korlátozás ehhez képest a mozgásterüket szûkíti. Tölgyessy Péter a beszédét azzal kezdte, hogy õ tudja azt, hogy a helyhatósági választások után nagyon sok szabad demokrata polgármester lesz az országban. Azonban a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos szabad demokrata elõterjesztés mintha pontosan az ellenkezõjérõl akarna meggyõzni bennünket. Mintha ezt a konstrukciót azért szeretnék ide beépíteni, mert nem bíznak abban, hogy sok szabad demokrata polgármester lesz az országban. Mirõl van szó? Arról van szó, hogy a szabad demokrata módosítási indítvány értelmében a képviselõtestület, illetõleg a megyei, megyei jogú városi közgyûlés tagjainak egyötöde bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a polgármesterrel szemben. Én azt gondolom, hogy a szabad demokraták bizonyára sok településen valóban meg fogják nyerni ezt a helyhatósági választást, de képzeljük el azt a helyzetet, hogy a kormányzó pártoknak együttesen valószínûleg lesz arra esélyük, hogy a képviselõtestületben legalább egyötöd arányban részt vegyenek, és ezen keresztül a kormányzó pártok számára folyamatosan és állandóan nyitva lenne a lehetõség arra, hogy a szabad demokrata polgármesterrel szemben abban az esetben, ha egy vita után a képviselõtestületben nem az õ indítványukat, ha nem az õ kisebbségi javaslatukat fogadnák el, úgy bizalmatlansági indítványt terjesszenek elõ a szabad demokraták polgármesterével szemben. Én azt gondolom, ennek az intézménynek ebbe a törvényjavaslatba való beépítése nem kívánatos. Azt gondolom, hogy abban az esetben, amennyiben ezt elfogadnánk, ráadásul ebben a formában fogadnánk el, ahogy a szabad demokraták ezt elõterjesztették, nevezetesen, hogy a képviselõtestület tagjainak egy igen alacsony számában vonnánk meg a lehetõséget és a határt, abban az esetben destabilizálódna a helyi közélet, abban az esetben a helyi képviselõtestületekben mindenféle vita és tevékenység folyna, csak valódi önkormányozás nem folyna, mert azt a kisebbség folyamatosan meg tudná akadályozni a bizalmatlansági indítványokon keresztül. Egy következõ szabad demokrata elõterjesztés az volt az összeférhetetlenségi szabályok körében, hogy a polgármester tudományos, oktatói, mûvészeti és egyéb szellemi tevékenységen kívül más tevékenységet csak a megyei közgyûlés jóváhagyásával folytathasson. Én azt gondolom, hogy ez a javaslat, ez az elõterjesztés teljes egészében ellentétes az új magyar önkormányozás rendszerének az egész szellemével. A közösen kialakított és a közelmúltban elfogadott, megalkotott önkormányzati törvény ugyanis minden típusú alá-fölérendeltségi viszonyt megszüntet a helyi önkormányzat és a megyei önkormányzat között. Megszûnnek azok a személyzeti és egyéb jogosítványok, azok az utasítási jogkörök, amelyekkel a jelenlegi megyei tanácsok a községi tanácsok és a városi tanácsok vonatkozásában rendelkeztek és rendelkeznek. Azt gondolom, hogy teljes egészében felborítaná a mi rendszerünket, és veszélyes irányba vinne el, hogyha a területi önkormányzatként fölfogott helyi önkormányzatok, települési önkormányzatok, illetõleg a klasszikusan funkcionális önkormányzatokként fölfogott megyei önkormányzatok közé egy ilyen kapcsolatot létesítene, s tulajdonképpen itt fölrémlene ezen keresztül, ezen az intézményen keresztül is az alá-fölérendeltség, a felettes szerv utasításának a veszélye. Tölgyessy Péter azt mondja, hogy a polgármester adott esetben - a politikai felelõsségét elemezve a polgármesternek, illetõleg ennek a közjogi funkciónak és méltóságnak, azt mondja, hogy a polgármester - olyan döntést hoz, például Budapesten, hogy a metróépítés ne a kívánatos irányban folyjék, és akkor vajon milyen felelõsségi szabályt lehet õvele szemben érvényesíteni és életbe léptetni? Fel kell világosítanom Tölgyessy Pétert, hogy Budapest fõpolgármestere nem lesz abban a helyzetben, hogy meghatározza egy metró nyomvonalát és útirányát. Ezt ugyanis csak a képviselõtestület teheti meg, abban az esetben, ha elõtte szakértõ testületek tervezési tevékenységet folytatnak, ezeket a terveket az adott önkormányzati testület szakbizottsága elõzetesen, szakértõk bevonásával véleményezi, és úgy terjeszti a képviselõ-testület elé. Tehát ilyen típusú szituáció egyszerûen nem is fordulhat elõ. Tölgyessy Péter azt mondta, hogy micsoda ellentmondás az, hogy ez a törvényjavaslat lehetõvé teszi egy állami vállalat igazgatója, vezérigazgatója, egy termelõszövetkezet elnöke számára azt, hogy jelöltesse magát, és elinduljon a polgármester-választáson, ugyanakkor nem teszi lehetõvé egy egyszemélyes kft. igazgatója számára ugyanezt a lehetõséget. Abban az esetben nem teszi lehetõvé, ha az illetõ személy az egyszemélyes vállalatnak továbbra is igazgatója szeretne maradni. És itt van az alapvetõ különbség. Abban az esetben, ha az állami vállalat vezérigazgatója, a termelõszövetkezet elnöke vagy más egyéb vezetõ beosztást elfoglaló személy elindul ezen a választáson, és netán megnyeri a választást, illetve a képviselõtestület õt polgármesterré választja, ebben az esetben - legjobb esetben is - szüneteltetni kell a munkaviszonyát, tehát nem folytathatja tovább a tevékenységét, ugyanakkor az egyszemélyes kft.-ben gyakorlatilag változatlanul a gazdasági tevékenységre koncentrálhatna tovább, gyakorlatilag változatlanul minden erejét arra használhatná fel, hogy a vállalkozásán keresztül minél több profithoz, nyereséghez és egyébhez jusson, és félõ, hogy nem az önkormányzat, nem a település ügyeire koncentrálna. Ennek a törvényjavaslatnak és az egész önkormányzati koncepciónak egyik leglényegesebb eleme az volt, hogy a polgármester személyén keresztül, aki a települési képviselõ-testület, sõt az egész település elsõ számú vezetõjének számít, a polgármesteren keresztül egy menedzsertípusú új vezetõt kapjon a testület, egy olyan személyt, aki teljes idejét arra használja, hogy a település érdekében tevékenykedik, az ott zajló gazdasági folyamatokat menedzseli, és az ott zajló politikai események és folyamatok között kiegyensúlyoz. Abban az esetben, ha általánosan biztosítva lenne számára a vállalkozás szabadsága, a modern vállalkozáson belül a vezetõ funkció betöltésére - azt gondolom - nem volna ideje, nem volna lehetõsége a település ügyeivel való foglalkozásra a polgármesternek. Egyet azonban meg kell jegyeznem: nem zárja ki az egyéb vállalkozási formákban történõ tagságot, a vezetõ funkciót zárja ki. Egyetlenegy megszorítást tartalmaz az eredeti törvényjavaslat d) pontja, amit az önkormányzati bizottság - mint Böröcz István kollégám utalt rá - fenntartott gazdasági összeférhetetlenségi okként, nevezetesen azt az elemet, hogy abban a kft.-ben, abban a vállalkozásban ne vehessen részt tagként sem a polgármester, amelyben az önkormányzat maga is tagként részt vesz. Ez a kérdés - azt hiszem - egy alapvetõ garanciális szabály. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a polgármester szeretne alakítani egy kisvállalkozást, és ebbe a vállalkozásba éppen azért, hogy a megfelelõ tõkemennyiséget biztosítani tudja a vállalkozása számára, tagként belépteti az önkormányzatot is, és eltelik fél év, és tönkremegy a vállalkozás. Ezzel - jelképesen szólva - a polgármester halálos ítéletét írnánk alá. Tudomásul kell venni azt, hogy ez a típusú összeférhetetlenség, de ugyanígy a politikai összeférhetetlenség, nevezetesen hogy pártban a polgármester tisztséget ne viselhessen, és ezek az összeférhetetlenségi szabályok általában nem polgármester-ellenesek, nem az õ személyének a kiszolgáltatottságát vannak hivatva fokozni, pontosan ennek az ellenkezõjét: a polgármester védelmét, ennek a közjogi funkciónak, ennek a közjogi méltóságnak - mert igenis itt errõl van szó, a közjogi méltóságról - a stabilitását és állandóságát hivatottak biztosítani. Köszönöm szépen. (Taps a jobboldalon.)