DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Én is a polgármesteri törvény 4. §-ához, az összeférhetetlenség kérdéséhez szeretnék néhány gondolatot fûzni, méghozzá az úgynevezett abszolút összeférhetetlenségi körhöz. 476-os számon benyújtott módosító javaslatunkban kifejtettük részletesen azt, hogy mely tisztségeket tartjuk abszolút összeférhetetlennek a polgármesteri tisztséggel. Ezt az imént Tölgyessy Péter ismertette, nem kívánok ismétlésbe bocsátkozni. Õszintén sajnálom azonban, hogy a mai plenáris ülésen már nem uralkodik az a légkör, amely az elmúlt héten a jogi bizottsági ülés egyik napjának délelõttjén a teremben uralkodott, amikor is azt a törvénytervezetet, amelyet a Kormány eredetileg beterjesztett, igyekeztünk pártszempontoktól függetlenül olyan vizsgálat alá vetni, amelynek eredményeképpen nagyon jó és nagyon konstruktív, szinte egyhangú szavazások születtek. Egyet tudtunk nagyon sok alapvetõ kérdésben érteni, úgy látom, hogy sajnos ez a szellem már nem nagyon uralkodik a teremben. Ennek az abszolút összeférhetetlenségi kérdéskörnek is egyetlen pontjával szeretnék foglalkozni. A két bizottság jelentésének a 8. pontja tartalmazza azt a felsorolást, amelyet az imént én is említettem azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottság javasolja "valamint országgyûlési képviselõ" ne lehessen polgármester. Mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak indokolatlan, hogy ez a rendelkezés idekerüljön, hanem ez egy elvi garanciális kérdés is, épen ezért ebbõl a szemszögbõl próbálom egy kicsit vizsgálni. Az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésének utolsó mondata így szól: "Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja" - mármint az országgyûlési képviselõi jogállásról van szó. A (6) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy "az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges". E két mondat helyes értelmezése teljesen egyértelmûvé teszi azt, hogy a törvényhozónak a szándéka, azaz a Parlamentnek a szándéka mire irányul. Emlékszem arra az ad hoc bizottsági ülések sorozatára, amelyen a hat párt képviselõivel a képviselõk jogállásáról szóló törvénytervezetet készítettük elõ. Már akkor ott is felmerült az, hogy nagyon fontos, hogy egyéb alacsonyabb szintû jogszabályok lehetõség szerint ne tartalmazzanak rendelkezéseket a képviselõi jogállásról, éppen ezért minisztertanácsi rendeleteket és egyebeket vizsgáltunk meg, és az ott szabályozott, az országgyûlési képviselõket érintõ kérdéseket bevontuk ebbe a törvénybe, éppen azon garanciális okoknál fogva, hogy csak kétharmados szavazati aránnyal lehessen megváltoztatni ezeket a rendelkezéseket. Mi úgy gondoljuk, hogy alkotmányellenes lenne, hogyha a képviselõk jogállását ilyen módon, ebben az ötven százalékos törvényben, bárhogy is érintenénk. Bárhogy is érintenénk, hiszen itt a szándék, és a kijelentése az (5) bekezdés utolsó mondatának nem arra irányul, hogy egyszerû törvényre utaljon az Alkotmány, hanem itt az volt a lényeges, hogy nem kívántuk lezárni azt a kört, amely az összeférhetetlenség okait felsorolja. De ez a mondat nem jelenti azt, hogy csak ötven százalékos törvénnyel lehessen megváltoztatni, sõt éppen az ellenkezõjét jelenti a (6) bekezdés elolvasása után és helyes értelmezése után. És ez a (6) bekezdés is nemcsak azt jelenti, hogy a legszûkebben vett, ilyen nevet viselõ törvény ugye, amely az országgyûlési képviselõk jogállásáról szól, ne csak ez a törvény jelentsen kétharmados kört, hanem minden olyan kérdés, amely érinti az országgyûlési képviselõk jogállását. Márpedig a polgármester és a képviselõ egy olyan relatív kapcsolatot jelent e szerint a mostani törvény szerint, hogy kihatással van az egyik oldal a másikra. Tehát a polgármesterrõl szóló szabályozás és a képviselõ összehasonlítása egy egyértelmû összecsengést jelent, és éppen ezért, ha a polgármesterek ilyen módon megtiltjuk, hogy képviselõk legyenek, ezzel óhatatlanul a képviselõk jogállását is érintjük, és ez véleményünk szerint mindenképpen alkotmányellenes, hogyha csak ötven százalékos többséggel lehet elfogadni. Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége megfontolás tárgyává teszi, hogy amennyiben ez a jogszabályban véglegesen így marad, akkor ennek megváltoztatása, illetve hatályon kívül helyezése érdekében az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Éppen ezért még egyszer nagyon szépen kérek mindenkit, hogy itt ne pártérdekeket keressen e mögött a kérdés mögött, hanem egyszerûen egy olyan garanciális szempontot, amely hogyha sérelmet szenved, akkor véleményünk szerint nagyon rossz fejleményekkel végzõdhet esetleg a Parlamentben. Kérem, ezt vegyék figyelembe. Köszönöm szépen. (Taps a baloldalon.)