DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Ház! Tölgyessy Péter felszólalása késztetett arra, hogy most a részletes vitában is néhány részletkérdést illetõen szót kérjek. Az egyik kitétele Tölgyessy Péternek arra irányult, hogy a jelenlegi javaslat - az alkotmányügyi bizottság javaslatáról beszélt Tölgyessy Péter, nemcsak a kormányjavaslatról - nem tenné lehetõvé sikeres orvosok vagy sikeres ügyvédek polgármesteri indulását, megválasztását. Ez az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata értelmében nem áll. A bizottság módosító javaslata rugalmassá kívánja tenni az összeférhetetlenség kérdésének a megítélését abban a tekintetben, hogy a fõállás és a mellékállás egymáshoz miként viszonyuljon, és olyan javaslatot tett a tisztelt Ház asztalára, melyben a képviselõtestületre bízza annak az eldöntését, hogy a polgármesteri megbízatás fõállásban betölthetõ-e más foglalkozás mellett s annak megtartása mellett, vagy sem. Hadd utaljak egyébként arra, hogy ez a megoldás tehát lehetõvé teszi - elnézést, hogy a gondolatsort lezárjam, még egyszer mondom, ellentétben az itt hallottaktól, a képviselõtestület döntésétõl függõen ugyan - orvosok, ügyvédek, sõt más foglalkozásúak indulását is, sikeresekét és sikertelenekét egyaránt. Az valóban más kérdés, amit felvetett Tölgyessy Péter, hogy a képviselõtestületi döntés esetében van egy olyan kör, ahol elõre nem tisztázható teljes bizonyossággal a kérdés, hogy vajon a képviselõtestület hozzájárul-e ehhez vagy sem. Hadd jegyezzem meg, hogy ez igazán problémaként csak a közvetlenül választott polgármestereknél vetõdhet fel, hiszen a képviselõtestületnek már módja lesz ebben álláspontját kialakítani. A közvetlen választás esetében kétségtelenül bizonyos fokig ez nehézséget okozhat, de azt hiszem, hogy ez nem áthidalhatatlan. Egyrészt talán hivatkozhatnánk saját magunkra, hiszen köztudott, az országgyûlési képviselõk is hónapokig voltak olyan helyzetben, hogy a saját jogállásuk nem volt tisztázva, s ezek a kérdések is nyitottak voltak. Ezekre azonban mégsem hivatkozom, mert nyilván ezzel szembe lehet vetni, nem valószínû, hogy az országban található még háromezer ilyen vakmerõ ember, mint amilyenek mi voltunk vagy vagyunk. A másik kérdés az az viszont, hogy meglátásom szerint bizonyos fokig elõre felmérhetõ, a kialakuló képviselõ-testületnek nagyjából milyen lesz az álláspontja ebben a kérdésben, ez többé-kevésbé prognosztizálható, hiszen tisztában tud lenni azzal a jelölt, aki eldönti ezt a kérdést, fel kell tudnia mérni, a saját foglalkozása mennyire alkalmas arra, hogy akadályozza munkájának az ellátását. Kétségtelen, hogy állítása nem lehet teljesen független a pártok magatartásától és állásfoglalásától, s már ebben is kifejezésre juthat az, a pártok hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy õ milyen minõségben töltse be ezt. Végsõ fokon bizonyos fokig prognosztizálható az, hogy mi lesz a képviselõtestület hozzáállása ehhez a kérdéshez. Mindezekre tekintettel én úgy érzem, hogy az a javaslat, amelyet a bizottság itt elõterjesztett, ezekre a kérdésekre megnyugtató választ ad, és biztosítja azt, hogy széles körben a hiteles emberek nyugodtan vállalkozzanak a polgármesteri tisztség ellátására és ennek a megbízatásnak a betöltésére. A másik kérdés, amit megjegyeznék az összeférhetetlenség körébõl, a gazdasági összeférhetetlenség esete. Itt kétségtelen, a két oldal - az SZDSZ és a kormánykoalíció - között egy jelentõs eltérés van. Az SZDSZ politikai felfogása ezt nagyon liberálisan kezeli, és a bizottságban felmerült legalapvetõbb javaslatuk szerint tulajdonképpen semmilyen gazdasági összeférhetetlenség kimondása nem szükséges. Ebben a kérdésben a kormánykoalíció pártjai - legalábbis a bizottságban elfoglalt álláspontjuk szerint - szigorúbbak. Mi tartunk attól, hogy a gazdasági és a politikai hatalom egy kézben egyesítése káros hatásokat okoz, és ezt kerülni szeretnénk. Éppen ezért mi - s ezt vállaljuk - szigorúbban fogjuk fel a gazdasági összeférhetetlenség eseteit. Utolsóként a párttisztség kérdésére szeretnék röviden kitérni. Tölgyessy képviselõtársam itt példaként azt az alkotmányos rendelkezést hozta fel - mintegy párhuzamba állítva -, hogy miniszterek, a miniszterelnök párttisztséget is betöltenek, s ez nem összeférhetetlen azzal, hogy kormánytisztséget, miniszterelnöki tisztséget töltenek be. Én úgy érzem, ez a hasonlat nem igazán helyes. A Kormány - természeténél fogva - szorosan pártra, pártokra vagy koalícióra épül. Ebbõl a helyzetbõl én természetes körülménynek tartom azt, hogy párttisztségek megtarthatók a Kormányban viselt tisztségek mellett, túlmenõen azon, hogy hagyományosan, történetileg sem voltak ennek más irányú útjai. Ugyanakkor viszont a polgármester tisztsége - az én meglátásom és megítélésem szerint - nem kötõdhet olyan szorosan a pártokhoz, és bizonyos fokig indokoltnak látszik, nézetem szerint, valamelyest a pártstruktúrától távolabbra vinni. Van még egy nagyon praktikus körülmény. Ne felejtsük el, hogy a közigazgatás minõségi változáson megy keresztül, a tanácsrendszert egy önkormányzati rendszer fogja felváltani, és alapvetõen ezt az önkormányzati rendszert, mondhatom, a semmibõl kell megteremteni. A mostani polgármestereknek sokkal nagyobb feladatterhük lesz ebbõl adódóan, sokkal nehezebb helyzetük lesz, mint a jövõ polgármestereinek, mint a késõbbi polgármestereknek. Éppen ezért ebben a szakaszban, úgy érzem, ez a praktikus ok is amellett szól, hogy lehetõség szerint a túlterheltséget, a tisztségek halmozását - még ha állami tisztségekhez képest másról, párttisztségekrõl is van itt szó - kerüljük, és ilyen formában a polgármesterek túlzott terhelését kiküszöböljük, biztosítva azt, hogy ezt a tevékenységet teljes mértékben lássák el. Egy mondatot Ugrin Emese képviselõtársam felszólalásához, a teljesség igénye nélkül, csak általánosságban. A bizottság értékelte és figyelembe vette képviselõtársnõnk javaslatait, s amennyiben úgy ítélte meg, hogy az valóban elfogadható, beépítette a 2. szakasszal kapcsolatos módosító javaslatába. Köszönöm a figyelmüket. (Taps. )