DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Ház! Én is az összeférhetetlenség, mégpedig alapvetõen a polgármester és az országgyûlési képviselõ összeférhetetlenségének kérdéséhez szeretnék hozzászólni, ezen belül is ahhoz a jogi problémához, amely az elmúlt ülésen felmerült. Nevezetesen több ellenzéki képviselõtársam, Gál Zoltán - hogy talán nem annyira alkotmányjogi öszszefüggésében, mint inkább csak tartalmilag, de kifejezetten alkotmányjogi oldalról -, Hack Péter, Tölgyessy Péter, Orbán Viktor képviselõtársaim megkérdõjelezték annak a megoldásnak az alkotmányosságát, hogy az Országgyûlés most ebben a törvényben, egyszerû szótöbbséges törvényben alakítsa ki a döntését a polgármester és az országgyûlési képviselõ összeférhetetlenségérõl azután, hogy korábban az alkotmánymódosításban ugyanilyen irányú indítvány nem kapott kétharmados támogatást. Ehhez a kérdéshez kívánnék tehát hozzászólni. Én úgy érzem, hogy az Országgyûlésnek a jelen helyzetben teljesen szabadkeze van abban, hogy ezt az összeférhetetlenségi szabályt kimondja és megalkossa, és ennek az összeférhetetlenségi szabálynak a megalkotása az Alkotmánnyal semmilyen ellentétben nem áll. Ennek kapcsán kérem, hogy próbálják követni az alábbi gondolatmenetet. Gondoljuk végig, mi történt volna, milyen jelentõsége lett volna jogilag, ha az Országgyûlés az alkotmánymódosító javaslatot magáévá téve, alkotmánymódosításba építi be a polgármester és az országgyûlési képviselõ összeférhetetlenségét. Ez kettõs jelentõségû lett volna. Egyszer: pozitíve és egyértelmûen kimondott és megalkotott összeférhetetlenségi szabály született volna meg; másodszor: mindez alkotmányos szinten keletkezett volna azzal a konzekvenciával, hogy a késõbbiekben ehhez a szabályhoz hozzányúlni csak az összes országgyûlési képviselõ kétharmadának egyetértésével lehet. Kétségtelen, ez az összeférhetetlenségi szabály nem kapta meg a kétharmados támogatást, tehát ez nem született meg. Nem született meg, de alkotmányos szinten nem született meg, tehát a két kritérium közül az egyik esett el tulajdonképpen, mégpedig az, hogy alkotmányos szinten legyen ez az összeférhetetlenségi kérdés szabályozva. Az Országgyûlés ugyanis a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat egyébként semmilyen tartalommal és semmilyen formában nem vonta be az alkotmányos szabályozás körébe, következésképpen azáltal, hogy ez az alkotmányos szintû szabály nem született meg, nem érinti azt, hogy az Országgyûlésnek teljesen szabadkeze van a továbbiakban egy nem alkotmányos jogszabályban intézkedni és összeférhetetlenségi szabályt megállapítani. Analógiaként hadd hivatkozzam a képviselõk összeférhetetlenségének egyéb szabályaira és az Alkotmány 20. szakasza (5) bekezdésének arra az utalására, hogy törvény a képviselõi összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. Ezzel az Országgyûlés élt is, amikor a képviselõi jogállásról szóló törvényt megalkotta, és ott újabb, az Alkotmányban nem szereplõ összeférhetetlenségi okot állapított meg. Az most ettõl a gondolatkörtõl és ettõl a problematikától teljesen független, hogy a képviselõi jogállás milyen többségû elfogadásra szorul alkotmányos rendelkezéseink értelmében. Az azonban egyértelmû, hogy mivel az Országgyûlés ezt a kérdést, nevezetesen a polgármester összeférhetetlenségének kérdését az Alkotmányban nem szabályozta, egyértelmû, hogy a helyzet nyitott, az Országgyûlés keze szabad és teljesen törvényesen alkothat errõl egyszerû szótöbbséggel törvényt. Lehet, hogy az alkotmánymódosításkor a szabad demokraták politikai elképzelései nem ezek voltak, de hát ez az õ dolguk, talán néha a szürkeállomány is kihagy (derültség). Ez a jelenlegi helyzet.