DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! A véletlen hozza azt, hogy egymás után szabad demokrata és egymás után kormánypárti képviselõk szólalnak fel. Ennek az az oka, hogy a mai ülésnapon nem lehetett beosztani úgy a hozzászólásokat, hogy váltva szólaljanak a Parlament két oldaláról a képviselõk. Ez pedig azért történt, mert talán nem mindenki tudja, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit ma tárgyalt az Országgyûlés, hétfõn este kapták meg a képviselõk. Hétfõ este óta tanulmányozhatják, és azóta van idõnk arra, hogy miközben ülésezik az Országgyûlés, közben módosító javaslatok is készüljenek. Ennek ellenére szép számú módosító javaslat készült, és a mai bizottsági ülésen a szabad demokraták képviselõi elmondták azokat az aggályaikat, amik általában a törvényjavaslattal kapcsolatban megfogalmazhatók. Tóth képviselõ úr azt mondta, hogy ez a konstruktivitás abban jelentkezett: a javaslat visszavonására kértük a Kormányt. Sajnos, nem tehetek mást, ezt kell tennem nekem is a mai napon, és én kérem, hogy hallgassák végig az érveinket, és utána ítéljék meg, hogy ezzel akadályozni vagy elõmozdítani szeretnénk egy fontos kérdés rendezését. Ebben a Házban valamennyi képviselõ egyetért azzal, hogy a rendszerváltás szeptember 30-át követõen, a helyhatósági választások után fog megtörténni. Azzal is egyetértünk valamennyien, minden egyes magyarországi település alapvetõ érdeke, hogy a polgármesteri széket a legrátermettebb, legalkalmasabb személy foglalja el. Maximum abban van különbség közöttünk, hogy ennek a személynek a kilétét máshogyan ítélik meg a különbözõ pártok képviselõi. Mást látunk mi erre alkalmasnak, és mást a többi pártok képviselõi. Ugyanakkor abban sem kételkedünk: a törvényjavaslat elõterjesztõi is ezt a célt szerették volna elérni, de látnunk kell, hogy a célt nem alkalmas módon, nem alkalmas eszközzel kívánják elérni. Az egyik probléma az, amire Szokolay képviselõ úr is utalt felszólalásában: az az általános vita, ami most folyik, már lefolyt az önkormányzati törvény vitájában. Ezzel egyetértek. Azokról a kérdésekrõl, amikrõl most beszélünk, legalábbis jelentõs részükrõl, nem ennél a törvénynél kellett volna beszélni, hanem éppen az önkormányzati törvény vitájában. Az önkormányzati törvény 30. §-ától kezdõdõ szakaszok szabályozzák a polgármester jogintézményét, és az alpolgármester személyérõl is ezek a szakaszok szólnak. Meggyõzõdésem az, hogy e szakaszok közül maradt ki az a néhány rendelkezés, ami az összeférhetetlenséget szabályozza. E szakaszok között kell és lehet csak olyan többletelõírásokat alkalmazni, ami a polgármesteri tiszt betöltésének feltételeit szabályozza. Ha nem így teszünk - kérem a kormánypárti képviselõket, hogy ne a személyükkel, ne a jelenlegi Parlamenttel szembeni gyanakvást érezzék a szavaimban, hanem a mindenkori Parlament mûködésére gondoljanak -, a kormánypárti többség bármikor megváltoztathatja a polgármesterre vonatkozó feltételeket, és olyan részletszabályokat alkalmazhat, amivel a kisebbségben maradókat - lehet, hogy ez a következõ Országgyûlésben a jelenleg többségi pártok közül kerül ki - ki tudja rekeszteni a polgármesteri helyekrõl. Ezért mondja az Alkotmány az országgyûlési képviselõk vonatkozásában is, hogy ezt nem lehet egyszerû többséggel szabályozni, milyen feltételek mellett tölthet be valaki országgyûlési képviselõi helyet, mert ilyen esetben a többség egyszerûen kiszavazhatná a másik felét a Parlamentbõl is, olyan összeférhetetlenségi szabályokat állapít- hat meg. Azt hiszem, ez a kérdés nagyon sürgõsen rendezendõ, hogy a polgármesterjelöltek tudják, mire vállalkoznak. Ez tényleg nagyon sürgõsen rendezendõ, de a mai, illetve a következõ ülésen nem tudjuk megtenni, mert egy alkotmányos kérdés nyitva marad. Ez az alkotmányos kérdés az, hogy egyszerû törvény-nyel módosítunk egy kétharmados törvényt. Ugyanis olyan törvényt módosítunk, ami kétharmados szabály keretében lenne módosítandó. Az egy másik kérdés - és én a tartalmi részbe nem megyek bele -, hogy amit az elõterjesztés tartalmazott, helyes-e vagy nem. De ha helyesen fogadjuk el a törvényt, és elfogadunk egy olyan kizáró szabályt, ami mindenki számára elfogadható, ez az alkotmányos kérdés akkor is nyitva marad. Bármikor valaki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és azt mondhatja, hogy egy törvény, nevezetesen az 1990. évi LXV. számú törvény egy olyan törvényt módosított, amire nem lett volna joga. Ezért tisztelettel azt javasoltuk már délelõtt a Kormánynak, és ezt a javaslatunkat szeretnénk megismételni, hogy a most elõterjesztett törvényjavaslatnak a polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait vegye külön, és ezeket a szabályokat az 1990. évi LXV. törvény módosításaként nyújtsa be. Ebben az esetben lehet csak alkotmányosan helytálló módon megváltoztatni ezeket a szabályokat. Megint szeretnék utalni az Alkotmány szövegére, ami a képviselõk vonatkozásában is egyértelmûen szabályozza az összeférhetetlenség alapeseteit, majd azt mondja, hogy ugyanilyen szabályokkal lehet csak megváltoztatni az egyéb jogszabályban is, a képviselõi jogállásra vonatkozó jogszabályban, többlet-összeférhetetlenségi eseteket. Az önkormányzatokról, a polgármesterrõl szóló törvény nem szabályoz, mert Szokolay úr is mondta, hogy ezek a kérdések kimaradtak annak idején a szabályozásnál. Bár az általános vitában volt róla szó, a részletes vitánál nem került bele a törvénybe. Gál képviselõ úr is errõl beszélt. Tisztelettel kérem tehát annak érdekében, hogy valóban olyan önkormányzati vezetõk álljanak a helyi hatalom élén, akik erre tényleg alkalmasak, és akik megnyugtató módon tudják elvállalni ezt a pozíciót, tegye meg a Kormány ezt a lépést. A másik kérdés, amit Mécs képviselõ úr elmondott - erre is szeretném felhívni a kormánypártok és a jelen lévõ képviselõk figyelmét - akarva akaratlanul ez a törvény jelenlegi formájában valóban a jelenlegi tanácselnököket preferálja, csak nekik jó, csak az õ számukra kedvezõ. Én tudom, hogy a Kormány nem ezt szerette volna elérni, de sajnos ez került be a szövegbe és ezt is meg kell fontolni. Köszönöm a figyelmet. (SZDSZ padsoraiban taps.)