DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Elõször szeretnék az elnök úrtól engedélyt kérni arra, hogy a kisebbségi vélemény ismertetése után a módosító javaslatomhoz fûzött felszólalásomat, indoklásomat is részletesen kifejthessem. Elõször szeretném Önökkel ismertetni az önkormányzati bizottságban kisebbségben maradt szabad demokrata, fideszes és szocialista párti képviselõk véleményét. A kisebbségben maradt képviselõk véleménye az, hogy az elõttünk fekvõ törvényjavaslat, a Kormány elõterjesztése, tárgyalásra alkalmatlan. A bizottsági ülésen több alkalommal, több szakasz vitája után javasoltuk, hogy a Kormánynak adjuk vissza ezt a törvényjavaslatot, azzal a céllal, hogy gondolja át és ismételten terjessze elõ. Rögtön a 2. szakasznál kiderült ugyanis a bizottsági vita során, hogy ez a javaslat nem veszi figyelembe azt a politikai helyzetet, amiben ma mi a polgármesterek választására sort fogunk keríteni. Ugyanis Magyarországon - ez valamennyiünk elõtt ismert - ma nem olyan polgármester-jelöltek fognak indulni a választásokon, akik élethivatásuknak a politikai pályafutást tekintik, hanem olyan jelöltek, akik a polgári egzisztenciájukat adják fel néhány évre, átmenetileg azért, hogy egy önkormányzat élére kerüljenek. Azért adják fel, hogy most hiteles emberek kerülhessenek az önkormányzatok élére. Ez a javaslat semmilyen lehetõséget nem biztosít arra, hogy ezek az emberek, akik átmenetileg feladják polgári egzisztenciájukat, a választási idõszak után, tehát mandátumuk lejártát követõen normálisan, megfelelõ módon találjanak vissza polgári egzisztenciájukba. Valamit ugyan javított a helyzeten a bizottságnak az a módosító indítványa, miszerint ne a három havi, hanem hat havi illetményüket kapják meg a polgármesterek a mandátumuk lejárta után, de hogy milyen átgondolatlan volt ebbõl a szempontból a törvényjavaslat, azt az is mutatja, hogy eredetileg három hónapot javasoltak, kevesebbet annál, mint amennyit ma a megyei tanácsok tisztségviselõi kapnak. Ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a megyei tanácsok tisztségviselõi mandátumuk lejártát követõen hat havi illetményüket kapják meg. Sajnos. De ugyanez a Kormány jelenlegi elõterjesztésében sokkal kevesebbet jelentett a jövõbeni, a szabad választásokon megválasztandó polgármesterek számára. Ugyanilyen éles vita bontakozott ki a 4. § tekintetében. Pontosabban nem is a képviselõk között bontakozott ki éles vita, hanem az összeférhetetlenségi szabályok körül. Mint azt már Böröcz István is elmondotta, a bizottság abba a helyzetbe került, hogy minden egyes pont elhagyására született javaslat, mégpedig a legkülönbözõbb pártok képviselõi közül. A kormánypárti képviselõk is szép számmal tettek javaslatot arra, hogy mely pontokat hagyjuk el. Ugyanis ezek az összeférhetetlenségi javaslatok is - megítélésünk szerint - pontosan annak állják útját, hogy azok az emberek, akik ma hitelesnek számítanak egy adott településen, feladják az egzisztenciájukat és elinduljanak ezen a teljesen bizonytalan politikai pályán, amit pillanatnyilag a polgármesteri jelöltség jelent. Nagyon kis szavazatarány-különbséggel került mégis abba a helyzetbe a törvényjavaslat, hogy a bizottság támogatta. Egy-két szavazatnyi különbség döntött amellett, hogy a teljes 4. §-t nem támogatta az önkormányzati bizottság. Egy-két szavazaton múlott csak, hogy ez a törvényjavaslat nem jutott abba a helyzetbe, hogy egy teljes összeférhetetlenségi szabálykört maga az önkormányzati bizottság elvetésre ítélt volna. Felmerült bizottsági vita során az is, hogy az összeférhetetlenségnek ez a fajta megközelítése, amit a törvényjavaslat tartalmaz, mivel egyfajta taxációt sorol, és mint taxáció, nem alkalmas a tényleges probléma megoldására. Koncepcionálisan másfajta megközelítés lenne szükséges az összeférhetetlenségre, de ennek átgondolására - pontosan azért, mert végül is javaslatunkat arra, hogy ezt a törvényjavaslatot dolgozzák át, nem fogadták el - nem kerülhe-tett sor. A vita során a következõ problémát az okozta, hogy a polgármester a 13. havi juttatásra mindenféle feltételrendszer nélkül, a jelenlegi javaslat szerint, jogosult. Jogosult akkor is, ha egész évben nem dolgozott valamilyen okból, beteg volt, vagy egyéb olyan körülmények álltak fenn, ami miatt egyébként nem járna neki a 13. havi illetmény. Nincs meg ebben a jogszabályban a feltételrendszer. Nem akarom tovább sorolni, hiszen minden egyes szakasznál kiderül, hogy nem kellõen átgondolt, nem kellõen kidolgozott feltételrendszer alapján állt össze ez a törvényjavaslat. Annyit azonban még szeretnék elmondani, hogy a Kormány maga is észlelte a pontatlanságokat, s ezért két helyen is arra kérte fel a bizottságot, hogy a Kormány által észlelt pontatlanságokat a bizottság bizottsági módosító indítványként terjessze elõ, és így kerüljenek bele a törvényjavaslatba. Az egyik, amelyet Böröcz István ismertetett, ez a társadalmi megbízatású polgármesterekkel kapcsolatos kérdés, hogy a munkaviszonyuk meddig terjedjen. A másik a zárórendelkezések közé épül be. Nem helyezi hatályon kívül, hiszen a Kormány nem gondolta végig, hogy ha most hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, amelyik a 16. §-ra vonatkozik, akkor egy joghézag keletkezik, akkor olyan helyzetbe kerülnek a jelenlegi tanácsi tisztségviselõk, hogy annak a helyzetnek az elõidézése nemkívánatos cél. Ezek a körülmények - meglátásunk szerint - mind azt mutatják, hogy ez a törvényjavaslat, annak ellenére, hogy nagyon fontos lenne a mielõbbi megalkotása, ebben a formában mégis átgondolatlan és alkalmatlan a tárgyalásra. Ezzel kapcsolatosan ügyrendi javaslatot szeretnék elõterjeszteni: szeretném kérni az Elnök Urat, hogy a mai napon ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját ne zárja le. A Házrend szerint a sürgõsséggel beadott törvényjavaslatok tárgyalására a következõ ülésnapon kerülhet sor. Megértjük, hogy az általános vitára a mai napon sor kerül, viszont fontos ennek a vitának a lefolytatása, de kérjük, ennek figyelembevételével az általános vita lezárására csak a következõ ülésnapon kerüljön sor, hogy átgondolás után még további módosító indítványokat lehessen beterjeszteni. Ezek után szeretném a saját módosító indítványommal kapcsolatos hozzászólásomat elmondani. Amióta képviselõként részt vehetek a tisztelt Ház törvényhozó munkájában, gyakran döbbenten észlelem, hogy milyen hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ez a Parlament a civil társadalom lázadásának köszönheti létét. Bizalmatlanok vagyunk, mintha azt hinnénk, hogy ha megválasztattunk, attól még ki is választódtunk. Pedig tudnunk kellene, hogy ez a bizalmatlanság velünk szemben is bizalmatlanságot szül, s azok a korlátok, amiket mi bizalmatlanságból állítottunk fel, nem ezek betartására, hanem éppen ezek megkerülésére ösztönöznek. A most tárgyalt törvényjavaslat, amely pedig már a szabad választásokon megválasztandó polgármesterekre vonatkozik, néhány rendelkezésében ugyanezt a bizalmatlanságot tükrözi. A javaslat e bizalmatlanságból fakadó korlátokat állít, amikor a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi okok közé gazdasági és politikai összeférhetetlenséget is beépít. Gazdasági összeférhetetlenségként definiálja, hogy a polgármester nem lehet tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetõleg az önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként, részvényesként vesz részt. Az indokolás szerint a javaslattevõ ezzel a szabállyal a gazdasági összefonódást kívánja megakadályozni, eleve feltételezve, hogy a polgármesterek hivatali információikkal visszaélve zsíros üzleteket fognak maguknak megkaparintani vagy ezeken keresztül inkorrekt befolyást gyakorolni. Biztosan merem állítani, hogy a megválasztásra kerülõ polgármesterek túlnyomó többségét ez a feltételezés mélyen és igaztalanul sérti. Bizonyosan állítom azt is, hogy ezt az elenyészõ százalékot, melynek mentalitásába az elõbb feltételezett veszély belefér, ez az összeférhetetlenségi szabály semmiben nem akadályozza. Valószínûleg minden - ez utóbbi kategóriába tartozó - polgármesternek lesz anyósa vagy jó cimborája, talán éppen a szomszéd falu polgármestere, akire az összeférhetetlenség nem vonatkozik, s aki szívesen eljátssza az üzleti néger szerepét. Nemcsak elvi, hanem gyakorlati oldalról sem tartom ezen összeférhetetlenségi szabályt alkalmazhatónak. Gondoljunk például arra, hogy a közelmúltban sok tanácsi alapítású kereskedelmi vállalat részvénytársasággá alakult át, és más vállalatok is. A jövendõbeli polgármester pedig ezen összeférhetetlenségi szabályról mit sem sejtve befektetésként vett néhány részvényt. Az átalakuláskor az önkormányzat is részvényekhez jutott a belterületi földek értékéig például. Fennáll az összeférhetetlenség, s ilyenkor mi a helyzet? Vajon kötelezheti-e a képviselõ-testület a polgármestert, hogy akár árfolyamveszteséggel is, de részvényeit értékesítse, vagy pedig a képviselõtestület lesz köteles magához vállalni a polgármester részvényeit, vagy mi történik? Vegyünk egy másik példát: ha az önkormányzat valamelyik gazdálkodó szervének adott esetben felesleges pénzeszköze lesz és úgy dönt, hogy ezzel a pénzzel kimegy a tõzsdére, és részvényt vásárol, akkor köteles lesz-e elõtte tájékozódni a polgármesternél, hogy a polgármesternek milyen típusú részvényei vannak. Ha a polgármesternek éppen olyan típusú részvényei vannak, amit maga a gazdálkodó szervezet is meg óhajtana vásárolni, mert egy jó befektetés, akkor ki köteles a nagyobb önmegtartóztatásra: a polgármester, vagy az önkormányzat gazdálkodó szervezete? Ennyit az elsõ összeférhetetlenségi okról. A másik összeférhetetlenségi ok a politikai összefonódást kívánja megakadályozni, amikor kimondja, hogy a polgármester pártbeli tisztséget nem viselhet, polgármesteri tevékenysége körében a párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A javaslattevõ szándéka meglehetõsen furcsa, hiszen a politikai hovatartozás várhatóan jó néhány polgármester megválasztásában meghatározó lesz. A magam részérõl nagyon remélem, hogy a jövõben olyan országunk lesz, amelynek önkormányzatai nyíltan vállalják, vállalhatják, hogy az õ polgármesterük bizony szabad demokrata, fideszes, szocialista párti, (Zaj a jobboldalon) vagy sorolhatnám akár a kormánypártokat, akár a Parlamenten kívüli pártokat is. Ha ezt az önkormányzatok vállalják, miért ne viselhetne tisztséget pártjában, és miért ne mondhatna beszédet, mondjuk október 23-án pártja nevében. Miért éppen a polgármester nem? A miniszter urak és a miniszterelnök úr tisztségével nem összeférhetetlen a párttisztség? Mit jelent az a kitétel, hogy a párt érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenység? A magam részérõl én ezt nem tudom megállapítani. Mi, itt a Parlamentben, hallottunk már miniszteri bársonyszékbõl pártprogramot. Rutintalanságnak tudtuk be, ennek könyveltük el. Hisszük, hogy lassan mindenki beletanul a kettõs szereposztásba, a többes szereposztásba is. Higgyünk tehát legalább annyira, mint magunkban, a jövendõ polgármestereiben is. Nem kell, hogy megvédjük településeinket az önkormányzataiktól, az önkormányzatokat a képviselõ-testületektõl, a képviselõ-testületeket a polgármesterektõl, és a polgármestereket saját maguktól. Meg fogják õk tudni védeni magukat. Persze, ehhez idõben meghozott és jó törvények kellenek, nem olyanok, mint az elõttünk fekvõ törvényjavaslat, amelyik csaknem a választási kampány kellõs közepén állít a jelöltnek olyan új kritériumokat, amelyeknek ismeretében talán a jelölést el sem fogadja. (Ellenzéki taps.)

Homepage