WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, mindazok, akik részt vettek az önkormányzati törvény elmúlt heti, elmúlt napokbeli előkészítésében, vitájában, elismerik azt, hogy mind a kormánypártok részéről, mind az ellenzéki pártok részéről, mind a Kormány részéről az ebben a munkában részt vevő képviselők, munkatársak, szakértők az utóbbi napokban emberfeletti munkát végeztek annak érdekében, hogy mind a három törvény - az alkotmánymódosítás, az önkormányzati törvény, az önkormányzati választásokról szóló törvény - elfogadásra kerüljön, lehetőleg még e héten elfogadható legyen.

Az elmúlt hetekben kemény vitákat folytattunk egymással annak érdekében, hogy az önkormányzati törvény olyan legyen, amely lehetővé teszi: Magyarországon valódi önkormányzatok jöjjenek létre valódi önkormányzati jogosítványokkal és valódi gazdasági megalapozottsággal. Az elmúlt hét végére a politikai tárgyalások kompromisszumaként úgy tűnt, hogy egyfajta megoldás születik. A Kormány átdolgozta a saját maga által korábban beterjesztett törvényjavaslatot, az ellenzék - nevezetesen a Szabad Demokraták frakciója - visszavonta, illetve nem nyújtotta be újra az általa kidolgozott alternatív önkormányzati törvényt, és visszavonta az összes módosító javaslatát. Ezek közül ezen a héten viszonylag kisszámú olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyekről úgy gondoltuk, nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy az önkormányzatok valóban működőképesek legyenek.

Ennek a szerteágazó tevékenységnek az eredményeként a Kormány, a kormánypártok sok kérdésben engedtek, és nagyon örültünk annak - Tölgyessy Péter az elmúlt héten kifejtette -, hogy nagyon sok javaslatunk beépítésre került a Kormány által újólag beterjesztett mindkét törvényjavaslatba. Ezenkívül én a magam részéről alapvető fontosságúnak tartom: a Kormány elfogadta, hogy amennyiben az önkormányzatokra kötelező feladatokat írunk elő, akkor ezekhez a kötelező feladatokhoz az önkormányzatok számára az Országgyűlésnek az anyagi fedezetet is biztosítania kell, hogy az önkormányzatok ezeket a feladatokat elláthassák.

Részünkről különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ebbe a körbe bekerüljön az egészséges ivóvízellátás kérdése, bekerüljön a nemzetiségi, etnikai kisebbségek jogai érvényesítéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása. Az első kérdésben kompromisszumos megoldás született: a törvénybe bekerült az egészséges ivóvízhez való jog, illetve annak biztosítása - de sajnos ez csak egy négyéves távlatban valósítható meg. Ezt tudomásul vettük. Még inkább sajnálatos az, hogy ebben a négyéves távlatban is csak bizonyos alternatív ivóvízellátásról lehet szó - konkrétan arról: előfordulhat néhány településen, hogy csak lajtkocsival lehet biztosítani -; de biztosítható lesz mind a 800 településen, amelyen pillanatnyilag Magyarországon még nincs vezetékes ivóvíz.

Bekerült a törvényjavaslatba egy fontos intézmény, a köztársasági megbízott intézménye, amely fölváltotta azt a főispánt, amely ellen nagyon sokan tiltakoztunk ebben a parlamentben. Megállapodás született a polgármesterek jogállásáról, megállapodás született arra, hogy csak bizonyos keretek között utasíthatók a polgármesterek, hatósági jogkörökkel csak bizonyos keretek között ruházhatók föl.

Különösen fontosnak tartjuk azt: a választójogi törvénybe deklaráltan bekerült - remélem elfogadásra kerül -, hogy nemcsak politikai pártok állíthatnak listákat és jelölteket, hanem társadalmi szervezetek is. Talán még fontosabbnak tartjuk azt, hogy nemzetiségek, nemzetiségi jelöltek anonim módon szavaznak, illetve szavazhatnak nemzetiségi jelöltjükre a nemzetiségi állampolgárok - nem szükséges, hogy a választások során nyíltan vállalják nemzeti, illetve kisebbségi létüket. Ezzel talán elérhető lesz, hogy a nemzetiségek aktivizálják magukat az elkövetkező önkormányzati választásokon.

A törvénynek az általam felsoroltakon kívül számos pozitív vonása is van - de nem hallgathatom el, hogy vannak alapvető hiányosságai. Ezek az alapvető hiányosságok elsősorban abból fakadnak, hogy hiányoznak azok a csatlakozó törvények, amelyek nélkül a törvény egyfajta biankó törvénynek is felfogható: ugyanis számtalan paragrafusban arra történik utalás, hogy például a gazdasági megalapozottság, az önkormányzatok tulajdona jó néhány kérdésben egy későbbi törvényben, későbbi törvényekben kerül szabályozásra. Ez annál is sajnálatosabb, mivel ezek a későbbi törvények -- úgy tűnik nem kétharmados, tehát nem a jelenlegi képviselők kétharmadának szavazatához kötöttek, hanem egyszerű többségi szavazással lesznek elfogadva. Így az ellenzék, a szabad demokraták frakciója nem látja annak garanciáját, hogy a leendő önkormányzatok valóban gazdaságilag megalapozott, működőképes önkormányzatokká válhatnak. Ez az a kérdéskör, amelyben tegnap ismételten konfrontálódtak a vélemények, a nézetek - és szükségessé vált egy újabb hatpárti egyeztetés. Sajnos, ez a hatpárti egyeztetés is csak részeredményeket tudott elérni, az alapvető kérdésben nem született konszenzus.

Az alapvető kérdés az, hogy véleményünk szerint nem elegendő, hogy maga az önkormányzati törvény legyen kétharmados törvény. Szükséges néhány alapvető törvénynek a kétharmadossá tétele; szükséges, hogy néhány, az önkormányzatok gazdálkodását, tulajdonát, az önkormányzatok legfontosabb gazdasági szabályozását biztosító törvény kétharmados maradjon. Ennek érdekében a mai nap folyamán az SZDSZ - és tudomásom szerint a többi ellenzéki párt is - módosító indítványokat beterjesztett be az Alkotmány módosítására vonatkozóan. Nagyon szeretnénk, ha ezek közül a módosító indítványok közül elfogadásra kerülnének azok, amelyek kompromisszum jellegűek. Nem ragaszkodunk ahhoz, hogy minden, az önkormányzatokkal kapcsolatos törvény kétharmados törvény legyen - de az általam felsorolt kérdésekben nagyon fontosnak tartanánk, hogy kétharmados konszenzus szülessen a Parlamentben.

Szeretném a szabad demokraták frakciója nevében kijelenteni: nem kívánjuk megakadályozni a szeptember 30-i választások megtartását. Nem kívánjuk, hogy ne lehessen elfogadni az önkormányzati törvényt és az önkormányzati választásokról szóló törvényt. Úgy ítéljük meg, hogy a Parlamentben jelenlévő politikai erők a szabad demokraták nélkül is képesek kétharmados többséget elérni, ha konszenzusra jutnak - nem szükséges a szabad demokraták szavazata sem az alkotmánymódosításhoz, sem a másik két kétharmados törvénynek az elfogadásához. Ennek ellenére a szabad demokrata frakció a tagjait nem fogja kötelezni a frakciófegyelem betartására; nem fogjuk felszólítani tagjainkat, hogy erre vagy arra a módosító indítványra szavazzanak: mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat. Úgy gondoljuk, hogy ennél tovább a szabad demokraták parlamenti csoportja nem tud elmenni. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy bizonyos alapvető kérdések ne kerüljenek az önkormányzati törvénybe, illetve ne kerüljenek szavazásra.

Amíg ezek az alapvető kérdések nem tisztázottak, amíg az önkormányzatok gazdasági megalapozottsága, működőképessége nem tűnik biztosítottnak, én a magam részéről nem tartom igazán elfogadhatónak ezt az önkormányzati törvényt, és a szabad demokraták frakciójának is ez a véleménye: Ennek ellenére úgy gondolom, a hét végére a parlamenten belül sikerül elfogadni a jelenlegi politikai pártok szavazóinak támogatásával mindhárom törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)