DR. TÖLGYESSY PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége nagy sikernek tartja eme három törvényjavaslat politikai megoldását. Megítélésünk szerint a siker valamennyi magyar, igazi önkormányzatért harcoló - szerintünk szabadelvû - irány sikere, - üljenek bár az e felfogást képviselõ személyek a Magyar Demokrata Fórumban, a Kisgazdapártban, a Kereszténydemokrata Néppártban, a FIDESZ-ben, a Magyar Szocialista Pártban vagy a függetlenek között. Megítélésem szerint ezt az eredményt úgy lehetett elérni, hogy azokon a tárgyalásokon, amelyeket ez a hat párt folytatott - szinte valamennyi napon késõ estig - a kormánypártok tisztelt képviselõi nem obstrukciós szándékúnak tekintették azt a sok-sok módosító indítványt - köztük azt a 60-70-80 módosító indítványt, amelyet a szabad demokraták terjesztettek elõ -, hanem valóban olyan indítványoknak, amelyek valóban elõsegíthetik az önkormányzatok létrehozatalát. Valamennyit megfontolták, és túlnyomó részüket teljes egészében vagy kisebb részben, de beépítették abba a tervezetbe, amelyet a belügyminiszter úr nem olyan régen elõterjesztett. Bátorkodom néhány fõ pontot érinteni. A szabad demokratáknak ma is meggyõzõdése, hogy az eredeti tervezet több tekintetben nem volt igazán megnyugtató. Az eredeti tervezet a fõispánon, a vármegyén keresztül továbbra is egy hierarchikus láncba próbálta szervezni a városok és községek önkormányzatát. Ehhez képest igen nagy siker, hogy más típusú intézkedéseket, más típusú intézményeket rögzítettünk ebben a törvényben. Nagy siker, hogy nincs fõispán, a megye mellé delegált, széles jogkörrel rendelkezõ személy - ehelyett köztársasági biztos létezik, akit nem a kormány nevez ki, hanem parlamenti meghallgatás után a köztársasági elnök. Különösen fontos, hogy a köztársasági megbízott jogköre gyökeresen eltér a fõispán jogkörétõl. A köztársasági megbízott törvényességellenõrzési jogköre csak a jogszerûség vizsgálatára korlátozódik, szakmai tanácsadói jogköre szûkül, és kiváltképpen szûkebb az elsõfokú és másodfokú hatósági jogköre a tervezethez képest. Igen fontos, hogy az a vármegye, amelyet eredetileg a kormánypártok ebben az elõterjesztésben megjelenítettek, a végleges szövegben már megye, valójában egy kényszertársulásos megye, olyan megye, ahol csak azokat a közös intézményeket mûködtetik, amelyeket a települések, városok, községek nem tudnak a saját területükön fenntartani. Rendkívül fontos, hogy a megyei rendeletek kizárólag a közös intézmények fenntartására vonatkoznak, nem rendelhetnek el semmit sem az önkormányzatokra nézve. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tervezethez képest most már a hatósági jogkörök alanya nem a polgármester, hanem a jegyzõ. Ezen az úton a polgármester valóban az önkormányzat elsõ önkormányzati tisztségviselõje lehet, nem kerül egy hierarchikus láncba, nem lesz egy fölülrõl irányított személy, hanem valóban az önkormányzat elsõ számú vezetõje - aki a helyi politikának és önkormányzati ügyeknek a hivatott letéteményese, ugyanakkor nincs százával hatósági jogköre, mert azt a jegyzõ látja el a végleges tervezetben. Igen fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos részek jelentõsen át lettek fogalmazva. Pontosan megfogalmazza a tervezet, hogy mik azok a kötelezõen ellátandó feladatok, amelyeket minden településen el kell tudni látni, és ha itt nincs elég forrás ezek betöltéséhez, akkor az elvégzéséhez az Országgyûlés ad garanciát. A törvénytervezet igen világosan és pontosan leírja azokat, amelyeket feltétlenül be kell tölteni minden magyar településen. Szükség van - és ezt mi különösen fontosnak tartottuk - egészséges ivóvíz-ellátásra, szükség van alapfokú oktatásra, alapfokú egészségügyi, szociális ellátásra, közvilágításra, utakra, temetõre és a nemzetiségi jogok érvényesítésére. Ez utóbbi szabad demokrata javaslat volt, és igen nagy örömmel fogadtuk, hogy a kormánypártok elfogadták ezt a javaslatot. Összegezve úgy érezzük, hogy az önkormányzati törvény gyökeres átdolgozásával remény van arra, hogyha nem is az örökkévalóságnak alkotunk egy önkormányzati törvényt - mert be kell látnunk, hogy ez a törvény továbbra is esendõ, hatóköre nem lehet évtizedes -, de létrehoztunk egy olyan törvényt, amelynek alapján nem tanács-, hanem önkormányzati választásokat lehet tartani szeptember 30-án, s két-három év múltán - ha ennek a szükségessége felmerül - ezt a törvényt még korszerûbbé, s még inkább az idõ igényeinek megfelelõvé lehet tenni. A szabad demokraták fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az ideiglenesség szerepeljen az önkormányzati törvény indoklásában. Szerepeljen az az ígéret, hogy szükség szerint ez az Országgyûlés vagy a leendõ új Országgyûlés visszatér az önkormányzati kérdések taglalására és a gyakorlat s a tapasztalat birtokában sokkal részletesebb, precízebb, kimerítõbb önkormányzati törvényt hoz meg. A választójogi törvényrõl nagyon röviden azt kell mondanom, hogy itt is egy elfogadható politikai kompromisszum köttetett. A kormánypártok elfogadtak egy szûkített kétfordulós rendszert, amelynek a lényege az, hogy csak akkor kell tartani második fordulót, ha különösen alacsony volt a részvétel, illetõleg nincs olyan jelölt, aki legalább a szavazatok 25 százalékát megszerezve megnyerje az elsõ fordulót. Ez a tegnapi népszavazás ismeretében igen fontos intézkedés, hiszen számolva az alacsony részvétellel, nem teszi ki annak a veszélynek Magyarország lakosságát, hogy egy második fordulóban igen-igen alacsony részvétel mellett döntsünk a helyi képviselõtestületek tagjairól. Nagyon fontosnak tartják a szabad demokraták, hogy a kormány elõterjesztésével szemben a települések legkisebbjei között a tízezer alatti településeken kislistás választás van, efelett pedig fele-fele arányban a listás, arányos, a kispártok érdekeit is megjelenítõ szabályos, s fele részben szerepel az egyéni kerületi szabályozás, amely pedig a városrészek, településrészek érdekeit jeleníti meg bizonyos aránytalanságokkal. Igen fontosnak tartjuk, hogy a megyei képviselõtestületben, közgyûlésben a települési érdekek jelennek meg, s nincsen közvetlenül választott megyei testület. Ez is jól mutatja, hogy ez a megye már nem egy önálló, hatalmas hatalommal rendelkezõ szervezet, hanem a települések társulásából keletkezett intézmény. Fontosnak tartjuk, hogy ettõl eltérve Budapesten közvetlen választás van, hiszen Budapest szerves egység, Budapest esete egészen más, mint egy megyéé, Budapesten a kerület mesterséges, s a fõváros az igazi város, ezért igen helyes, hogy a fõvárosi testület listás választással, alapvetõen közvetlen választással nyer megválasztást. A szabad demokraták helyesnek vélik azt, hogy a 10 000 alatti településeken közvetlen választás van, s tekintettel arra, hogy a kontinentális Európában ez a szokás, s ez kiküszöböli a különbözõ hatásköri ütközéseket, s megakadályozza azt, hogy egy esetlegesen kék színû testület és egy zöld színû polgármester öszszeütközésébõl gondok származzanak, a nagyobb településeken közvetett legyen a polgármesterválasztás. Összegezve, ez a törvény - azt hiszem - jól kifejezi az itt jelenlevõ pártok kompromisszumos akaratát, s ennek alapján megnyugtató módon lehet helyi választásokat tartani. Már csak egészen röviden az alkotmány módosításáról. A szabad demokraták mindig is fontosnak tartották, hogy az alapjogokra, illetõleg az alapintézményekre vonatkozó törvényeket az Országgyûlés kétharmados többséggel fogadja el. Az alkotmánymódosítás belügyminiszter úr által elõterjesztett verziójában ez a megoldás kifogástalanul érvényesül, a megoldásban világossá válik, hogy az alapintézményként elfogadott önkormányzatok jogainak, eljárásainak, felelõsségének meghatározásához az országgyûlési képviselõk szavazatának kétharmadára van szükség. Ez rendkívül fontos, és ez a szabály deklarálja, hogy ez a dolog nem folyamatos kormányzati tevékenység, ehhez a dologhoz a nemzet nagyobb részének egyetértését kell adnia, s így fel sem merülhet az, hogyha az ellenzéki pártok bele akarnak folyni az önkormányzati alapintézmények felállításának szabályozásába, mit obstruálnak, hiszen csak természetes alkotmányos jogukkal élnek. Az alapintézmények és alapjogok megállapítása ugyanis ezen alkotmánymódosítás szerint nem kormányzati jogkör, hanem a Parlament 66 százalékának jogköre, és igen bízunk abban, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása után a kormánypártok is ennek a szellemében fognak ezúttal megnyilatkozni. Összegezve: a szabad demokraták úgy érzik - bár erre kevés idejük volt -, hogy a módosító indítványaik túlnyomó részét vissza tudják vonni, mert ezeknek legnagyobb része szó szerint vagy némi módosítással belekerült a törvénybe, más részük a kompromisszum okán elesett. Néhány módosító indítványunkat - pontosan még nem tudtuk rögzíteni, hogy melyeket, a nap végére írásban ezt is át tudjuk adni - fenntartjuk. Ezek részben olyanok, amelyeket nem érintett a politikai egyeztetõ tárgyalás, kisebb jelentõségû ügyek, részben pedig - úgy érezzük -, hogy talán egy-egy esetben nem a legtökéletesebben rögzítette a politikai szándékot a belügyminisztériumi megfogalmazó. Mégis rögzíthetem, hogy mi bízunk abban, hogy ütemes és kellõ színvonalú és illõ bizottsági munka után még a héten dönteni lehet az önkormányzati törvény, az önkormányzati választások és az alkotmánymódosítás ügyében. Kónya Imrével egyetértve ezután szeptember 30-án meg lehet tartani az elsõ magyar valódi önkormányzati választásokat. (Taps.)