DR. HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Tisztelt Országgyûlés! Kedves és tisztelt Képviselõtársaim! A Kormány ez év júniusában az Országgyûlés elé terjesztete az Alkotmánynak az önkormányzati rendszer megvalósításával kapcsolatos módosításáról, a helyi önkormányzatokról és az önkormányzati képviselõtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról szóló törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatok általános vitájában az Országgyûlésben és a különbözõ bizottságokban több hete folyt és részben folyik még most is a vita. Idõközben a törvényjavaslatokhoz igen jelentõs számban terjesztettek be módosító és kiegészítõ javaslatokat. Az õszinte, nyílt légkörû országgyûlési vitában végsõ soron világossá vált, hogy a különbözõ elgondolások nincsenek egymással kibékíthetetlen ellentében. Valamennyi parlamenti párt erõs, független, demokratikus önkormányzatokat kíván, a cél megközelítésének módját illetõen viszont nézeteik sok tekintetben különbözõek, illetve eltérõek. Az említett módosító és kiegészítõ javaslatok elhúzódó plenáris és bizottsági vitái azt a veszélyt vetítették elõre, hogy a politikai rendszerváltás kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen törvények megalkotása rendkívüli módon kitolódik. Mindez az õsz elejére elõirányzott helyhatósági választások törvényi alapjainak biztosítását, magának az önkormányzati rendszernek a mûködésbe hozatalát hátráltatta vagy veszélyeztette volna. Ezt, az ország lakossága szempontjából kedvezõtlen helyzetet felelõsségteljesen értékelve, a múlt héten tárgyalóasztalhoz ültek az országgyûlési pártfrakciók, képviselõcsoportok, részben a független képviselõk és a Kormány képviselõi, és többnapos elõkészítõ, egyeztetõ munkával az önkormányzati törvény eddig eltérõen megközelített alapkérdéseiben megegyezésre jutottak. Megegyezésre jutottunk azért, mivel a Kormány és a koalíciós pártok abból indultak ki - ahogy erre már hivatkoztam -, hogy nem a törvényjavaslat megszavazását kérik a Parlamenttõl, hanem törvényalkotást, ebbõl következõen konstruktív közremûködést kérnek. A Kormány és a mögötte felsorakozó koalíciós pártok egy pillanatig sem mondták azt, hogy a bölcsesség kövét a zsebükben hordják, hogy ez a tökéletes, egy ilyen alaptörvénynél ezt nem is lehet mondani. Mi abból indultunk ki, és úgy közelítettük meg az egész ügyet, hogy a szemünk elõtt lebegett Pascal egyik mondása, amely körülbelül így szól: "Az ember kicsiny, mert tudja, mert az, de nagy, mivel tudja, hogy kicsiny." Ebbõl indultunk ki. Ennek a jegyében kíséreltünk meg tárgyalni - és sikerrel - a parlamenti pártokkal, és a fundamentális kérdésekben az alábbiak szerinti megegyezésre jutottunk. Megállapodtunk a polgármester és a jegyzõ feladat- és hatáskörének elhatárolása, a polgármesteri hivatal irányító és a jegyzõ valóságos szerepének erõsítése kérdésében, fõként e változó politikai fórumok jelentõségének kibontakoztatása ügyében, a fõvárosi önkormányzatokról szóló szabályozás biztosítása, azzal együtt, hogy a fõvárosra külön törvény fog készülni - fiatal demokrata barátaink indítványa volt ezzel kapcsolatban - az önkormányzatok gazdasági alapjaival, bevételével összefüggõ szabályok részletezése és pontosítása ügyében. Megállapodtunk abban, hogy fõispán helyett köztársasági megbízott nevet kap a tisztségviselõ. Megállapodtunk regionális mûködésének és kinevezésének újszerû szabályozása kérdésében. A helyhatósági választási rendszer három alaptípusát elvetettük, és helyette két típust indítványozunk a tisztelt Parlamentnek megtárgyalásra és elfogadásra. Megállapodtunk a polgármesterek közvetlen választásának kiterjesztésében a 10 000 lélekszámú településekig bezárólag. Az egyeztetéseken, amelyekre már hivatkoztam, nem sikerült teljesen egyezségre jutni, némely kérdésben országgyûlési döntés szükséges, így például abban is, hogy a város 60 000 vagy 100 000 lakos megléte esetén kérheti-e a megyei várossá nyilvánítást. A felelõsségteljes és - úgy vélem - megfontolt politikai egyeztetést követõen megfelelõ munkatempóban haladunk. Ennek illusztrálására szeretnék mondani egy példát. Fél órával ezelõtt még hajszárítóval hûtötték a nyomdagépeket, hogy elkészüljenek a jogszabályjavaslatok, -tervezetek. (komikus közbetapsolás a FIDESZ soraiból) A felelõsségteljes és megfontolt egyeztetést követõen - feszített munkatempóban, a jogszabályt elõkészítõ szakemberek és felkért képviselõk folyamatos munkakapcsolata, konzultációja alapján - ma elkészült, és a tisztelt parlamenti képviselõknek részben már az asztalán van, részben még oda fog kerülni a tervezet, a számos módosító, kiegészítõ javaslat közös vonásait egyértelmûen tükrözõ törvényjavaslat szövege. Meggyõzõdésem, hogy ez a kiegészített szöveg, eddig lefolytatott vitáink és kompromisszumaink, megteremtik annak a lehetõségét, hogy esetleg még ezen a héten olyan törvényt alkothat a magyar Parlament, amely lehetõvé teszi egy széleskörûen demokratikus helyhatósági választás mielõbbi megtartását. Ezt követõen pedig alkotmányi és törvényi keretül is szolgálhatnak egy európai léptékû, a magyar önkormányzatok hagyományait és napjaink realitását egyaránt szem elõtt tartó önkormányzati rendszer kialakulásának és fokozott megerõsödésének. Tisztelt Országgyûlés! Az elmúlt hetek vitáiban gyakran elhangzott, hogy az önkormányzatok létrejöttéhez a most asztalunkon levõ törvényeken túlmenõen számos további, kapcsolódó törvény megalkotása is szükséges. Ezért indokoltnak tartom, hogy az e kapcsolódó törvények elõkészítéséhez szükséges információkat, amelyek rendelkezésemre állnak, Önökkel megosszam. A közigazgatási bíráskodásról szóló törvény javaslatát, az elõzõ, Németh- kormány 1989 decemberében az akkori Parlament elé terjesztette, de az nem sorolta az általa még feltétlenül megtárgyalandók közé. Úgy tudom, hogy az Igazságügyi Minisztérium az említett törvényjavaslatot átdolgozza - ez folyamatban van -, az önkormányzatokkal összefüggõ törvényjavaslatokra is figyelemmel. Ezért áll most a közigazgatási törvényjavaslat szerkesztése, mert erre várnak, és a Kormány elé terjesztik. Egyébként már a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatba is bekerülnek olyan rendelkezések, amelyek lehetõvé és szükségessé teszik értelemszerûen a bírósági eljárás lefolytatását. Ebben az aspektusban tehát a jogszabály elõkészítése megfelelõ módon halad. A földrõl szóló törvénynek és indokolásának a tervezete is elkészül. A most folyó tárcaegyeztetéseket és az FM által szervezett véleménycseréket követõen - a mostani álláspont szerint - körülbelül augusztus 15-éig vagy 20-áig kívánja az FM a Kormány elé terjeszteni, és a törvény szövegét augusztus 20-a körül kívánjuk nyilvánosságra hozni. Az államháztartásról szóló törvény szövegtervezetét a Pénzügyminisztériumban miniszteri értekezleten megtárgyalták, és úgy döntöttek, hogy az államháztartási koncepcióval együtt augusztusban terjesztik a Kormány elé. Ugyancsak az államigazgatási egyeztetés szakaszában van a helyi adókról szóló törvénytervezet. Így elõreláthatólag nem lesz akadálya annak, hogy az önkormányzatok gazdasági megalapozása szempontjából fontos és említett törvényjavaslatok az Országgyûlés decemberi ülésszaka elé kerüljenek. Az önkormányzati igazgatás szempontjából ugyancsak fontos a közigazgatási tisztségviselõk jogviszonyáról szóló azon törvényjavaslat, amelynek koncepciója egyeztetése folyik az érintett érdekképviseleti szervek mellett leginkább - és most több ilyen van - a minisztériummal, értelemszerûen a helyi igazgatási szakemberek bevonásával. A pártjaink fontos törvény-elõkészítési munkája nyomán és az egyeztetéseket követõen kerülnek a törvényjavaslatok a Kormány, majd a Parlament elé. Ilyenformán biztosítható, hogy az Országgyûlés által megalkotott törvény az önkormányzatok, a testületek megalakulásáig hatályba léphet. Tisztelt Képviselõ Hölgyek, Képviselõ Urak! Az önkormányzati törvényjavaslatok vitái, egyeztetései még egyértelmûbbé tették azt a közismert tételt, hogy a helyi önkormányzatok csak akkor lehetnek valósan önállók, ha megfelelõ gazdasági alapokkal rendelkeznek. Ezt a kérdést gyakorta úgy teszik fel az önkormányzatok tekintetében, hogy minden attól függ, hogy a kormányzat milyen garanciákat tud adni a helyi önkormányzatok gazdasági megalapozásához. Kétségtelen és nem vitás, hogy az önkormányzati garanciák e téren kiemelkedõ jelentõségûek. Ezért a Kormánynak eltökélt szándéka, hogy az új törvények hatálybalépését követõen gazdaságilag sem hagyja magukra a települési önkormányzatokat. Az önkormányzatok bevételi forrásfajtái és jogcímei az önkormányzati törvényben deklaráltatnak, azok feltételét és mértékét azonban a kapcsolódó törvények rögzítik. Így például a magánszemélyek jövedelemadójából az önkormányzatoknál maradó hányadnak, valamint az önkormányzati törvényben lerögzítendõ normatív költségvetési hozzájárulásnak a mértékét a költségvetési törvény, a helyi adók körét, mértékét pedig a helyi adókról szóló törvény fogja meghatározni. Szeretném azonban már most leszögezni, hogy az önkormányzati gazdálkodás létalapját, biztonságát a Kormány egymaga nem képes megteremteni, ehhez az egész társadalom, nagy súllyal az Országgyûlés, tehát az Önök segítõkészsége is feltétlenül szükséges. Tisztelt Ház! Az Önök által most kézbe vett szövegtervezet csak része a három beterjesztendõ törvény-, illetve alkotmánymódosításnak, amelyben a könnyebb eligazodás kedvéért a Kormány által beterjesztett törvényjavaslathoz képest az eltérõ szövegrészeket aláhúzással kiemeltük, csak technikailag ad alapot a további célratörõ alkotó vitára és megegyezésre. Ehhez természetesen az is elengedhetetlenül szükséges, hogy egyformán érezzük a döntés felelõsségét, súlyát abban, hogy törvényalkotásunkkal szabad utat nyissunk az egész társadalom által nagyon várt önkormányzati reformnak, a hatalomváltoztatás következõ fontos lépésének a megvalósításához. A magam részérõl úgy vélem, ha és amenynyiben a tisztelt Hölgyek és Urak az általunk elképzelt menetrendnek megfelelõen - nem vitás, hogy hallatlan áldozatvállalással dolgoznak -, és mindenki adott szavának, a pártközi egyeztetések során adott szavának megfelelõen foglal állást, alakítja ki álláspontját, dönt a már beterjesztett módosító javaslatok sorsát illetõen, lehetõségünk lesz arra, hogy a jogszabályban írt határidõ betartása mellett a már közölt és mindenki által tudott idõpontban a választásokat lebonyolíthassuk. Ehhez kéri a Kormány - és személy szerint én - az Önök segítségét. Köszönöm szíves figyelmüket. (Lelkes taps középen és jobboldalon.)