BALOGH GÁBOR (KDNP); Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elõre kijelentem, hogy elfogadom és támogatom ezt a törvényjavaslatot, ugyanakkor szeretnék egy-két kritikai észrevételt is tenni. Ezt nem csupán azért teszem, mert képviselõként kötelességem a nép érdekeit is képviselni, hanem azért is teszem, mert a szakmai becsület kötelez. Tudniillik az 1989. évi XLVIII. törvény a társdalombiztosítást eléggé komolyan behatárolja; behatárolja azt az összeget, amelyet nyugdíjakra ki lehet fizetni, illetve azt az összeget is tartalmazza, amelyet nyugdíjemelésekre lehet fordítani. A beterjesztéshez sajnos nincs szakmai anyag csatolva. E szakmai anyag hiánya azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás valószínûleg nem egészen naprakész; mert elõirányzott a törvény 3. szakasz (3) bekezdése 24 milliárd forintot a társadalombiztosítás nyugdíjszerû ellátásainak az emelésére, nem tudom, hogy az eddigi ellátásemelések kimerítették-e ezt az összeget, hogy most újabb 2,1 milliárd forinttal kell megemelni. Problémát jelent nekem a törvény 3. szakasz (4) bekezdése is, és ezt szó szerint felolvasom: "A (3) bekezdésben említett összegeket a fogyasztói árszínvonal tényleges emeléséhez igazodóan 1990. évben az Országgyûlés döntése alapján meg kell növelni". Az (5) bekezdés pedig azt tartalmazza hogy a nyugdíjak szociális szempontú emelésére 200 millió forint fordítható. Vagyis, ha megnézzük, mely tartományban van jelen pillanatban a nyugdíjemelés, akkor azt állapítjuk meg, hogy az 5000, illetve az 5000 forint alatti tartományban. Ha összehasonlítjuk a bázisidõszakkal, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy egyeseknek 40-45 százalékos a nyugdíjemelése, míg a bérszínvonal-emelés, illetõleg a fogyasztói árszínvonal- emelkedés 22-25 százalék, akkor a köztük levõ különbség véleményem szerint szociális célú ellátást szolgál. És méltán sérelmezhetik azok, akik 5000 forint feletti nyugdíjat kapnak, hogy nekik semmit sem juttatott a társadalombiztosítás. A további problémák, amelyek keletkeznek, lényegében a társadalombiztosítás hiányával függenek Össze. Tudniillik a társadalombiztosítás jelen pillanatban is 3-5 milliárd forint hitelbõl él. Ezt szinte majdnem minden nap vagy fel kell venni, vagy vissza kell fizetni. Problémát jelent a kintlevõség amely mint ahogy hallottuk, a jelen pillanatban 14,5 milliárd forint_ Ezenkívül pedig az, hogy nem ismerjük pontosan a bérkiáramlást. Az eddigi adatok szerint a társadalombiztosítás 17%-os bruttó keresettömeg-növekedéssel számol. A mostani adatok szerint, már 22%, vagyis 5 százalékponttal magasabb. Az eddigi tapasztalatok szerint 1 százalék bérkiáramlás-növekedés 3-3,5 milliárd forintos társadalombiztosítási bevételtöbbletet jelent. Ez az egész évre vetítve, hogyha tartja ezt a 22 százalékos növekedést a társadalombiztosítás, akkor hozzávetõlegesen 15-18 milliárd forint többlettel kellene számolni. Viszont van a törvénynek olyan pontja, amely elõírja, hogy ezt a 15-18 milliárd forintot likviditási tartalékként kell megõrizni. Vagyis a jelen pillanatban is úgy tûnik, hogy a társadalombiztosítás ,szaldója" nulla lesz, vagy kiegyenlíti egymást a bevétel-, illetve a kiadási rovat. Amit még szeretnék mondani az az hogy megbízható források szerint a nyugdíjemelések, a nyugdíjemelkedés minden hónapban 30-34 százalékkal haladja meg a bázisidõszakot tehát ahhoz képest, ahogyan tervezték, 30-34 százalékkal. Nem találtam egyértelmû magyarázatot arra, hogy mibõl származik ez a többletkiáramlás, tehát az ellátásokra fordított összegeknek ilyen nagymértékû emelkedése. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a jelenlegi Népjóléti Minisztérium már a törvény módosítását terjesztette elõ. Ha viszont õsszel, szeptemberben egy komplett, átfogó háttéranyagot is nyújt hozzá és újból beterjeszti a Társadalombiztosítási Alap költségvetésérõl szóló törvény módosítását ez mindenképpen hasznos lesz számunkra és szükséges lesz ahhoz, hogy a társadalombiztosítás ne csak a költségvetéstõl különüljön el hanem gazdálkodásilag is megerõsödjék és az államháztartásban ne feneketlen zsákként legyen jelen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)