DR. BÖRÖCZ ISTVÁN (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A márciusi országgyûlési képviselõ-választások során elindult az ország a parlamenti demokrácia útján, megszûnt az egypártrendszer. E kétségkívül jelentõs esemény azonban nem befejezett, hanem megkezdett egy régen várt folyamatot, hazánk demokratizálását. A következõ nagy lépés viszont a helyi hatalomváltás, a rendszerváltás végrehajtása. Más szóval: a helyi önkormányzati testületeket kell minél elõbb megalakítani megfelelõ választási törvény alapján. Az önkormányzatiság lényege ugyanis az önigazgatáshoz való jog biztosítása, a helyi közügyekbe való beleszólás jogának szavatolása. A tisztelt Ház elé most beterjesztett törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek megválasztásáról, a valódi önkormányzatok kiépítését szolgálja. A javaslat a már hatályos választójogi törvényhez hasonlóan az európai demokratikus választási elveket tiszteletben tartva, azok megvalósítására építkezik. Ugyanakkor az általánostól eltérõ intézmények létrehozásával tekintettel van alaprendeltetésére, a mûködõ helyi önkormányzati testületek létrehozására is. A törvényjavaslat számos tekintetben jól hasznosítja az 1990. évi parlamenti választások tapasztalatait. A választási szervekre, a szavazásra, a jogorvoslatra vonatkozó fejezetei lényegileg az országgyûlési képviselõválasztásokon már megismert szabályokon alapulnak. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján azonban joghézagok megszüntetésére is törekszik. A választójogosultság kérdését a nemzetközi elvárásoknak megfelelõen az ENSZ 1966. évi polgári és politikai jogok egyezségokmánya 25. cikkelye tartalmazza, amely az általános, egyenlõ, titkos, valódi és rendszeres választásokon alapuló jogosultságot az állampolgársághoz köti. A magyar jogi szabályozás, elsõsorban az Alkotmány és a most benyújtott törvényjavaslat túllép ezen, és az állampolgárság tényétõl függetlenül is biztosítja a választójogosultságot a hazánkban állandó jelleggel letelepedett nem magyar állampolgárok számára is. Az aktív választójogosultság ilyen kiterjesztése egyedülálló Európában, és remélhetõleg kiemelkedõ értéke lesz a magyar jogalkotásnak is. A Magyar Köztársaság aktív kisebbségvédelmi politikájának hitelt adó megoldást tartalmaz a törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek valódi képviseletének megvalósításával. A javaslat a nemzetközi elvárásoknak e tekintetben is mindenben megfelel. A teljes önkéntesség alapján a kisebbségi választókerületben történõ szavazást az érintettek szabad belátására bízza. A szabályozás a magyar történelemben elõször kísérli meg a szétszórt elhelyezkedésû kisebbség reális képviseletének feltételeit megteremteni oly módon, amire Európában sincs sok példa. Tisztelt Képviselõtársaim! A VII. fejezetet olvasva, amely a választás rendszerérõl és az eredmény megállapításáról szól, elsõ olvasásra talán kissé bonyolultnak tûnik. A törvényjavaslat egészét tekintve azonban gyorsan nyilvánvaló lesz, hogy a javasolt, három forma közül, amely a lakosság számától függõen változik, az adott település választópolgárának valójában egy választási rendszert kell megismernie, mégpedig arra a településre vonatkozót, amelyen éppen õ lakik. Ilyen módon egyértelmûen elkülönül a kislistás, továbbá az egyéni választókerületi, valamint az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelõ választójogi rendszer. Az utóbbival szemben kétségtelenül megfontolandó érvek szólnak a kétszavazatos rendszer mellett is. A törvényjavaslat nagy jelentõséget tulajdonít a választás tisztaságának fokozott védelmének is. Ugyanis a választás rendje elleni bûncselekmény elkövetése esetén büntetõjogi szankciók érvényesítésének van helye a magánszemélyekkel szemben. Ezen túlmenõen azonban a javaslat arra nézve is tartalmaz rendelkezést, hogy a párt-, vagy társadalmi szervezet is viselje annak hátrányos következményeit, ha megállapítható, hogy bûncselekmény elkövetése mögött egy adott párt- vagy társadalmi szervezet áll. Ebben az esetben bírósági ténymegállapításra alapozva a javaslat lehetõvé teszi, hogy a fõvárosi, megyei fõügyész kezdeményezésére a fõvárosi, illetve megyei bíróság az adott párt-, társadalmi szervezet helyi szervezetét a választásból kizárja. A kizárt személy, illetõleg párt-, társadalmi szervezet helyi szervezetének jelöltjei az esetleg megszerzett mandátumot elvesztik. Tisztelt Ház! A javaslat az önkormányzatok közigazgatási területének várható jövõbeni változásaira tekintettel rendelkezik a képviselõk jogállásáról úgy, hogy a képviselõ jogállását választókerületének egészéhez köti. A képviselõ, a választókerület egy részének az önkormányzat területébõl való esetleges kiválása estén, a maradék választókerület lakóit képviselve az önkormányzati képviselõtestület tagja marad. A választókerület egészének új önkormányzathoz kerülése esetén azonban a képviselõ jogállása is oly módon változik, hogy az új önkormányzati testülethez kerül. Tisztelt Képviselõtársaim! Az 1990. évi, az önkormányzati képviselõk és a polgármesterek megválasztásával a tanácsrendszer megszûnik. Minden demokratikus választási törvénynek mind országos, mind helyi szinten az a feladata, hogy a valódi népképviselet lehetõségét megteremtse. Különösen igaz ez napjainkban Magyarországon, hiszen nem véletlen, hogy a helyi választási törvény iránt rendkívüli nagy a társadalmi érdeklõdés, a várakozás felfokozott. Úgy gondolom, hogy a Kormány által benyújtott törvényjavaslat megfelelõ vitaalapul szolgál és mindenképpen alkalmas arra, hogy Parlamentünk ennek a jogos elvárásnak legjobb tudása szerint, magas színvonalon és minél elõbb eleget tegyen! Ehhez kérem valamennyi képviselõtársam alkotó közremûködését! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)