DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Ismét egy történelmi dátumhoz érkeztünk el akkor, amikor az önkormányzati képviselõtestületek, illetõleg a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához kezdünk; amikor egy olyan nagy jelentõségû törvényjavaslat megalkotásához fogunk hozzá, amelynek az lesz a feladata, hogy Magyarországon ezen keresztül befejezõdhessék a politikai rendszerváltozás. Olyan törvényt kell megalkotnunk, hogy ez a törvény kifejezze az ország politikai viszonyainak demokratikus jellegét, az intézményesült többpártrendszer és politikai pluralizmus viszonyait; olyan törvényt kell alkotnunk, hogy az alkalmas legyen az ország valamennyi pontján a kommunista nómenklatúra lecserélésére és minden települési szinten a nép hiteles képviselõinek megtalálására. A törvény demokratikus jellegét az abban megfogalmazott alapelvek és garanciák hivatottak biztosítani. Alapelvei ennek a törvénynek, mint minden állam demokratikus választójogi törvényének, a választójog általánosságának, egyenlõségének, közvetlenségének és titkosságának az elve. Ezen alapelvek megvalósulása érdekében garanciális intézmények épültek be a javaslatba, mint a választási szervek, a szavazatszámláló bizottságok, illetõleg a választási bizottságok demokratikus jellege. Deklarálásra került, hogy ezek a szervek a választók szervei, és politikai összetételük kifejezi a többpártrendszer viszonyait és a társadalomban meghúzódó különbözõ politikai értékeket. Általános a törvényjavaslat szerint a jogorvoslat lehetõsége, tehát a törvény szabályainak mindennemû megsértésével vagy ezekkel kapcsolatos mulasztással szemben jogorvoslati lehetõséggel lehet élni a felsõbb választási szervnél, illetõleg a bíróságnál. A harmadik nagyon fontos garanciális szabály az, hogy a választási szervek tevékenysége, a választás egész lebonyolítása a teljes nyilvánosság elõtt zajlik. A választási rendszer demokratizmusát fejezi ki az is, hogy a törvényjavaslat a jelölést a lehetõ legszélesebb körben kívánja lehetõvé tenni, az egyéni választókerületek, illetõleg a települések lakosságának az egy százalékában történõ meghatározás a jelöltajánlásnál gyakorlatilag teljesen szabad és tág teret biztosít a különbözõ politikai tényezõknek, illetõleg a lakosságnak arra, hogy minden olyan személyt, akibõl képviselõt szeretnének látni vagy választani, gyakorlatilag szabadon jelölhessenek. Az Önök elõtt heverõ törvényjavaslat elsõ olvasatban rendkívül bonyolultnak látszik; bonyolultnak azért, mert nem homogén, hanem ha csak az A-variációval jelzett tételeit vesszük is, akkor is háromféle különbözõ választási rendszert tartalmaz. Ezek a választási rendszerek, bár tartalmukban és megoldási módozataikban különbözõek, azonban úgy gondolom, egyébként demokratikusak, és különbözõségük tulajdonképpen abból fakad, hogy az ország különbözõ településein a kisközségtõl a fõvárosig a társadalom politikai integrációja más-más fokú szervezettséget mutat. Európában, illetõleg a világon mindenütt egymástól lényegesen eltérõ választási rendszerek élnek, mégsem mondhatjuk azt, hogy az egyik demokratikusabb lenne a másiknál. A magam részérõl azt gondolom, hogy a törvényjavaslatban javasolt megoldások is - abban az esetben, amennyiben az elõbb hivatkozott alapelvek töretlenül érvényesülnek és abban az esetben, ha az elõbb említett garanciális szabályok valóban betartásra kerülnek - egyként demokratikusak. Bár a törvény bonyolult, valójában a választópolgár számára mégis rendkívül egyszerû. Ugyanis az adott településen a választópolgár csak egy megoldással találkozik, és tudatosan igyekeztek a törvényjavaslat elõkészítõi abba az irányba meghatározni a szabályokat, hogy lehetõség szerint a választópolgár adott esetben az írni-olvasni nem tudó idõs bácsi vagy néni is, eligazodhasson a szabályok között, és ez a törekvés mutatkozik meg abban, hogy gyakorlatilag a fõvárost kivéve csak egyetlenegy szavazólappal kell találkozni. A törvényjavaslat bonyolultsága abból is adódik, hogy az ország különbözõ politikai erõi a javaslat elõkészítése során a szakmai vitákat követõen kifejthették álláspontjukat, és a javaslat elõkészítésekor tulajdonképpen már a Kisgazdapárttól a Demokrata Fórumon, a Szabad Demokratákon és a FIDESZ-en keresztül a szakmai elõkészítõk már ezeknek a javaslatoknak a birtokában, tehát a politikai szervek politikai jellegû javaslatainak és érdekeinek a figyelembevételével alkották meg a törvényjavaslat szövegét. Külön figyelemreméltónak tartjuk, hogy a nemzetiségek tekintetében vagy az etnikai kisebbségek tekintetében a törvényjavaslat - divatos kifejezéssel élve - pozitív diszkriminációt alkalmaz. Egyrészt elõírja - mint Miniszter Úr is utalt rá -, hogy az egyéni választókerületi rendszerekben törekedni kell arra, a nemzetiségi vagy részben nemzetiségi településeken a választókerületek határait úgy állapítsák meg, hogy a kisebbségek egy választókerületben maradva megkapják a jogot, hogy saját maguk közül, saját soraikból állíthassanak képviselõt. Abban az esetben azonban, ha ez nem volna lehetséges és itt jön tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció -, lehetõség kínálkozik arra, hogy a nemzetiségi lakosok számára külön, kifejezetten nemzetiségi területet hozhassunk létre. Azt gondolom, hogy az Önök elõtt heverõ törvényjavaslat minden vonatkozásban kiállja az összevetést más, Európában, a polgári demokráciákban alkalmazott választási rendszerekkel. Ezért esetleges hibáinak kijavítása után én tisztelettel elfogadásra ajánlom a javaslatot az Országgyûlésnek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon, szórványos taps a bal oldalról.)