DR. ROTT NÁNDOR (KDNP): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebbõl a napok, hetek óta folyó vitából három kérdésre szeretnék most csak kitérni. Gyakran elhangzott - sajnos, még kormánypárti képviselõk felszólalásában is - valamiféle ódzkodás a fõispán elnevezéstõl. A Háznak azon oldalán, ahol szakértelmükre oly gyakran hivatkoznak mélyen tisztelt képviselõtársaim és ahol talán a legtöbb észrevétel hangzott el a fõispán mint elnevezés és mint funkció ellen, úgy látszik, a történelmi ismeretek annak ellenére is hiányosak, hogy ennek több elismert képviselõje ül azon az oldalon. Emlékeztetnem kell az igen tisztelt Házat arra, hogy II. Rákóczi Ferenc Sáros megye örökös fõispánja volt, ezt a tisztségét megtartotta akkor is, amikor fejedelem lett, és a magyar reformkor legnagyobb, legprogresszívebb politikusai között is számos fõispánt lehet találni! Természetesen vannak negatív példák is. De ha a történelmünkbõl mindig csak a negatív példákat ragadjuk ki, és ezeknek a negatív példáknak a szennyvizébe akarjuk megmártani történelmünket, akkor nagyon súlyos hibát követünk el! Ha a dicstelenséget ragadnánk ki egyes politikai intézményeink elnevezésébõl, akkor az Országyûlést is át kellene keresztelnünk, mert például több mint 40 év szégyene fûzõdik ehhez a Házhoz mint elnevezéshez! (Taps a kormánypártok részérõl.) A másik mozzanat, amit szeretnék kiemelni, a centralizáció kérdése. Abban azt hiszem valamenynyien egyetértünk, hogy amikor egy nagy hatáskörrel rendelkezõ önkormányzatot tartunk ideálisnak és megvalósíthatónak, akkor ilyen önkormányzat központi erõforrások, központi adóbevételek visszaosztása nélkül egyszerûen elképzelhetetlen. Mennél kisebb egy település, annál szegényebb, annál kevesebb jövedelemmel rendelkezik saját szisztémájának fenntartására, következésképpen központi forrásokból, központi adókból, - és ennek az Országgyûlésnek kell megszavaznia majd azokat az eszközöket, amelyektõl ezek a helyi önkormányzatok valóban függetlenek és valóban önállóak lehetnek. És akkor felmerül az a kérdés, hogy a modern demokráciák mindegyikében a központi pénzek felhasználását egyrészt az államigazgatási szervek, másrészt pedig az Országyûlés rendszeresen ellenõrzi. Ha mi azt mondanánk, ha a kormánypárt egy olyan javaslatot terjesztene elõ, hogy ezek a maximálisan autonóm önkormányzatok azt csinálnak a gondjaikra bízott pénzzel minden központi kontroll nélkül, amit akarnak, akkor az általam mélyen tisztelt ellenzék két év múlva azt vetné a kormánypárt szemére, hogy elherdálja az ország pénzét, mert csukott szemmel osztogatja önkormányzatok részére Úgy van! Szórványos taps a jobb oldalon. - Orbán Viktor (FIDESZ) közbeszól: Ezért, amit Önök túlzott centralizációnak neveznek, az végsõ soron nem egyéb, legalábbis egyik aspektusában nem egyéb, mint az ország pénzének a felügyelete és az afölötti ellenõrzés. A harmadik kérdés, amire ki szeretnék térni - és ebben teljesen egyetértek az ellenzékkel, amikor azt hangsúlyozzák [Orbán Viktor (FIDESZ): Melyik részében?], hogy ez a helyi önkormányzati törvény szükségképpen ideiglenes jellegû. Ez valóban így van. Ahogy én utánanéztem, minimum még 15 törvényt kell meghoznia ennek a Háznak, hogy az önkormányzati törvény összes csatlakozó jogszabályaival egy teljes egységet, egy konzisztens rendszert képezzen. Bármennyi szakértelem is gyûlt össze ennek a Háznak az ellenkezõ oldalán, nem lehet egy menetben olyan törvénycsomagot alkotni, amelynek ne legyenek komoly hiányai. Következésképpen csaknem teljesen biztos vagyok benne, hogy olyan két-három év múlva újra elõ kell venni az egész kérdéskomplexumot, és újra kell rendezni, össze kell csiszolni ezeket a törvényeket, akkor majd már bizonyos gyakorlati, mûködésbeli tapasztalatok alapján. Következésképpen a magam részérõl abban látok egy bizonyos közeledési lehetõséget a Ház két oldala között, egy olyan kézenfekvõséget, hogy itt ezeknek a jogszabályoknak két-három év múlva majd egy újólagos összecsiszolására kell hogy sor kerüljön; én azt hiszem, hogy ebben egyet kell lesz értenünk. Éppen ezért én úgy vélem, hogy minden olyan további huzavona, amely az önkormányzati törvény meghozatalát gátolja, mérhetetlen károkat okoz és ráadásul jórészt irracionális alapon, amilyen irracionális volt az elnevezések feletti vitatkozás, azok egyoldalú beállítása, amilyen irracionalitás a túlzott centralizáció vádja, és amennyire értelmetlen az ideiglenes jellegnek a kétségbevonása, illetõleg annak az el nem ismerése. Én azt hiszem, hogy ezeken nem tehetjük túl magunkat, mert az egész ország azt várja, hogy itt valóban rendszerváltás jöjjön létre, és a túlsó oldala a Háznak ugyancsak erre a rendszerváltásra tette fel a politikai jövõjét és a politikai hitét. Azt hiszem, hogy ebbe az irányba kellene kezdenünk keresni a kibontakozást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)