MILE LAJOS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A beterjesztett törvénytervezet azon pontjairól szeretnék beszélni, amelyek a legtöbb vitát váltották ki. Szerencsémre egy olyan szakembert tudtam segítségül hívni, aki ennek a területnek elsõrangú tudósa - azzal sem vádolható, hogy a Magyar Demokrata Fórum elkötelezettje lenne. Az illetõt Szelényi Ivánnak hívják, gondolom, többen ismerik. Elõször is Juhász Pál képviselõtársam egyik kijelentésével kapcsolatban szeretném õt idézni. A kijelentés nevezetesen azt volt, hogy ha nem sikerül egyezségre jutni az önkormányzati tervezet kapcsán, akkor a most érvényben lévõ tanácsi rendszerre kell kiírni vagy lehet kiírni a választásokat. Azt mondja Szelényi Iván ezzel kapcsolatban: "A legnagyobb veszélynek egy esetleges patthelyzet kialakulását érzem, és annak a puszta felvetését is, hogy netán a régi tanácstörvény alapján folynának le a választások." Magam is képtelenségnek gondolom azt a helyzetet, hogy létezik az országban egy demokratikusan választott Parlament, a Parlamentnek felelõs Kormány, és mellette pedig létezik egy sztálini tanácsi rendszer. Ezt a helyzetet mindenképpen tarthatatlannak és képtelenségnek gondolom. Többször elhangzott az ellenzék soraiból az a vád, hogy ez a törvénytervezet túlzottan centralizálni, központosítani akarna. Szintén Szelényi Iván mondja errõl: "A törvényjavaslat gyengíti a központi hatalom szerepét a hagyományos magyar szisztémához képest, és nemcsak a tanácsi rendszerhez mérten is erõsen demokratizál." Ugyanez a véleménye az ispáni hivatalról is, jóllehet, az elnevezésrõl lehet vitatkozni; végrehajtó hatalma nincs az ispánnak, tehát ezt a vádat nem lehet fölhozni ellene. A megyerendszer is egy olyan probléma volt és egy olyan pontja ennek a törvénytervezetnek, amely több vitát váltott ki. Szelényi Iván mondja errõl: "Én nem tudom a magyar közigazgatási rendszert anélkül elképzelni, hogy ne lenne egy harmadik szint, egy megyei szintû demokratikus tanácskozási szervezet, ami netán még vétójoggal is rendelkezne." Többször elhangzik - a Magyar Nemzetben lehet olvasni ezt - ebben a nyilatkozatban az is, hogy a patthelyzetet, a bénultságot tartaná a legnagyobb tragédiának Szelényi Iván, ami azt jelentené, hogy a tanácsi szervezet mûködne tovább a választások után. Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert az új önkormányzatot én is a rendszerváltozás nagyon fontos állomásának tartom, de hangsúlyozom, hogy fontos állomásának és nem a folyamat lezárásának! Illúzió, hogy a helyhatósági választásokkal lezárult a rendszerváltozás! Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy az emberek elégedetlenségének elsõdleges forrása nem a tanácsi rendszerbõl következik, hanem a munkahelyeken tapasztalt visszaélésekbõl, hatalomátmentésekbõl. Ránk nézve ez azt jelenti, hogy minél hamarabb meg kellene hozni azokat a törvényeket is, amelyek a munkás-önszervezõdéseket, a munkás-érdekvédelmet, a munkástanácsokat, a szakszervezeteket érintik. Tehát ha elhúzódik a helyhatósági választásokkal kapcsolatos törvénytervezet vitája, nem születik idõben döntés, akkor ezek a törvények is beláthatatlanul kitolódnak az idõben, aminek az lesz a következménye, hogy Magyarországon növekedni fog a társadalmi elégedetlenség, egyre nagyobbak lesznek a társadalmi feszültségek. Ezt a felelõsséget egyetlen komoly politikai szervezet sem vállalhatja magára. Az idõhúzás tehát nemcsak az önkormányzatok válságához vezethet, hanem meggátolja azt a folyamatot is, hogy tényleg lezáruljon a rendszer megváltoztatása, azaz az emberek Magyarországon egy új társadalom keretei között végre otthon érezhessék magukat, biztonságban, sértetlen igazságérzettel, növekvõ jólétben, egyre jobban kiteljesedõ emberségben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)