Tartalom Elõzõ Következõ

DR. KÓNYA IMRE, az ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országyûlés! Az ügyrendi bizottság megtárgyalta a felvetett problémát, aminek a lényege az volt, hogy 208-as szám alatt a Szabad Demokraták Szövetsége egy, a benyújtók szándéka szerint módosító indítványként megjelölt tervezetet nyújtott be, amely azonban fogalmazása szerint mint önálló törvényjavaslat jelent meg. Az ügyrendi bizottság megvizsgálta a Házszabály vonatkozó rendelkezéseit, és arra a megállapításra jutott, hogy tartalma szerint módosítási javaslatnak tekinthetõ ugyan a Szabad Demokraták Szövetségének a 208-as számú javaslata, formai okokból azonban az Országgyûlés által tárgyalható módosítási javaslatnak nem tekinthetõ, ezért az Országyûlés nem tudja ebben a formában tárgyalni a Szabad Demokraták Szövetsége által beterjesztett javaslatot. Kétségtelen, hogy a Házszabály ebben a vonatkozásban nem egyértelmû - mint még számos vonatkozásban nyilvánvalóan nem az -, mert egy adott helyzetet a különbözõ országok házszabályai különbözõképpen rendeznek. Például, ha egy olyan rendelkezés lenne a Házszabályunkban, mint a francia házszabályok 98. §- ának (4) bekezdése, amelyik azt mondja, hogy a módosítások csak akkor fogadhatók el, ha egyetlen szakaszra vonatkoznak, és az ellentervezeteket módosítások formájában kell elõterjeszteni, szakaszról szakaszra alkalmazva azokat a vita alatt álló szövegre, ez nyilvánvalóan egyértelmûen eldöntené a kérdést. Nekünk azonban ilyen szakaszunk nincs, és ez okozta a problémát, amiért az ügyrendi bizottságnak foglalkoznia kellett a kérdéssel. Az ugyanis nyilvánvaló volt az ügyrendi bizottság tagjai elõtt, ha a szabad demokraták önálló törvényjavaslat formájában elõterjesztett módosító indítványát az Országyûlés tárgyalná, szavazni arról nem tudna, csak legfeljebb egyszerre az egészrõl, tehát olyan helyzetbe kerülne a tisztelt Ház, hogy vagy egészében elfogad egy részletesen megtárgyalt törvényjavaslatot, vagy egészében elveti ezt. Ugyanis nincs benne a javaslatban, hogy melyek a módosítást tartalmazó részei - ami mintegy 30 százalékát teszi ki az egységesen fogalmazott javaslatnak -, azok melyik törvényjavaslat részre vonatkoznak. Így azok elfogadása esetén melyik törvényjavaslat rész esik el. Ily módon nem lehet külön-külön szavazni az egyes módosítási részletekre, mert nincs benne megjelölve, hogy melyik törvényjavaslatrészre, melyik paragrafusra vonatkoznak a módosítások. Ha elfogadnánk azt, hogy önálló törvénytervezet formájában elõterjesztett módosítási indítványokat tárgyalni lehet, ennek az lenne a következménye, hogy gyakorlatilag minden egyes törvényjavaslatra 386 ellenjavaslat formájában fogalmazott módosítás, indítvány érkezhetne, és ilyen módosítási indítványként lehetne fogalmazni olyan javaslatot is, amely netán csak egyetlenegy paragrafusban tér el az elõterjesztett alapjavaslattól. Ez azt eredményezné, hogy a Ház 386 tervezetet lenne kénytelen letárgyalni, és azt követõen minden egyes tervezetrõl külön-külön szavazni. Nyilvánvaló, hogy így a világ egyik táján sem szavaznak, tehát a Házszabályok ilyen értelmezése a Parlament munkája megbénításához vezetne. Szerencsére a Házszabályban azért találunk egy olyan rendelkezést, ami eligazítást nyújt a kérdésben: nevezetesen Házszabály 42. §-ának (2) bekezdésérõl van szó, amelynek a második mondata szerint "a részletes vita a törvényjavaslat egyes részei, ezen belül a módosításokkal érintett szakaszok feletti vitából áll". Ebbõl következtetni lehet arra, hogy a Házszabály is követelményként állítja fel a módosítási javaslatokkal szemben, hogy azok a törvényjavaslat szerkezetéhez illeszkedjenek, és a módosító javaslatban kifejezetten meg legyen jelölve az, hogy melyik szakaszt vagy melyik szakaszokat kívánják érinteni a módosítások. Ebbõl a paragrafusból kiindulva döntött úgy az ügyrendi bizottság, foglalt úgy állást, hogy a szabad demokraták szándéka és tartalma szerint módosító javaslatnak minõsülõ javaslata a Házszabály alapján formai okokból és tárgyalhatatlansága miatt módosítási javaslatnak nem minõsíthetõ. Ez volt az ügyrendi bizottság állásfoglalása, melynek tisztelettel az elfogadását kérjük.

Homepage