DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN mûvelõdési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Tisztelt Képviselõ Úr! Az új Kormány, a minisztériumok felállításánál, a hozzájuk tartozó intézmények vezetõinek a kinevezésénél sehol sem érvényesül a pályázati megoldás. A miniszter maga választja ki felelõs munkatársait. A Hungaroton jogszerûen tervbe vette saját átalakítását és részvénytársasággá alakítását jelentõs külföldi tõke bevonásával.Erre az elmúlt napokban levélben a minisztérium tudomásul vevõ válaszát kérte. A tárca elvileg egyetért külföldi tõke bevonásával és részvénytársaság alapításával. E kérés aláírója, Bors Jenõ igazgató 1965 óta volt az intézmény élén, akinek ezekben a napokban kellett megkezdenie a nyugdíjba menetele elõtti felmondási idejét. Logikus lépés volt tehát, hogy a vállalat jövendõ sorsát alapvetõen meghatározó részvénytársasággá alakítását, annak összes tárgyalását és megállapodását az új vezetõ kapja kézbe, s annak alakításában és gondozásában maga vegyen részt. A Hungaroton élére különben Ella István neves orgonamûvészt neveztük ki. Az Országos Filharmónia igazgatója mindeddig olyan személy volt, aki 1982- ben a Mûvelõdési Minisztériumban és a képviselõtársam, Rajk László által említett Kádár-Aczél-korszak követeként a pártközpontból jött az Országos Filharmónia élére. (Derültség, nagy taps a jobb oldalon.) Rátki András úr nem bírt zenei képzettséggel. (Taps a bal oldalon.) Az Országos Filharmónia monopolhelyzete folyamatosan megrendült, és a jelenlegi vezetés képtelen volt alkalmazkodni a megváltozott idõkhöz. A helyzet megoldása gyors, sürgõs, alapvetõ volt, hogy az átmenet biztosítva legyen, ezért utódjául a magyar zenei élet egyik legkiválóbbját, a Kossuth-díjas Bozzai Attilát kértük fel, aki saját zenei életének társadalmi-szervezeti vezetõjeként a Filharmónia dolgaival korábban is hosszabb ideje foglalkozott. A kérdés egyébként ugyancsak nem egyezett a hozzám írásban elküldött felszólalással, mert itt az Operaházzal kapcsolatosan is tett fel kérdést. A kérdés nyilván nagyobb sajtóvisszhangot is kaphatott. Ebben azt mondta, hogy az Operaházban is igen fontos vezetõi kinevezés csak azért hiúsult meg, mert a jelölt a kinevezést nem fogadta el. Ezzel kapcsolatban biztosíthatom, hogy az információk hibásak vagy tévesek. A volt fõigazgató betegsége és lemondása következtében ürült meg egy igazgatói hely. Ennek a betöltésére semmiféle kísérletet nem tett a minisztérium, mert az Operaházban mindig pályázattal nyerték el az igazgatói széket; legalább is a világ mûveltebb államaiban ez így van. Az Operaház Mûvészeti Tanácsa és dolgozói javaslatot tettek az Operaház adminisztratív vezetõségének egy átmeneti megoldásra. Ezt a javaslatot a balettkar, az énekkar és a zenekar tagjai a mûszaki személyzettel és a szakszervezettel együttesen támogatták, majd megszavazták. A minisztérium több tárgyalás alapján egy demokratikus folyamatban ezt az állapotot legalizálta, az operaházi akut válságot, sztrájkot megoldotta, közmegelégedésre megújították a szerzõdéseket, és az új évad elõkészítése folyamatban van. Az ideiglenes megbízott igazgató, Ütõ Endre a meghirdetendõ pályázat elbírálásáig, várhatóan kora õszig, látja el a feladatát. Egyébként a Mûvelõdési Minisztérumhoz tartozó egyéb intézményekben minden álláshelyre pályázatot hirdetünk, és ennek az elbírálására mindig a szakma legkiválóbbjait hívjuk meg. E pillanatban is mintegy fél tucat ilyen pályázat van folyamatban. (Nagy taps.)