DR. FODOR ANDRÁS ATTILA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mielõtt érdemben feltenném a kérdést, szeretnék két észrevételt tenni. Az egyik észrevételem az lenne, hogy nem MDF-képviselõként, hanem az állatorvos képviselõk csoportjának vezetõjeként szeretném feltenni a kérdést, másrészt nem tudom, ki változtatta meg a kérdésem címét. A kérdés eredeti megfogalmazása úgy szólt, hogy "Az állatorvosi szolgálat megosztása tárgyában", ami ellen a kérdés feltevésével szeretnék tiltakozni. A kérdés feltevésében egyébként az állatorvosi szolgálat valamennyi választott szerve támogat, így négy és fél ezer állatorvost tudhatok magam mögött, amikor ezt a kérdést felteszem. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Állategészségügyi Szolgálat fennállása óta egységes irányítás alatt áll, és egységes szervezetet alkot. Ez a szolgálat igen fontos társadalmi érdekeket lát el, és munkája a nemzeti össztermék igen jelentõs hányadának biztonságos megtermelését és értékesítését teszi lehetõvé. Az Állategészségügyi Szolgálat végzi az állam által jogszabályban elõírt "az állatok szaporításával, tartásával és forgalmazásával, valamint az állati eredetû termékek elõállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos állategészségügyi és az ezekkel összefüggû élelmiszerhigiéniai feladatokat". A szolgálat ezen munkájának nemzetközi megítélése igen magas. Az ENSZ mezõgazdasági szervezete, a FAO a világ összes országát figyelembe véve, a Magyar Állategészségügyi Szolgálat tevékenységét a negyedik helyre rangsorolta. Az állatorvosi munka hazai megbecsülése az erõszakos kollektivizálást követõen nagymértékben zuhant. Bár még napjainkban sem mondhatjuk, hogy súlyának megfelelõ társadalmi elismerés övezi, de a szakma presztizse növekszik. Ezt nemcsak azzal tudjuk alátámasztani, hogy az elõzõ Országgyûlés Fodor István személyében egy állatorvost emelt az ország harmadik közjogi méltóságának, az Országgyûlés elnökének székébe, hanem azzal is, hogy a 43 év óta elõször szabadon választott Parlamentbe a nép 13 állatorvost választott országgyûlési képviselõnek. Azt hiszem, legalább ilyen fontos, hogy az állatorvosi szolgálat magas színvonalú munkájának eredményeként biztosított az ország állati eredetû élelmiszertermelése és -ellátása, valamint ezen termékek exportja, ami nemcsak pénz-, hanem bizalmi kérdés is, és a kemény devizát hozó nyugati vásárlók bizalmát a megbízható Állategészségügyi Szolgálat jóvoltából Magyarország élvezi. Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, hogy itt egy információt közöljek, amelyet a kérdés megfogalmazása óta kaptam, de tudom, hogy ez az információ egyébként a minisztériumnak rendelkezésére áll.Az Európai Közösségek Tanácsa 72/462. számú irányelvében megfogalmazta többek közt, hogy milyen szempontok alapján rangsorolja azokat az országokat, amelyek az Európai Gazdasági Közösség területére friss húst exportálhatnak. Eszerint értékelni kell az adott ország állatorvosi szolgálatának szerkezetét és azt a hatalmat, amellyel ez a szolgálat rendelkezik. A bizalom ennek alapján is megvan! Ez nem kismértékben az alábbi tényeknek köszönhetõ. Elõször: az Állategészségügyi Szolgálat szervezetileg egységes, jól szervezett. Másodszor: élelmiszerhigiéniát tudomásom szerint a legutóbbi idõkig csak az Állatorvostudományi Egyetemen oktatnak önálló tantárgyként. Harmadszor: az állategészségügyi állomásokon kiépült az élelmiszerellenõrzõ laboratóriumoknak az egész országra kiterjedõ hálózata. Abból a ténybõl, hogy a csernobili katasztrófa idején ezek a laboratóriumok végezték a növényi eredetû élelmiszerek, zöldfélék radiológiai vizsgálatát, két dologra következtetek. Egyrészt arra, hogy az Állategészségügyi Szolgálat rendelkezik a növényi eredetû élelmiszerek vizsgálatához is megfelelõ laboratóriumi háttérrel, másrészt arra, hogy másutt szervezetten ilyen nem történik. Ezt látszik igazolni a minisztérium közigazgatási államtitkárának azon törekvése, hogy - éppen a növényi eredetû élelmiszerek vizsgálatának nem kielégítõ voltára hivatkozva - az Állategészségügyi Szolgálattól elkülönítendõ élelmiszer-ellenõrzõ szolgálatot hozzon létre, amely magában foglalva leválasztaná az Állategészségügyi Szolgálatról az élelmiszerhigiéniát. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseket szeretném a tisztelt Miniszter Úrnak feltenni. Elõször: a magyar állati eredetû élelmiszerrel azonos minõségû és árú terméket igen sok ország próbál eladni nyugati piacon. Mint már említettem, sok esetben csak az eladó ország állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai szolgálatának színvonala a döntõ. Számolt-e a minisztérium azzal, hogy a tervezett lépések megtétele esetén Magyarország elvesztheti piacai egy részét, ha a nem kellõen szervezett, nem kielégítõen mûködõ növényi eredetû élelmiszerellenõrzést hozzácsapják ama egységes szolgálat részeként világszínvonalon mûködõ állati eredetû élelmiszervizsgáló szolgálathoz? Másodszor: azt gondolom, célszerûbb a kabáthoz varrni a gombot, mint fordítva. Nem lenne-e jobb a laboratóriumi háttérkapacitással, személyzettel és szaktudással rendelkezõ szolgálat feladatát kiterjeszteni a növényi eredetû élelmiszerek vizsgálatára is? Így legfeljebb az is világszínvonalon történne ahelyett, hogy a feladathoz új szolgálatot kíván a minisztérium tervezni igen sok pénzért, bizonytalan eredménnyel? Harmadszor: mi lesz az állategészségügyi állomásokon létesített laboratóriumok sorsa? Milyen pénzbõl képzeli el a minisztérium esetleg új kapacitások létesítését? Negyedszer: hogyan képzeli el a minisztérium külön állategészségügyi és külön élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat mûködését, különös tekintettel arra, hogy a járványvédelmi feladatok koordinálása csak közös szolgálatban képzelhetõ el az országos érdekek sérelme és károsodása nélül. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelettel várom válaszát. (Taps.)